Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Széth állata

2018.05.15

Sha - Széth rejtélyes állata.

 

Közismert tény, hogy az ókori egyiptomiak az isteneiket állatalakban, vagy fejjel ábrázolták. Anubisznak, a halottak és a balzsamozás istenének a sakál. Básztetnek macska, Szehmetnek az oroszlán, Hórusznak a sólyom fejét adták. Azonban volt béka és krokodilfejű isten is.

10150542_754453707921476_17078491_n.jpgViszont az egyiptomi mitológiában van egy istenség, kinek a szent állata igazi rejtély és az állat beazonosításának kérdése a mai napig viták tárgyát képezi az egyiptológiában. Ez az istenség pedig Széth és az ő rejtélyes állata a Sha.

Széth az egyik legellentmondásosabb és mégis igen népszerű egyiptomi isten. Akit sokszor tudatlanul a Sátán úgymond “előképének” tartanak. Tudni kell azonban, hogy az egyiptomi istenek sokkal árnyaltabbak, mint azt elsőre egy avatatlan szemlélő láthatná. Az egyiptomi istenek nem „egypólusú” istenségek, nem csak jók vagy csak rosszak, fehérek vagy feketék… Személyiségük, mitológiai  szerepük, ezáltal megítélésük is sokkal árnyaltabb. Például: Szehmetet azért küldik a Földre, hogy felfalja az istenek ellen lázadó embereket. Ez azért nem egy pozitív dolog. Mégis a gyógyítás, a hadi szerencse, a hatalom istene is… amik valójában jó dolgok. Bár mindezeket rossz kézben rosszra épp úgy lehet használni...

 

Igaz, az egyiptomi mitológiában Széth a düh, az erőszak, a viszály, a vihar, a sivatag és még sok gonosz dolog megtestesítője. A születésének napját pedig szerencsétlen időpontnak tartották. Az sem tett jót a reputációjának, hogy csapdába csalta és feldarabolta a saját testvérét Oziriszt. Széth mindezek ellenére sem volt teljesen gonosz istenség. Mert az egyiptomiak szem előtt tartották azon tulajdonságait és cselekedeteit, amikhez az ő féktelen erejére, bátorságára, dühére volt szükség. Ahol mindezekkel a tulajdonságokkal épp a jót szolgálta. Hiszen minden éjjel, Széth ott áll Ré napisten égi bárkájának orrában és abban segítkezik, hogy Rével együtt visszatartsa az alvilág kígyójának, Apofisznak a támadásait. Az Újbirodalom (Kr. e. 1532-1070) hadistenként tisztelték. Az alakja feltűnt a korabeli védelmező amuletteken, és Hórusz mellett a fáraó másik isteni pártfogójaként szolgált. Nagyon sok ábrázolást láthatunk, ahol Széth és Hórusz együtt szentesíti a fáraó hatalmát, védelmezi a fáraót és országát.

De térjünk vissza Széth különleges szimbólum-állatára. Széth szent állatának neve "sha". Ez a teremtmény az ábrázolásokon egy karcsú, agárszerű kutyára, hiénára vagy sakálra hasonlító vörös vagy fekete állat. Általában, merev villás farokkal, felfelé meredő szögletes fülekkel és hosszú, enyhén csőrszerűen lehajló orral ábrázolják.

Széth állatának ábrázolásai már a kezdetektől fogva az egyiptomi művészet részei. A legrégibb ismert "sha" ábrázolás a 1386e717c6c6a2f710b6d18cda5a5149.jpgpredinasztikus korból származik ( Kr.e. 5000-től egészen Kr.e. 2778-ig) egy Skorpió királynak nevezett korabeli uralkodó buzogányának fején bukkantak rá. Hozzá hasonló ábrázolásokra bukkantak a Nagada kultúra korai szakaszából (Kr. 4400-3500) is. Ez volt az első kultúra a Nílus deltája mentén, ekkor indult be a kereskedelem az északabbra fekvő a Nílus deltájánál élő népekkel és Núbiával is.

 

Visszatérve Széthre, feltételezhető, hogy ő lehetett a Nagada kultúra főistene, és csak azért lett a Sátán óegyiptomi megfelelője, mert a területet később elfoglalták a Nílus deltájánál élő Hórusz istent imádó nép tagjai.

Ezzel együtt megválaszolatlan kérdés, hogy Széth szimbóluma milyen állat lehet? Fontos tény, hogy Széth csak később kapott emberi testet. Azt megelőzően "sha" formában imádták, vagy talán magát az állatot tisztelték. A Nagada kultúrában már kezdetektől fogva megjelent a későbbi egyiptomi vallást és istenábrázolásokat megalapozó állatkultuszok.

Magát az állatot gondolták már sakálnak is, azonban ez Anubisz szent állata. Nehezen elképzelhető, hogy valóban egy sakál lenne, hiszen az állat szögletes füle igen különbözik a sakál hegyes fülétől. De gondolták már ezt az állatot zsiráfnak, antilopnak és okapinak, ahogy afrikai vadkutyának, vagy újabban akár halfejűnek is.

campylomormyrus-elephas-1.jpgA Mormynus kannume, más néven Elefánthal, a nevét a megnyúlt, lefittyedő ajkairól kapta, így hasonlóságot mutat Széth isten jellegzetes „orrára”. .  Elgondolkodtató lehet, hogy eme hal húsának fogyasztását az ókori Egyiptomban a XXVI. dinasztia korától (Kr.e. 672-Kr.e.525) vallási tilalom alá vették. Az ókoriak hite szerint ez a hal Széth által megölt Ozirisz sebeiből jött létre. Plutarkhosz görög életrajzíró viszont leírta, hogy talán ez a hal ette meg Ozirisz a Nílusba esett nemi szervét, mikor Széth feldarabolta a halott testvére holttestét és szétszórta egész Egyiptom földjén. Viszont, egy gond van ezzel az elmélettel. Ezt a halat soha nem Széthel, hanem istennőkkel, többek között Hathorral és Toerisszel is kapcsolatba hozták. Az előbbi a szerelem, míg az utóbbi a terhesség egyiptomi istennője, szóval a halat is a termékenységgel hozták összefüggésbe. Akkor miért lenne a káosz, a sivatag egyszóval a pusztítás istennének a jelképe is? A nagadai kultúrában Széth a mitológia fontos szereplője lehetett. Talán ott felruházhatták a termékenységisten szerepkörével is… ki tudja?

 

Egyesek azt gondolják, hogy Széth állata lehetett valamilyen rókaféle (Vulpes saharicus), akár az ezüsthátú róka (Vulpes -------------20344645.jpgchama) vagy talán egy sivatagi róka. Lehet Széth, a sivatag istene valójában a sivatagi róka fejét viseli? Hát, ennek állatnak fülei valóban elég jellegzetesek. Az állat kutyaszerű, bár a sakálnál jóval kisebb. Ragadozó, mégsem túl félelmetes vadász. Viszont a sivatagban él és vörös a színe...

 

Sir Ernest Alfred Thompson Wallis Budge (1857-1939) egyiptológus elmélete szerint a sha talán egy hibrid állat és ez miatt, természetes, hogy valós állattal nem beazonosítható. Igaza lenne?

 

sha.jpgAzonban az is elterjedt elképzelés, hogy a "sha" egy olyan állatfaj, ami az óegyiptomi időkben már nagyon ritka volt, és később már ki is pusztulhatott. Az egyik a salawah (arabul sal'awa: ijesztő farkas) állat. A leírások szerint eme teremtmény nagyobb méretű mint egy farkas, a fülei hegyesek és túlméretezettek. Állítólag több falut is megtámadott Dél-Egyiptomban, és mibenléte a mai napig rejtély. Ha kihalt, akkor miért halt ki ez az állat, ha egyáltalán létezett? A későbbi ábrázolásokon a "sha"-t egész egyszerűen leretusálták. Elég fura lehet ezt hallani, de az ókori Egyiptomban gyakori volt hogy egyszerűen felismerhetetlenné tették a bukott uralkodók képmását vagy nevét a feliratokról. Feltételezhető, hogy a "sha" néven ismert ragadozó egyszerűen rákapott a haszonállatokra, mivel könnyű prédát jelentettek neki a karámokban tartott juhok és más állatok. A gazdák pedig, akármilyen szent állatok voltak is ezek, irtóhadjáratba kezdtek. Kiirtva, vagy egyszerűen megritkítva az állományukat.

 

Nos, ha egy kicsit elgondolkodunk és biológus szemmel közelítünk a témához, megfigyelhető a Széth fenevad ábrázolásain azt láthatjuk, hogy nagyon is egy kutyaszerű élőlény. A lábai hosszúak, a teste pedig vékony és áramvonalas, ezt segíthette az agáréra emlékeztető megnyúlt, hegyes orrban végződő fej is, így feltételezhető, hogy gyorsan mozgó ragadozó lehetett. Hosszú farka az egyensúlyozásban és így a gyors irányváltásban segíthette, ami szükséges lehetett a zsákmány üldözése közben. A hosszú és széles fülek belső részét a sivatagi rókéhoz hasonlóan bunda boríthatta. Ez nehezítette a hőleadást a hideg, szaharai éjszakában. A fülkagylók sokkal inkább a legapróbb neszek érzékelését és betájolását segíthették. A "sha" inkább lesből szerethetett támadni, és hosszú üldözés után elkapni a kisebb madarakból, emlősökből és gerinctelenekből álló zsákmányát. A testét borító vörös bunda ideális rejtőszínezet lehetett a homokbuckák között.

 

59275.jpgÉn azok véleményét osztom, akik a hiénakutyára (Lycaon pictus) tippelnek. A hiéna igen jellegzetes kutyaszerű ragadozó Afrikában. Az oroszlánokat megszégyenítő erejű harapásukkal, nagyon hatékony fekete-vörös színű ragadozók. Félelmetes és gyors vadászok ezek az állatok. Nappal aktív faj lévén a zsákmány felkutatásában látására hagyatkozik, és az alfahím vezette falka halálos üldözésbe kezd, mikor vadászni indul. A hiénakutyák kilométereken keresztül képesek tartani az akár 55 km/h-t is elérő sebességet áldozatuk nyomában. Stratégiájuk a kifárasztáson alapszik. Ahogy a menekülő vad egyre fárad és lassul, a kitartó hiénák mind többször érik utol és tépnek a húsába..  gyakran már futtában kizsigerelik áldozatukat, ami nem épp humánus vadászat, mint ahogy például a nagymacskát ejtik el prédájukat. A végzetes kitartásra utalva Kittenberger Kálmán egyik könyvében azt írta: „Ha egyszer az elkerülhetetlen végzetet kellene megfestenem, valószínű, hogy a nyomot leszegett fejjel loholva követő hiéna-falkát ábrázolnék…” Széth negatív tulajdonságai, a hatalmas erő, a kegyetlen viselkedés, a kíméletlenség bizony nagyon a hiéna tulajdonságaira emlékeztetnek.

 

Egy szó, mint száz… Ezerféle feltételezés van a sha mibenlétéről. Aki már foglalkozott az egyiptomiak mitológiájával, az bizonyosan elgondolkodott ezen a kérdésen. A sok lehetőségből végül is melyik teória az igaz? Nem lehet biztosan tudni. Talán ez a válasz is örökre a múlt ködébe vész....

sha_-animal-.jpg