Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2018.04.12

Széth

Széth

Széth isten (neve előfordul Set, Setekh, Seteš, Sutekh, Suty alakban is) az ókori egyiptomi vallásban a sivatag, a zűrzavar és a pusztítás istene.

horus_and_seth_crowning_ramesses_iii-_detail_of_seth.jpgSzéth Geb és Nut istenek fia, Ozirisz, Ízisz és Nebethet testvére, és később Ozirisz gyilkosa.

Széth a Felső-Nílust szegélyező vörös színű sivatagnak és az itt elő nomád törzseknek az istene volt. Első ábrázolása a korai dinasztikus korból valók. Ő volt „a vörös”, a hirtelenharagú, a düh, az erőszak, a lázadás és a viszály megtestesítője. Eredetileg a sivatag istene volt, akit hamar a zűrzavarral és a pusztítással kapcsoltak össze. Mint a káosz istene, a harmóniával és a renddel, a Maat-tal állt szemben. Nagy fizikai erőt tulajdonítottak neki, úgy vélték jogarával könnyedén képes elpusztítani egy istent is. Széth volt a „Fémek Ura”. A vasat, mely az egyiptomiak által ismert legkeményebb fém volt, „Széth csontjainak” nevezték. Széth az egyiptomi mitológiában a „szükséges rossz”, az ellenpont, ami nélkül a jó sem létezhetne. Megítélése az egyiptomi történelem során ellentmondásos volt. Nyughatatlan, zabolázatlan természete miatt a káoszt, a lázadást, a haragot, a viszályt társították hozzá… a sivatag elemi erejét, ami akár pusztító és veszélyes is lehet, a sivatagi viharok hirtelenségét, megállíthatatlanságát, szeszélyességét. Ugyanakkor tisztelték az erejét, mint hatalmas hadúr, kitartó és állhatatos vezér. Az egyiptomiak úgy gondolták, hogy az energiát az égi csillagképekből kapjuk. Úgy gondolták ezek az energiák legyőzik a sötétség erőit. Azokat az erőket melyek a legnehezebb eseményeket idézték elő, Széth vezette, vagy képviselte.

Állatfejű alakban ábrázolt istenség (az állatfaj nem igazán azonosítható, leginkább okapira, vagy valamilyen sakál-róka-ancient-egyptian-dogs-sha-animal--1-.jpgvadkutyára hasonlít), a görögök Tüphónnal azonosították. Rendszerint emberalakban, de ezzel azonosítatlan állat fejével jelenítették meg, egyenes farokkal, azonban előfordul tisztán állatalakban is. (Széth állatáról egy kiegészítő jegyzetet is készülök írni.)

Az istenség születésének napja, a 3. epagomenális nap szerencsétlen napnak számított az egyiptomi naptárban. Születésének helye a vallási szövegek szerint az Ombosz-Nagada régió Felső-Egyiptomban. A piramisszövegek 205. mondása szerint úgy jött a világra, hogy durván kihasította magát anyja, Nut testéből. Hitvesének testvérét Nephtüszt tartották, de kísérője lehetett Hathor, Toérisz, vagy az idegen eredetű Anat és Astarté is. A Piramisszövegek 1521. mondása Neith istennővel társítja. Annyi bizonyos, hogy Nephtüsz és Széth házasságából nem született isteni gyermek, ez szokatlan az egyiptomi mitológiában. A nagy hatalmú isten kapcsolatait mitikus családjával viták és erőszak jellemzi. Az Ozirisz-mítosz szerint megölte testvérét, Oziriszt, majd 80 évig tartó keserves küzdelmet vívott Egyiptom trónjáért Hórusszal, fivére fiával. Miután Egyiptom trónját Hórusznak ítélték, a Napisten bejelentette, hogy Széth vele fog élni, mint fia.

Azzal, hogy Széth megölte Oziriszt, az irigység/féltékenység/gonoszság megtestesítőjévé is vált, mégis az ókori Egyiptomban nem csak negatív harcossága és ereje révén Hórusz (Alsó-Egyiptom) mellett, Felső-Egyiptom védőistene lett, akinek segítségét Ré napisten is igénybe vette az Apóphisz (kígyó) elleni harcban, s megmentette Rét.

Széth a predinasztikus időkben időkben erős és tisztelt isten volt. Ezután úgy tűnik az istenség háttérbe szorult, annak ellenére, hogy az Óbirodalom túlvilág irodalmában sokszor említik. A Piramis-szövegek szerint szárnyai vannak, ez a későbbi korokban néha képi ábrázolásban is megjelent. Segíti az uralkodót túlvilági útja során, a 1145-ös mondásban pedig az elhunyt király Széth erejét követeli magának. Az Ó- és Középbirodalomban Hórusz és Széth Egyiptom két országrészének a megtestesítője lett. Több ábrázoláson ketten koronázzák meg a királyt, tanítják nyilazni az uralkodót, vagy a fáraó foglyait vezetik. A Kairói Múzeumban látható I. Szeszósztrisz fáraó 10 darab hatalmas ülő szobra, melyek hajdan halotti templomát díszítették. Ezek közül néhánynak trónján az ország szimbolikus egyesítését, a szema-tauit Hórusz és Széth végzi. A hükszósz-korban az ellenséges uralkodók a saját főistenükkel Baállal azonosították Széthet.

pectoral-_horus_and_seth_-myers_museum-.jpgA Halottak Könyvében Széthet, mint az „Északi Égbolt Urát” tartották felelősnek a viharokért. Ezzel az elképzeléssel történelmi dokumentumokon is találkozhatunk, pl. a II. Ramszesz és a hettita király leánya között kötött diplomáciai házasságról szóló feliratban. Ebben az uralkodó arra kéri Széthet, hogy oszlassa el a viharfelhőket és szüntesse meg az esőt és a havat, amik hátráltatják a hercegnőt útja során. Széth megtisztítja az eget és meleggé teszi az időt.

Széth teszi ártalmatlanná a gonosz Apophisz kígyót, amikor megpróbálja tekintetével megállítani a napbárkát éjszakai útja során. A Halottak Könyve 108. fejezetében találkozhatunk ezzel, de maga az ideológia először a Koporsószövegekben jelenik meg. Innen ismert gyakori jelzője a „Nagyerejű a Milliók Bárkájában”.

„Ami engem illet, én vagyok Széth, a legerősebb az Isteni Kilencségben. Én ölöm meg mindennap a Mindenség Urának, a Napistennek az ellenségeit, és ott állok az ő bárkájában. Nincs egyetlen olyan isten sem aki el tudná végezni ezeket a feladatokat.”

A magántemetkezésekben Széth túlvilági szerepe negatív, rémisztő dolog, akit el kell kerülni, mert árt a holttestnek, ahogy Ozirisz holttesének is ártott. Az Ó- és Középbirodalom túlvilági irodalmában ezért vannak olyan mondások, melyek a holttest Széth elől történő elrejtését célozzák. A Halottal Könyve 17. mondása Réhez fohászkodik: „Szabadíts meg ettől az istentől, aki elrabolja a lelkeket és aki abból táplálkozik, ami rothadt, aki belsőségeken él és aki sötétségben és homályban van, aki megrémíti a fáradtakat – ő Széth.”

Előfordult az is, hogy Hóruszt és Széthet összevonták és Hórusz-Széthnek nevezték, ilyenkor kétfejű emberként ábrázolták, akinek az egyik feje sólyom, a másik pedig széth-fej. Hórusz és Széth amikor megbékülnek egymással, akkor együtt győzik le a közös ellenséget, így előfordul, hogy együtt pusztítják el az Apophisz kígyót. Az Amduatban és a Kapuk könyvében is megjelenik ez a kétfejű lény, a felirat szerint ő „a kétarcú”.

A középbirodalom időszakában a királyi hatalom oltalmazójának tartották. Kultuszának csúcspontját a XIX-XX. dinasztia kora jelenti, később mitológiai jelentősége háttérbe szorult, és régebbi ábrázolásait szándékosan tönkretették.

A római korban pedig már a fekete mágia követői is az ő segítségét kérték varázslataikhoz.

Fő kultuszhelyei:  Ombosz, Avarisz, Per-Ramszesz és a Nyugati-sivatag oázisai.

Kultuszának időszaka: i. e. 3000-től az Egyiptomi birodalom bukásáig, i. sz. 400-ig.

 

Széth és Hórusz története.

 

A Hórusz és Széth története az i. e. 12. században keletkezett óegyiptomi elbeszélés. Szövege csaknem teljességében fennmaradt a Chester Beatty I. papiruszon. Cselekménye az Ozirisz-mítoszhoz kapcsolódik, tulajdonképpen annak befejező része.

dkqjji3uqai4wjn.jpg

Az istenek harca

 

Széth és testvére Ozírisz igen különböző természetűek. Ozírisz nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, míg Széth nagyon erős, de haragos isten.  Míg Ozírisz a élelmiszerben, növényzetben, vízben gazdag Nílus-völgyben uralkodik, Széth a sivatagokat kapja lakhelyéül.

A történet szerint Széth haragból vagy féltékenységből megöli Oziriszt. Széth haragja igen összetett testvére ellen. Először is Ozírisz egyszer ittasan Széth feleségének Nephtüsznek a hálószobájába „tévedt”, és ebből a nászból gyermek is születik, aki nem más, mint Anubisz. Széth megcsalt és felszarvazott férjként is haragot táplál testvérével szemben. Emellett Széth féltékeny Ozíriszre hatalmi helyzete miatt is, hiszen ő uralkodik Egyiptom fölött. A haragvó Széth megöli testvérét Oziriszt, testét feldarabolja, és szétszórja Egyiptomban. Ízisz istennő megkeresi férje testrészeit, Thot isten segítségével összerakja, és összeragasztja a test részeit.  Majd sólyom képében férje fölé repül, halott férje falloszára ereszkedik, és ebből a nászból születik Hórusz. A várandós Ízisz, Széth bosszúja elől a Nílus mocsaraiba menekül. Buto város vidékén bújkál. Itt szüli meg gyermekét Hórusz, és a terület kígyóistenének védelme menti meg életüket. Hórusz felnőttként harcba indul Széth ellen, hogy apját megbosszulja. Mindketten Ozirisz királyságát akarják.

Hórusz és Széth hatalmi szembekerülése nem más, mint a társadalomfejlődés egy fontos állomása, mikor a törzsi hatalmi rendeződést (szeniorátus – legidősebb aktív korú családtag örökli a hatalmat, hogy mindig erős törzsi vezető legyen hatalmon), felülírja az egyenesági (primagenatúra – elsőszülött örökli a hatalmat) öröklődési rend.

A törzsi öröklődési rend alapján Ozírisz halála után Széth örökölne, mint legidősebb férfi rokon, aki uralkodásra alkalmas seth-vs-horus-672x372.jpgkorú és fizikailag is jó erőben van, ami a törzsi hatalomszemléletben nagyon fontos tényező volt. Más kérdés, hogy az öröklés legitimálásaként ebben az esetben Ízisznek hozzá kellett volna mennie Széthez (férje gyilkosához). Természtesen Ízisz ezt nem akarta. Így elsőszülöttségre hivatkozva, gyermekét a csecsemő Hóruszt jelöli meg Ozírisz örökösének.

Széth és Hórusz csatái a hatalomért, Egyiptom fölötti uralkodás jogáért, az öröklődési rend változása miatt kezdődnek. Széth szerint Hórusz nem lehet jogos örököse Ozirisznek, hiszen annak halála után fogant. És a valós logika és etika szerint ez hagy némi kételkedésre okot. Hiszen igaza van Széthnek abban, hogy Ozírisz halála pillanatában Hórusz még nem is létezett, tehát nem lehet az örököse.

Hórusz, amikor már úgy érezte, hogy felkészült a bosszúállásra apja gyilkosa, Széth ellen, maga köré gyűjtötte az Oziriszhez hű egyiptomiakat, és Ízisz bátorítására hadba lépett a zsarnok ellen. Széth is összetoborozta híveit, akik valamennyien különféle állatokká változtak: krokodilokból, kígyókból, vízilovakból, gazellákból állt a csapata. A kegyetlen összecsapások, véres csaták egymást érték, de egyik fél sem tudott győzedelmeskedni. A történet szerint kettőjük háborújának kimenetele igen változó. Hol Széth, hol Hórusz kerül ki győztesen az adott csatából. A mitologikus történetek részletesen elmesélik az eseményeket… például: a két sereg Edfu közelében mérkőzött meg egymással. Hórusz sólyom alakjában felemelkedik, megkeresi ellenfelét, víziló képében is megtalálja őt, és ekkor lecsap rá. A harcban Hórusz súlyos fejsebet kap, és elveszíti a bal szemét. (Az egyiptomiak Hórusz bal szemével a Holdat, jobb szemével a Napot azonosították.) Széth pedig elveszíti heréjét…. stb.

horus-harpoon-hippopotamus-set.jpgTágabb értelemben a Hórusz-szem az állandó megújulási képesség szimbóluma, s mint ilyen biztosítja a királyság intézményének folyamatosságát, valamint az istenek, a királyok, az élők és – a rendszeresen juttatott áldozatok révén – a holtak életét. A Hórusz-szem amuletté vált formája az udzsat-szem. A harcban Hórusz is megcsonkította Széthet, de egyiküknek sem sikerült a másik fölé kerekednie. Az istenek végül megelégelik a küzdelmet és a két ellenfelet a bíróság elé idézik. Thot először begyógyítja sérüléseiket, majd elkezdődik a tárgyalás. Az istenek véleménye is megoszlik a kérdésben… Vannak akik Széthet, vannak akik Hórusz támogatják. Hórusz bebizonyítja, hogy ő Ozirisz és Ízisz fia, és emlékezteti Széthet és az isteneket az erőszakra melyet Széth elkövetett Ozírisz ellen.

Széth szerint azonban Hórusz nem törvényes örököse Ozirisznek, mivel Ozirisz halála után fogant és született. Az éleselméjű Hórusz ékesszólóan bebizonyítja, hogy Széth érvelése nem helytálló, ő igenis Ízisz és Ozirisz fia, s ezen a címen teljes joggal illeti meg őt a trón. Ráadásul emlékeztet nagybátyja valamennyi bűnös cselekedetére. A döntés sora ezután az isteneken van. Thot vissza szeretné adni Hórusznak atyja birodalmát, Geb viszont az ország megosztását javasolja: a Delta-vidék legyen Hóruszé, míg a Nílus-völgyet kapja meg Széth. Thoth és Su isten Hórusz mellett állnak, és arra kérik az isteneket, hogy az igazság győzze le az erőszakot. Az istenek nem tudnak dönteni, ezért Hnum kos istenhez fordulnak. Ő azt mondja, nem dönthetnek ebben a kérdésben, és javasolja küldjenek levelet Neith istennőnek és a héliopoliszi Atumnak. Neith, azt válaszolja, adják Ozirisz királyságát Hórusznak, mert másképp hallatlan igazságtalanságot követnek el. Atumnak a mindenség urának pedig azt üzente adja két lányát Széthnek, Hóruszt pedig helyezze Ozirisz trónjára. Atum isten azonban azt felelte Hórusznak, hogy gyenge még és a hivatal túl nehéz feladat számára. Erre az isteni kilencség rettentő haragra gerjedt. A 80 évig húzódó per után végül Hórusz elnyeri az örökségét. Ő örökli Egyiptom királyságát, ő lesz a fáraó élőképe. Széth pedig az idegenek istenévé válik Egyiptomban. Ő a pusztító vihar és a sivatag istene, a harag megtestesítője.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.