Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2017.08.27

Középbirodalom

Középbirodalom i. e. 2100-1750

 

A Középbirodalom elején megszilárdult a rend, leváltották a nomarchoszokat és új fővárost jelöltek ki, It-Tauit. Líbia és Núbia (2. katarakta) felé terjeszkedtek. A XI. dinasztiával nagy fellendülés kezdődött. A thébai származású hercegek helyreállították és megszilárdították a központi hatalmat. Mentuhotep fáraó nagy halotti templomot építtetett Deir el-Bahariban. I. Amenemhat fáraó List északi részén piramist építtetett magának. I. Szeszósztrisz meghódította Núbiát és megépíttette piramisát List déli részén. II. Amenemhat Dahsúrban, II. Szeszósztrisz EL-Lahunban, utódja, III. Szeszósztrisz ismét Dahsúrban, végül III. Amenemhat Havarrában emeltetett piramist. A sírépítményhez nagy halotti templomot is építtetett, melyet a görögök labürinthosznak neveztek. Mentuhotep újraegyesíti az országot. Utána mintegy 12 kevésbé ismert uralkodó.

 

Az öntözőrendszerek felújítása. Az új főváros, Vészet (Théba) felépítése. Felső-Egyiptom kezdeményezésére sikerült az ország új alapokon való egyesítése. A társadalmi és a hatalmi viszonyok kiegyensúlyozottabbá váltak a nomoszok vezetői kiskirályok módján irányították kerületeik életét. A Faiyumi oázis nagyvonalú, műszaki jellegű átalakítása után az ország életének a súlypontja fokozatosan délre tolódott az új főváros, Théba is Felső-Egyiptomban kezdett kiépülni. A hadsereg megszervezése, a déli határterületek erődrendszerének a kiépítése jelentette a központi hatalom megszilárdulását. Az újra kiélesedő belső viszálykodást azonban a nomád hükszoszok kihasználták, és mintegy száz évre leigázták Egyiptomot. A hükszoszok megjelenésének fontos következményei lettek az ország számára: egyiptomiak megismerték tőlük a lóval való hadviselés módjait, másrészt az elnyomatás az erők összpontosításának a szükségét érlelte ki.

 

A korszak építészetileg legfontosabb eredményeit az erőd, a város és a lakóházépítészet szolgáltatta: a Középbirodalom korából ismert az első lineáris szerkezetű település. A sírépítészet korábbi jelentőségét fokozatosan elveszítette - a fáraók piramisaikat téglából építtették, a kerületek vezető rétege már nem a királysírok közelében, hanem otthonában temetkezett sziklasírokba, sőt a sír mint monumentális építmény meg is szűnt létezni : a piramis és a sziklasír szintézise jelentette az egyiptomi életet olyannyira jellemző építészeti feladat utolsó példáját. Núbia: erődök. El-Lahun: II. Senwosret síregyüttese, piramisvárosa. Az egyiptomi lakóház. Beni Hasan, Aswan: sziklasírok. Théba: Mentuhotepek síregyüttese. Medinet-Maad: templom.

 

XI. dinasztia

i. e. 2100-1955

 

XII. dinasztia

ie . 1955-1750

Főbb uralkodók: I.Amenemhat ,I.Szeszősztrisz III. Amenemhat, I. Szenvoszret, II. Amenemhat, II., III. Szenvoszret, III., IV. Amenemhat, Szebeknefure.

9811116003_6bcabf52a4_b.jpg

XI. dinasztia

Mentuhotep (a dinasztia megalapítója)

 

XII. dinasztia

I. Amenemhat (a dinasztia megalapítója)

Utódai: Egyiptom új gazdasági és politikai felvirágzása. Építkezések Vészetben (Thébában), Deir el-Bahríban, és a Fajjum oázison (“Labirintus”). Piramisok Lista, Dahsúr, és Hauvare mellett.