Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2018.01.24

Az egyiptomi mágia (3. rész)

Egyiptomi Mágia - A MÁGIA ISTENEI - Weret-hekau

Folytassuk még az istenekkel….

 

A mágia istenét Heká-nak hívták. Heka isten neve azt jelenti, hogy mágikus erő, varázserő. Általában emberként ábrázolták.

Női párja, Weret-hekau, a Teremtőben rejlő női energiákat szimbolizálja.  A szó jelentése Nagy Varázserejű.

 

Weret-hekau

 

tutl38.jpgWeret-hekau, a Teremtőben rejlő női energiákat szimbolizálja.  A szó jelentése Nagy Varázserejű. Az elnevezést használták a Vörös, a Fehér és a Kettős korona, valamint kobra és keselyű amulettek megnevezésére, emellett több egyiptomi istennő mellékneve is volt, ugyanakkor egy önálló istennőt is jelölt. Weret-hekau gyakran jelenik meg kobra formájában is. Egyike volt azon istennőknek, akik az ősi Egyiptom fáraóit védelmezték. Mint mágikus energia, a fáraó koronájában ''lakott,'' de ő volt a homlok közepén található harmadik szemből kibújó kígyó is. A mágiában használatos kígyó alakú varázspálcák tulajdonképpen az ő szimbólumai.

A Nagy Varázserejű jelző azokhoz az istennőkhöz társítható, akiknek valamelyik aspektusában a varázserejük fontos szerepet játszik. A Piramisszövegek idejétől kezdve elsősorban a Napszemet megtestesítő istennők mellékneve, mint például Szakhmet, Tefnut, Basztet, Hathor, Uadzset, Pakhet, Neith, stb. Az Újbirodalomban és a Későkorban azonban a leggyakrabban Íziszé. Ezen istennők a király isteni anyjának szerepét is betöltik, gyakran jelennek meg, amint a királyi gyermeket szoptatják. Nagyon gyakran azonosították is őket egymással.

Önálló istennőként Weret-hekau az Újbirodalomban jelenik meg, mint a napszem és a királyi koronákban rejlő erő megtestesítője, a Napisten védelmezője, illetve a király isteni anyja és védelmezője. Szorosan kapcsolódik a király koronázásához, ezért megtalálható az ezt megörökítő ábrázolásokon. Ebben az összefüggésben láthatjuk, amint Amon elé vezeti a királyt, vagy ankh-jelet tart az orra elé, esetleg áldozatokat fogad tőle. Az egyiptológusok koronázásként értelmezik azt a jelenetet, amikor az uralkodó Ré-Harakhty előtt térdel, az istennő pedig a király háta mögött áll és kezét a feje fölé teszi.

Ezt a női teremtő erőt, és az istennőt magát, igen változatos formában ábrázolták. Felvehette mindazon istennők alakját, 4817979452_1d17656026_b.jpgamelyekkel azonosították. Megjelenhet oroszlánfejű nőként, kígyófejű nőként, illetve kígyó formájában, emberfejű kígyóként és nőalakként is, mint például egy III. Szeszósztrisz (12. dinasztia) piramis-templomából származó relieftöredéken. Tutankhamon több sírmellékletén említik és a "Palota úrnőjének" nevezik, mely a leggyakoribb jelzője. Egy a sírban talált kis aranyszentélyben nyakéken függő, az istennőt ábrázoló amulettet találtak. Weret-hekau emberfejű kígyóként jelenik meg, amint a fáraót szoptatja. Ismert egy fából készült szobor, melynek mozgathatók a karjai. Ez a szobrocska valószínűleg egy varázslóé lehetett, és elképzelhető, hogy arra szolgált, hogy a karok mozgatásával orákulumot adjon. Szintén az istennőt ábrázolja egy kis felajánlási szobor is, melyet az istennőt örökítik meg azok a kígyó alakú botok, amelyeket a varázslók használtak.

Az istennő királysággal való szoros kapcsolatát tükrözi Horemheb fáraó és felesége, Mutnedzsmet szoboregyüttese is, mely jelenleg a Torinói Múzeumban látható. A szobor felirata arról számol be, hogy Horemheb koronázásán a karnaki templomban Weret-hekau átölelte az uralkodót, majd ureuszként jelent meg a homlokán. Egy másik szöveg szintén a homlokkígyóval való azonosságát tükrözi, ebben az istennő így szól: „Odatekergőzöm fel a szemöldökeid közé. Leheletem tűz az ellenségeid ellen.”

3fe6f22d4efc05ba993854e8aeea7c2e--star-system-stele.jpgA halottak mellé helyeztek el a sírokban olyan mágikus hajítóbot-modelleket, melyeket kígyók és udzsat-szemek díszítenek, alkalmanként Weret-hekau neve is megtalálható rajtuk. A Koporsószövegek szerint ezek a hajítóbotok az elhunytat a démonok és gonosz lelkek elleni védték. Neve olykor megjelenik az általában vízilóagyarból készített varázsbotokon is, melyeket állapotos asszonyok és szoptatós anyák, illetve gyermekes anyák védelmére használtak.

Ismertek olyan Hórusz-sztélék, amelyen az egy vagy két krokodilon taposó gyermek Hórusz köré különböző istenek és istennők alakját vésték fel, melyek a gyógyítással és a varázslással állnak kapcsolatban, hogy erősítsék ennek a mágikus tárgynak az erejét. Az istennők között olykor Weret-hekau is szerepel. A Hórusz-sztéléket főként kígyómarás és skorpiócsípés gyógyítására használták.

A görög-római korban Weret-hekau részt vesz a gyászrituáléban, ennek képi ábrázolása a philaei templom Ozirisz-kápolnájában látható.

Folyt. köv...