Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2017.08.27

Greco-Roman korszak

Greco-Roman kor i.e. 332 - i.sz. 395

 

Makedón uralom ie. 332-30

Nagy Sándor meghódítja Egyiptomot (332) és egyiptomi trónra lép. Halála után fia nevében makedón hadvezére, I.Ptolemaiosz uralkodik (323-325), aztán királlyá kiáltatta ki magát, és megalapította a Ptolemaiosz dinasztiát. 332: Alexandria megalapítása. Az első Ptolemaioszok korára Egyiptom az ókorban utoljára, nagyhatalommá válik, és fellendül kulturális és gazdasági élet. A hellenisztikus kultúra felvirágzása az egyiptomi hagyományok erőteljes befolyásával. Templomok és paloták építése, főképp Alexandriában (Múszeion, Bibliothéké, Serapeum stb.). Az első két Ptolemaiosz korában Szósztratosz felépíti a világítótornyot Pharosz szigetén, a hetedik világcsodát.

 

Görög-római kor i. e. 332-i. sz. 395

I. e. 332-ben Nagy Sándor elfoglalta egész Egyiptomot. Halála után Ptolemaiosz makedón hadvezér és Egyiptom helytartója fáraónak nyilváníttatta magát, és I. Ptolemaiosz Szótér néven uralkodott. I. e. 163-ban a rómaiak kezdték kiterjeszteni befolyásukat Egyiptomra. Ie. 48-ban Julius Caesar partra szállt Alexandriában, hogy megvédje VIII. Kleopátrát, akit fivére, XIII. Ptolemaiosz Philopator megfosztott a tróntól. I. e. 31-ben Octavianus (a későbbi Augustus császár) Egyiptomba hajózott hadseregével, hogy legyőzze Marcus Antoniust, aki Kleopátra szeretője volt, és akit a római szenátus a birodalom ellenségének bélyegzett. Az actiumi csatában Octavianus legyőzte Marcus Antoniust és elfoglalta Alexandriát. Egyiptom a Római Birodalom provinciája lett.

 

Egyiptom az i. e. 4. sz. folyamán a világhódító Nagy Sándor birodalmának részévé lett. A keleti és a nyugati művelődés eredményeinek találkozópontján, a Deltában új főváros épült, Alexandria. A hellenisztikus uralkodók, a Ptolemaioszok, beleilleszkedtek a keleti despotikus államvezetés rendszerébe, s követve Nagy Sándor politikai elveit, ügyes diplomáciai érzékkel a helyi művelődés eredményeit is tiszteletben tartották. Ha az ország önállósága meg is szűnt, jelentősége és szerepe szinte megnövekedett az ókori történelem vígjátékában, anyagi és szellemi vonatkozásban egyaránt: amint az ország Róma táplálójává, gabonaraktárává, különlegesen kezelt provinciájává lett, egészen a birodalom bukásáig, úgy lett a hellenisztikus Alexandria a Földközi-tenger világának egyik szellemi éléstárává. A kort sajátságos keverékművészet jellemezte, valódi görög és római épületek mellett az egyiptomi formavilágban fogant templomok sora emelkedett a Deltától kezdve Abu Simbelig. Új építészeti feladatkör is kialakult a misztériumvallások igényeinek kielégítésére, Isis, Sarapis szentélyei, a sziklasírok új fajtái, a katakombák előképül szolgáltak a nyugati építészet számára. Edfu: Hórusz-templom. Philae: Isis-szentélykerület. Alexandria: Sarapeum, katakombák.

 

Makedón-dinasztia

ie. 332-304 1. e.

Fontosabb uralkodók: III. Nagy Sándor Philipposz Arkhideosz, IV. Nagy Sándor

 

Ptolemaiosz dinasztia

i. e .304-30

Ptolemaiosz (Szótér; 305-285), II. Ptolemaiosz (Philadephosz 285-246), III. Ptolemaiosz, Euergedész (246-221), IV. Ptolemaiosz Philopator (221-203), V. Ptolemaiosz Epiphaész (203-181), VI. Ptolemaiosz Philomédor (181-145), VII. Ptolemalosz, II. Eueretész (145-116), VIII. Ptolemaiosz II. Szótér (116-108 és 98-80), IX. Ptolemaiosz, I. Alexandrosz (108-88) X. Ptolemaiosz II. Alexandrosz (80), XI. Ptolemaiosz Aulétész (80-51), XII. Ptolemaiosz és Kleopátra (51-48), XIII. Ptolemaiosz és Kleopátra (47-44), XIV. Ptolemaiosz, Kaiszarión (44-30).

 

Római uralom ie. 30 - iu.395

A rómaiak elleni alexandriai felkelés alatt, 47-ben, Caesar leromboltatja a Pharosz szigeti világítótornyot

i.e. 30-i.sz. 395

I. e. 30-ban Egyiptom római tartománnyá válik. 41-65 - a Pharosz szigeti világítótorony kijavítása

A római császárok az egyiptomi királyok utódaiként uralkodnak.