Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2018.01.23

Az egyiptomi mágia (2. rész)

Egyiptomi Mágia - A MÁGIA ISTENEI - Heka  

Kezdjük az istenekkel….

 

A mágia istenét Heká-nak hívták. Heka isten neve azt jelenti, hogy mágikus erő, varázserő. Általában emberként ábrázolták.

Női párja, Weret-hekau, a Teremtőben rejlő női energiákat szimbolizálja.  A szó jelentése Nagy Varázserejű.

 

Heka

 

7c67c-sekhem1.jpgHeka isten volt az ókori egyiptomi mitológiában, a varázslás istene. A nagy istenekkel egyenrangú hatalmat képvisel. Tisztelete elsősorban az egyiptomi történelem korai időszakában virágzott. Templomai ismertek különböző korokból, de a késői kor teológiájában az isten már nem tölt be olyan rangos helyet, mint azelőtt. Ugyanakkor az esznai templomban az istenek királyának is nevezik. A késői korban az ifjú Hóruszhoz és Nofertumhoz hasonló gyermekisten vált belőle. Memphiszben Ptah és Szakhmet fiaként említik és meg is jelenítették, mint ifjú Napisten a lótusz-virágon. Esznában pedig Khnum és Menehit gyermeke.

Az egyiptomi istenvilágban Heka betöltött helye elég ellentmondásos. Nem alakult ki ugyanis egységes vélemény a papság körében arról, hogy Heka isten „csak” az istenek közül való egyik isten, aki mágikus cselekedetekre képes, vagy Ő maga az istenek felett áll, hiszen a mágia, mint a mindenséget irányító erő, irányítja az isteneket is.

Hekát úgy említik a Piramisszövegekben, mint „az őserő, ami lőtt nyög az ég és megremeg a föld”. A Koporsószövegekben teremtő- és oltalmazó erő, mely az Axw varázserővel azonos.

A Heka istent római korban az esznai papok úgy értelmezték, mint „első alkotás” (Khnum istené). Az eddig ismert legkorábbi ábrázolása Szahuré halotti templomában található, ahol Thot, a bölcsesség istene mellet áll, emberalakban.

Pont ezt az „identitásproblémát” említik meg egy Koporsószövegben: Su a levegő istene – akivel a szövegben a halott azonosítja magát  – tiltakozik az ellen, hogy a Varázslatnál alacsonyabb rangúnak tartsák. „Nem hallgatok Hekára! Én előbb keletkeztem. Ruhám az élet lehelete. Ő énutánam jött ki Atum szájából.” Egy másik szöveg szerint azonban a Varázslat közvetlenül az ősisten után jött létre, és ő a mágia erejével végzi el a teremtés művét. Ebben a szövegben Heka ezt mondja: „Én vagyok az, aki élteti az isteni kilencséget, én vagyok az, aki (ha) akar, cselekszik, az istenek atyja… Az enyém volt minden, mielőtt keletkeztetek, ti istenek, ti, kik engem követve szálltatok alá. Mert Én vagyok a Varázslat.” Egy másik feliratban „az őskezdet szent helye legidősebbjének” nevezik. Ezen elképzelés szerint az isteni kilencség éltetőjeként Heka hatalmától függ még Atum léte is.

Heka teremtő princípium, aki nem csak a teremtést tette lehetővé, hanem a legkülönbözőbb istenek segítségével, annak megőrzésére is szolgált. Heka egyike azoknak a különleges erőknek Szia és Hu istenekkel együtt, mely a teremtőisten rendelkezésére áll, mikor létrehozza a teremtést, vagyis műve megtervezését és megalkotását. Mindhárman emberalakban megjelenő isteni lények. Ők a Napisten kísérői az égen és az alvilágon át vezető útján. Hu és Heka már a Koporsószövegekben aktív szerepet játszanak, amikor a Napisten kígyó alakú ellenségével Apofisszal végeznek, hogy az isten (vagyis a Nap) így újra megjelenhessen reggel a keleti horizonton. A legősibb varázslat az éjszaka legsötétebb óráján villámként segíti a Napistent Apofisz kígyó elleni harcában.

Heka az élet világában és a halál után egyaránt jelen van. A túlvilágon is szükség van varázserőre és a Koporsószövegek több mondása szerin az elhunyt tartott attól, hogy azt elrabolják tőle, pedig az ugyanolyan fontos részét képezte az elhunyt személyiségének, mint a neve. A végleges halál elkerülésének egyik feltétele a varázserő megtartása.

Az ókori Egyiptomban úgy gondolták, hogy a varázserő általában láthatatlan, többnyire jóindulatú, de olykor, veszélyes is lehet, és akkor védekezni szükséges ellene. Amíg a jóindulatú varázslát a gyógyítást segíti, addig az ártó erő akár betegségeket is előidézhetett, és több orvosság is volt a testből való kiűzésére. Néhány orvos, gyógyító Heka papjának nevezte magát.

Heka vallási szerepe alapján visszakövetkeztethetünk az istenvilág kialakulásának folyamatára is. A vallástörténeti-néprajzi kutatás közismert megállapítása szerint a vallások korai szakaszára nem a mitológia, nem a személyes istenekben, hanem a titokzatos erőkben való hit a jellemző, melyek áthatják a természetet. Ezek egyes vonásai, megnyilatkozásai konkretizálódnak később istenek lakjában. Ugyanez a folyamat játszódott le Egyiptomban Heka esetében a történeti időkben.” – írja Kákosy László. Heka azonban az istenvilágba való beépítése ellenére is megőrizte absztrakt vonásait.

 

folyt. köv...