Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2018.01.09

Egyiptomi halottkultusz (5. rész)

A HALOTTAK KÖNYVE
tulvilagibirosag2.jpgAz egyik legrégibb és legismertebb írás, ami nagyjából 3500 éves. Az ókori egyiptomi írás a túlvilágról szól, és a legenda szerint maga Thot isten állította össze. A dokumentumot az első újbirodalmi dinasztia, a XVIII. dinasztia idejétől a ptolemaid korig használták az egyiptomiak.
A legtöbbször papirusztekercsen helyezték az elhunytak mellé azért, hogy útmutatást adjon és megvédje a lelket a túlvilág veszélyeitől. A szöveg a templomok, sírok falán, usébtiken, szarkofágokon, szkarabeuszokon is fennmaradt.
A Halottak Könyvét magyarul „A fénybe távozottak könyvének” is nevezik. A dokumentum legismertebb fejezete a 125., amely bemutatja, hogy az ókori egyiptomi hitrendszer szerint, hogyan hoznak ítéletet az elhunytak felett a túlvilágon.
Az ősi könyv összesen 190 fejezetből áll. Ezek között akad útmutatás, elmélkedés, varázslatok, varázsszövegek, imák. Ezek mindegyike a holtaknak segít a túlvilágon. A Halottak Könyve egyes részei nehezen értelmezhetőek, mert nem ismerjük hozzá elég alaposan az egyiptomi mitológiát, de vannak részek, amelyek már csak azért is figyelemre méltóak, mert a stílusuk irodalmi színvonalú. Erre példa a 15. fejezet naphimnuszai.
A Halottak Könyve máig megfejtetlen részei komoly fejtörést okoznak, hiszen ritka és nagyon régi szöveget tartalmaznak. További probléma, hogy gyakran a szöveget másoló írnokok sem értették a szöveget, ezért azt rosszul másolták le, ami olyan mértékű szövegromlást eredményezett, hogy emiatt képtelenség értelmezni a több ezer éves művet.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.