Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2017.08.27

Az Újbirodalom kora

Újbirodalom i.e. 1550-1076

 

I Thotmesz elfoglalta Észak-Núbiát.Nővére, Hatsepszut halotti templomot építtetett Deir-el Bahari-ban. III. Thotmesz, meghódította a mai Szíria területét és kiterjesztette befolyását a Közel-Keletre. I. Thotmesz kiszabadította a gízai szfinxet a homokból. III. Amenhotep helyreállította a diplomáciai kapcsolatokat Babilonnal és Mitannival. IV. Amenhotep az ősi egyiptomi sokistenhit helyébe Aton tiszteletét állította. Áthelyezte az ország fővárosát Thébából Tell-el Amarnába.. Feleségül vette Nofretetét. Halála után az új vallást átokkal sújtották. Tutankhamon az ország fővárosát Memphiszbe helyezte. Halála után Ai fáraó lépett trónra.

 

Széthi hadjáratot indított a líbiaiak, a szírek és a hettiták ellen. II. Ramszesz folytatta a háborúkat, majd a kadesi csata után (1274) békeszerződést kötött ellenfelével. Ez volt az első fennmaradt békeszerződés. Az Újbirodalom korának első szakasza az egyiptomi világuralom megteremtése volt. A thébai uralkodók vezetésével sikerült a hükszoszokat az országból kiűzni. Egyiptom legnagyobb fáraója, III. Thotmesz-görög nevén Thutmozisz - az Eufráteszig terjesztette ki az ország határait. A világuralmi helyzet nagy gazdagságot és jólétet eredményezett a hadizsákmányok és a rendszeres külországi adózások révén.

144ad1518ec4be288a5162e889eb3355.jpg

Az egyiptomi szellemtől valójában idegen terjeszkedési törekvéseket a hatalmasságra törő thébai papság szította: saját hadosztályaival vett részt a háborúkban. A III. Thotmesz-kor épületeinek formavilága a Középbirodalom szellemét folytatta. Az épületfajták és a téralakítás fejlődése területén jelentős előrehaladás történt: a monumentális templomépület ekkor vált el a síremlékektől, kialakult a bazilikális térforma és az egyiptomi “peripteros” típusú szentély. A kor hagyta az utókorra az egyiptomi város és lakóház egyszerű, kanonikus alakját is. Biban el-Muluk: királysírok. Der el-Bahri: Hatsepsut terasztemploma, Karnak: III. Thotmesz ünnepi temploma. Medinet-Habu: III.Thotmesz kápolnája. Der el-Medina: kézművesek települése. A birodalom belső megszilárdulása, hódítások idegen országokban, az öntözőcsatornák felújítása, és kiszélesítése. Építkezések Vészetben (Thébában)a, a fővárosban, sírboltok a Királyok völgyében (az elsőt I. Thutmózisz építtette 1545 után) Ekhetaton (IV. Amenhotep) vallási reformja, és az új főváros (Tell el-Amarna), Ekhetaton (IV. Amenhotep) alapítása.

 

Ekhetaton (IV. Amenhotep) halála után a királyok visszatérnek a régi vallásra, és a régi főváros, Vészet (Théba)-ba. III. Amenhotep kora érlelte ki a zártfalas ünnepi templom jó megoldását. A képzőművészeti és az építészeti formaalakítást a kifinomultság és az arányosság jellemezte. Théba: város. Luxor: III. Amenhotep temploma. Ehnaton korának új világszemlélete új művészeti felfogást érlelt ki: az igazság lett a vezérlő elve az újfajta “realizmusnak”. Ahet-Aton építése a helyileg szokásos lineáris elnyújtottsággal épült, egyes épületeibe azonban sok idegen elem vegyült. Ahet-Aton (Tell el-Amarna): város, lakóházak, Északi vagy Ezüst palota, templomkerület. A restauráció kora épített mennyiségileg a legtöbbet, az óriási méretű építmények Egyiptom vélt nagyságát voltak hivatva kifejezni. Emellett az idegen hatások eredményeképp, bizonyos archaizálás jellemezte a kort, valamint törekvés az elméletieskedés kánonszerűségére. Abüdosz: I. Széthi temploma, Karnak: Amon templomkörzete. Abu Simbel: II. Ramszesz naptemploma. Medinet-Habu: III. Ramses palotatemploma. Karnak: Honszu-templom.

 

Az ókori Egyiptom eléri politikai hatalma csúcspontját; ekkor a legnagyobb kiterjedésű, és gazdaságilag is a legfejlettebb. Az aranykor. Az ókori Egyiptom kulturális felvirágzásának csúcspontja, az építészet, szobrászat, festészet és írásbeliség “aranykora”. II. (Nagy) Ramszesz kolosszális építkezése Karnakban, Abu Simbelben, Ezbórevben (Abüdoszban), Vészetben (Thébában), és másutt.

 

XVIII. dinasztia

ie.1550-1295

 

Főbb uralkodók: Ahmesz (Ahmósze), I. Amenhotep, I., II. Thutmóze (Thutmózisz), Hatsepszovet királynő (Hatsepszut), III. Thutmózisz, III.Amenhotep, IV. Amenhotep (Ekhnaton, az eretnek fáraó 1370-1354), Szmenkahré, Thutankhamon, Ai, I, III, IV.Thotmesz, Eje, Horemheb (a XVII. dinasztia utolsó uralkodója, a XVIII. dinasztia megalapítója)

 

XIX. dinasztia

ie .1295-1188

Főbb uralkodók: I, II.Ramszesz, I. Széthi, Merneptah

temple-of-ramses-ii.jpg

XX. dinasztia

ie .1188-1076

Főbb uralkodók: III., IV., IX., X., XI., XII., XIII. Ramszesz

 

XIX. dinasztia

I.Rammesszu (Ramszesz, de maradjunk ennél a névnél),(a dinasztia megalapítója)

Utána: I.Szethi (abüdoszi), (1308-1298), II. (Nagy) Ramszesz (1298-1232), Mineptah, Amonmózisz, Sziptah, II.Széthi, Iarszu.

 

XX. dinasztia

ie: 1205-1090

Szetnakhte (a dinasztia megalapítója)

Utána: III.-XIII. Ramszesz.

III. Ramszesz uralkodása alatt (1200-1168) zajlott le a történelemben ismert elő munkássztrájk; az uralkodó utódai miatt az országban megnövekedtek az ellentétek, és a birodalom meggyengüléséhez, majd hanyatlásához vezettek. Az első írásos bizonyítékok a sírok fosztogatásáról.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.