Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2017.02.02

A Múmia c. film kulisszatitkai

 A Múmia c. film kulisszatitkai


...avagy Minden amit tudni lehet a filmről.


Bár sokan azt hihetik, hogy a Stephen Sommers által rendezett 1999-es A Múmia egy egészen friss ötletből született meg, - azonban ez koránt sem így van.

A valósághoz hozzá tartozik, hogy már 1932-ben bemutatták az első 'A Múmia' filmet, Boris Karloff főszereplésével. A történet tulajdonképpen teljesen megegyezik a felújított változattal, néhány apróbb különbséget leszámítva. A filmnek még további négy része is készült (A Múmia bosszúja, A Múmia sírja, A Múmia szelleme, A Múmia átka), de azok jóval kisebb sikerrel büszkélkedhetnek, mint elődjük.


Magyar színészek és karakterek 'A Múmia' filmekben

Érdekesség, hogy a '32-es filmben az Anck-Su-Namon-t alakító színésznő (Johann Zita) is magyar gyökerekkel rendelkezett, akár csak a '99-es filmben Rachel Weisz, aki Evelyn-t alakítja.

Ha már a magyar jelenlétről beszélünk, érdekesség, hogy a '99-es filmben Rick O'Connell bajtársát alakító színész egy magyar tolvajt alakít, akit Beni Gabor-nak hívnak a történetben, és párszor magyarul is megszólal a filmben ("Patience, my good barátom!" , ..."Piskos állat!..")


A Múmia' c. film valóságtartalma:

A filmben megjelenő ókori egyiptomi karakterek nevei ismerősen csengenek mindenkinek, hiszen néhányan a valóban létező történelmi személyek voltak. (pl: I. Széthi fáraó, Imhotep) 

Persze egy hollywoodi kalandfilmnél teljesen természetes, hogy némi "ferdítésekkel" a történetben. 

 

316b7ecc31_118842_o2.jpg

Ki volt Imhotep?

Imhotep egy létező személy volt. A való életben sokkal korábban élt, mint ahogyan azt a film bemutatja nekünk. Imhotep Kr.e. 2750 körül születhetett, és az ókori Egyiptom egyik leghíresebb uralkodójának, Dzsószer fáraónak volt a főpapja, építésze és tanácsadója. Ő építtette a fáraó részére a Szakkarában megtalálható, ún. Lépcsős piramist. Ez volt az első piramis Egyiptomban. Egyesek neki tulajdonítják a papirusz használatának meghonosítását is.

De Imhotep nem "csak" erről híres. Egy igen bölcs tudós volt, aki rengeteg mindenhez értett, pl: matematika, építészet, csillagászat, és az orvostudomány.  A még ma is létező Lépcsős Piramis bizonyítja, hogy építészként sikerült rendkívülit alkotnia. És tudvalevő az is, hogy orvostudományi munkája is figyelemreméltó volt. Koponya és gerinc műtétekről, valamint különböző betegségek gyógyításáról is készített feljegyzéseket, melyeket ma az Edwin Smith papiruszban találhatunk meg. Munkásságának különlegessége, hogy nyomát sem lelni gyógyászati feljegyzéseiben a mágiának. Napjainkban sokan a görög Hippokratész munkásságához hasonlítják az orvostudományban elért eredményeit. 

Halála után is nagy tisztelet övezte Imhotepet, ugyanis több szobron talált felirat is arról tanúskodik, hogy istenként tisztelték. S végül, de nem utolsó sorban, Imhotepnek tulajdonítják a mumifikálás eljárásának meghonosítását is az egyiptomi halotti szertartások kapcsán. Ez a film miatt különösen is érdekes, ugyanis a mumifikálásnak különös fontossága van a történetben.


Ki volt I. Széthi? 8522.gif

I. Széthi az újbirodalmi XIX. dinasztia második fáraója i. e. 1290-től haláláig, a dinasztia "második" leghíresebb uralkodójának, II. Ramszesznek (Nagy Ramszesz) az édesapja. Mivel apja kevesebb mint egy évig uralkodott, valójában Széthi volt dinasztiája első jelentős fáraója. Manethón őt tartotta a dinasztia első uralkodójának.

 

Uralkodása nagyrészt annak a jegyében telt, hogy helyreállítsa a rendet a Ehnaton uralkodása után. A vallásmegújító fáraó hatalmas károkat okozott az elhamarkodott főváros áthelyező Amarna-reformjával, és a sok évszázados többisten hittel ellentétes egyistenhit bevezetésével. Ehnaton a vallásalapító szerepében tisztelegve elfelejtkezett azon alapvető kötelezettségéről, hogy ő védi Egyiptomot a külső és belső ellenségektől. A hadsereg elzüllött, az országban teljes lett a káosz, a határon pedig megjelentek az ellenséges népek. A kincstár kiürült, az ország elszegényedett. Széthi-nek ebből a káoszból kellett visszahoznia a birodalmat. Uralkodása megalapozta, hogy fia, II. Ramszesz uralma alatt Egyiptom elérje hatalmának tetőpontját.

 

Időpontok és helyszínek a filmben:

I. Széthi fáraó uralkodása alá datálják A Múmia c. film eseményeit. I. Széthi fáraó a Kr.e.-i 13. században uralkodott. Imhotep főpap valójában Dzsószer fáraó uralkodása alatt élt, - a filmben elhangzottakhoz képest mintegy 1300 évvel korábban. Tehát, ők nem élhettek egy időben, ahogyan a film azt sugallja. 

A nyitó jelenetben a narrátor azt mondja, hogy a történet I. Széthi fáraó uralkodása alatt, Thébá-ban játszódik. A film  első képsorai úgy mutatják be a három nagy piramist, valamint a Szfinxet, mintha azokat Thébá-ban építették volna, - holott a valóságban Gízában találhatjuk meg őket. A film alkotói nem hozzánemértésből nem figyeltek erre, hanem a film "fantasy" jellege miatt alakították így a forgatókönyvet. Pontosan tudták, hogy a film műfaja és története inkább a mesékhez közelít, így a közönség nem vár el teljes történelmi hűséget....  

 

Hamunaptra létezett?

dcec2d5ed57c25b2c08b26d651b905e7.jpg

Hamunaptra - ahogy a filmben is nevezik  a holtak városát -  csupán egy kitalált, fiktív helyszín. A film készítői lenyűgöző díszletet alkottak meg a filmhez, melyet hónapokon át készítettek Marokkóban, bizonyos kapcsolódó jeleneteit pedig egy angliai stúdióban vették fel.

A "holtak városai" - mint temetkezési helyek - valóban léteztek. Sőt! Nem csak voltak... léteznek ezek a helyek még ma is: Szakkarában, Gizában, és Thébában. Ezek a temetkezési helyek jelenleg is ismertek és látogathatók... (Giza - Piramis körzet a piramisokkal és a Nagy Szfinx-szel, Szakkara - Lépcsős Piramis piramiskörzet, Szakkara - masztaba sírok, Théba - Nyugati Part - Királyok Völgye, Királynék Völgye, Munkások sírjai, Nemesi sírok)

 

A filmben említett "Hom-Dai szertartást" alkalmazták az ókori Egyiptomban?

A válasz a feltett kérdésre: nem. De azért álljunk meg ennél a kérdésnél egy kicsit! A filmben bemutatott szertartás felvet néhány problémát, illetve kérdést: A szertartás lényegében egy kegyetlen eljárás, mely szerint a bűnösnek ítélt személyt élve megkínozzák (kivágják a nyelvét), élve mumifikálják, és eltemetik egy névtelen koporsóba. A mumifikálás szertartását nem lehetne végrehajtani élő emberen. Ugyanis, az alany a hasüreg felnyitása után belehalt volna a műveletbe, s így a büntetés nagyon gyors véget ért volna.

A mumifikálás szertartásáról röviden annyit kell tudni, hogy a halott agyvelejét egy kapóval az orrlyukon át kihúzták

20150727mumia5.jpg

 (miután az egy folyadéktól felhígult), a halott belső szerveit (máj, tüdő, gyomor, belső szervek) eltávolították (a szívet olykor visszahelyezték a testüregbe), és apró kanópuszokba helyezték. Ezek a kis edények a filmben is fontos szerepet játszanak, - ezeket akarja Imhotep vissza szerezni, hogy újjászülethessen. A folyamatnak további elemei is vannak (pl.: nátronnal töltik fel a testet, 70 napos szárítás, stb), de nekünk most elég ennyi a film kivesézéséhez... Az alkotók bizonyára a történet drámai hangvétele miatt tárják elénk így a történetet, és mivel nem a mumifikálás szakszerű eljárás bemutatása volt a céljuk, így az említett ferdítések, és módosítások érthetőek.

A filmben bemutatott szertartás egyik eleme, hogy névtelenül temetik el Imhotepet. Csak annyit vésnek eldugott koporsójára, hogy: "Akit nem szabad nevén nevezni!" Nos, az ókori Egyiptomban, ha valakinek nem vésték, vagy festették fel a nevét koporsójára, vagy a sír falára, akkor Ozírisz nem tudja nevén szólítani a halottat, s így az nem képes megkezdeni halál utáni útját. Az ettől való megfosztás valóban igazi büntetésnek számított akkoriban.

 

Létezik a Holtak Könyve?

11.jpg

Igen, de nem olyan formában, ahogyan azt a filmben láthatjuk.

A Holtak Könyve valójában nem a ma ismert könyv formátumban, hanem papirusz tekercseken létezett (ezeket a halott mellé tették), illetve az elhunyt sírjának falára festve maradt fenn. Függetlenül ettől, azt gondolom, hogy a filmbeli Holtak Könyve elképesztően látványos, kreatív, mondhatni misztikus és kellőképpen varázslatos látványt nyújt. Pont úgy fest, ahogy az ember egy igazi holtakat is életre keltő varázskönyvtől elvárja. :)


Léteznek húsevő szkarabeuszok? 

A szkarabeuszokat létező bogarak, de a filmben szereplő húsevő szkarabeuszok  nem létez a valóságban.  

Az ILM-nek olyan figyelemre méltóan sikerült a szkarabeuszhorda megvalósítása, hogy a bogarak látványa maradandó emléket nyújt mindenkinek, aki látta a filmet.

(Tapasztalatból mondom mindezt....  A legtöbb turista lelkesen fotózgat, ha véletlenül egy szkarabeuszt lát... és fotózgatás közben kíváncsian megkérdezi, hogy "ez milyen bogár?". Onnan lehet tudni, hogy az illető látta A Múmia c. filmet, hogy amint meghallja a választ a kérdésére, miszerint a bogár  "egy szkarabeusz", azonnal ijedten ugrik hátra... majd megszeppent arccal, kérdően néz vissza... és csak akkor derül fel újra az arca, mikor megnyugtatom, hogy "ez nem a húsevő fajta!"

 

Anck-Su-Namon valós személy volt?

Az első két filmben így nevezték a fáraó egyik feleségét, aki egyben Imhotep kedvese is volt. A való életben is létezett egy Anheszenamon (vagy más néven Anck-Su-Namon) nevű nő, aki a fiatal korában elhunyt Tutanhamon fáraó féltestvére,  s egyben felesége is volt. A korban való elhelyezés itt sem fedi a valóságot, de ez nem is olyan lényeges. Gondolom azért választották már az 1932-es film női főszereplőjének is az Anck-Su-Namon nevet, mert ez az egyik legismertebb ókori egyiptomi női név. Érdekesség, hogy a folytatásban A Múmia visszatér c. filmben Nefertiti-nek hívják történet másik fontosabb női karakterét, amely szintén egy híres egyiptomi történelmi személyről (Nofretiti) kapta nevét.