Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2017.02.05

0. Dinasztia

 0. Dinasztia Uralkodói

 

Felső-Egyiptom:

 

Az itt következő lista feltehetőleg nem teljes, a dátumok legalább másfél évszázados hibahatárral értendők. Székhelyük Nehen városa volt.

Név

Uralkodás

Megjegyzések

Hórpenabu

 

I. e. 3200 körül

Vagy Elefánt király

Bika

I. e. 3200 körül

I. Skorpió

I. e. 3200 körül (?)

Abüdosznál (Umm el-Qa'ab) talált sírja az egyik legrégebbi ismert fáraósír

Hórhedzsu

I. e. 3200 körül

Vagy I. Sólyom, esetleg Három Buzogány

Hórni

I. e. 3200–3100 körül

Vagy II. Sólyom

Két Sólyom

I. e. 3200–3100 körül

Hórnineith

I. e. 3200–3100 körül

Alsó-Egyiptomban

Kaneith

I. e. 3200–3100 körül

Alsó-Egyiptomban, a „névtelen szereh” tulajdonosa

Hórhat

I. e. 3100 körül

Vagy I. Hór

Szehendet

I. e. 3100 körül

Vagy Krokodil király

Iri-Hór

I. e. 3100 körül

Vagy II. Hór, bizonytalan, uralkodott-e

I. Ka (Zehen)

I. e. 3100 körül

II. Skorpió

I. e. 3100 körül

Narmer

I. e. 3100 körül

Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítője

 

Hórpenabu: (Ḥr.(w)-pn-3bw) az ókori Egyiptom egyik legkorábbi, név szerint ismert uralkodója. Uralkodásáról semmilyen egyéb adat nem áll rendelkezésre, mint szerehbe írt nevének néhány lelete. Mivel szerehbe jelenlegi ismereteink szerint csak tényleges uralkodók neveit írták, így valódi, történeti királynak tekintendő. A korai írásjegyek adott időbeni olvasata is bizonytalan, csak a későbbi ejtésre lehet támaszkodni, ezért a Hórpenabu név helyett sokszor az írás képi tartalmának megfelelően Elefánt király néven említi az irodalom („Skorpió király” mintájára). 

Hórpenabu nevével ellátott feliratok több helyről kerültek elő. Gebel es-Sejh Szulejmán és Kusztul mellett sziklafaragványokon, egy kusztuli rombusz alakú palettán, valamint szereh nélküli változatban elefántcsont tárgyakon I. Skorpió és I. Ka sírjaiban. Ez utóbbiak alapján a 0. dinasztia korára teszik uralkodását, és vélhetően Felső-Egyiptom királya volt, mint azok a királyok, akiknek sírjaiban neve feltűnik. Saját sírja egyelőre nem ismert, de a Skorpióval vagy Kával való azonosság sem lehetetlen. A Hórpe változat is sok helyen feltűnik.

A sziklavésetek eleve elnagyolt rajzolatúak és rossz állapotban maradtak fenn, így nem csak olvasatuk, de egyáltalán a jel mibenléte is vitatott. Günter Dreyer szerint elefánt (3bw) látható rajta, Toby Wilkinson viszont egy másik jelet, a „határ” jelentésűt (spt) látja benne. Kaplony Péter javaslata a ḫnt (boldog) hieroglifa, és a teljes névolvasat Hórszehentidzsu, amelynek alapján Dzserrel való kapcsolatát feltételezi.

***

Bika király: az ókori Egyiptom predinasztikus korszakában, a 0. dinasztiába sorolt uralkodó i. e. 3200–3100 körül. Hasonlóan a korszak több más uralkodójához, neve csak néhány szerehbe foglalt feliraton maradt fenn. Sírja egyelőre nem ismert.

A név a legrégebbi ismert királysírból, I. Skorpió abüdoszi sírjából, az Umm el-Kaáb temető U-j jelű sírjából került elő, Min szobrára faragva. Ebből Günter Dreyer azt a következtetést vonta le, hogy Bika király Skorpió elődje volt. Az is elképzelhető azonban, hogy nem egymás elődje-utódja viszonyban voltak, hanem egymás riválisai, és Skorpió legyőzte Bikát.

2003-ban Théba nyugati sivatagában szintén feltártak egy sziklavésetet, amely ugyanezt a nevet tartalmazta.

***

Niheben: az ókori Egyiptom protodinasztikus korának királya volt, aki a Nílus deltavidékén uralkodott a 0. dinasztiával egy időben. Neve a palermói kő királylistáján és néhány alsó-egyiptomi feliraton szerepel. Uralkodásával összefüggő tárgyi lelet eddig nem került elő. Neve többféleképp olvasható, a nj.ḥb(n) olvasat jelentése Ludwig David Morenz szerint: „az eke híve”. A név Neheb olvasata azonos egy felső-egyiptomi város és annak patrónus istene nevével.

***

Szehendet (vagy Szeniu): az ókori Egyiptom 0. dinasztiájának uralkodója az i. e. 31. században. A pontos kronológiai helyzete, más uralkodókkal való kapcsolatai tisztázatlanok.

A neheni templom nagy fogadalmi letétnek nevezett leletegyüttesében egy jogar törött fejét találták, amelyen egy vörös koronás királyt ábrázoltak, aki a szed-fesztivál pavilonjában ül. Közvetlenül az arca előtt egy erősen sérült jel látható. Ezt néhány egyiptológus krokodilként, mások skorpióként értelmezik. A krokodil jellel ábrázolt uralkodó feltűnik a tarkhani 414-es sírban is Narmer pecsétjével együtt. Günter Dreyer szerint ez arra utal, hogy Szehendet Narmer kortársa és ellenfele volt.

Edwin van den Brink és Kaplony Péter a tintás feliratokat is figyelembe véve a serek hieroglifát (skorpió) látja és a shn.dt („az elnyomók”) változatban olvassa. Günter Dreyer infravörös fényképezést felhasználva a nevet egy krokodil és egy hurok hieroglifájának tartja. Ennek olvasata: snj.w („Krokodil Király”). A bizonytalanság a kézírásos, régies hieroglifák miatt adódik. A krokodil és a hurok rajza összekeverhető a skorpió jelével. Azonban ha skorpió lenne a jel, akkor a szerehen ülő sólyom ellenkező irányba nézne, mint a skorpió, ami valószínűtlen. A krokodilábrázolás ellenérve, hogy az általában használatos testarányoknak nem felelne meg a jel. Egy harmadik elképzelés szerint mégis skorpió, de másképp. A krokodilt általában profilból ábrázolják, egyenes vagy ívelt farokkal Ez a skorpió egy másik fajta ábrázolás, ("félelem"), amely például a szakkarai királylistán és a torinói papiruszon egy későbbi változatával a II. dinasztia egyik királyának, Szenedzsnek nevében szerepel.

Egy abüdoszi sírban is van hasonló jellegű felirat. Felmerülhetne, hogy Szobek isten ábrázolása, de az isten rajzai már ebben a korban meglehetősen egységesek, egy fekvő krokodil, amelynek hátán lótuszrügyek hajtanak.

***

Imihet vagy Meh: az ókori Egyiptom protodinasztikus korának királya volt, aki a Nílus deltavidékén uralkodott a 0. dinasztiával egy időben. Neve a palermói kő királylistáján és néhány alsó-egyiptomi feliraton szerepel. Uralkodásával összefüggő tárgyi lelet eddig nem került elő. Neve többféleképp olvasható, az jmj.ḫt olvasat jelentése Ludwig David Morenz szerint „az istenek tartóoszlopa”.

***

Hórhedzsu (vagy I. Sólyom) az ókori Egyiptom predinasztikus korának 0. dinasztiájába sorolt uralkodója. Az i. e. 31. században élhetett. Néhány szerehbe írt név alapján ismert. Tura környékéről két tégely, valamint a Nílus deltájának északkeleti részén, egy Abu Zeida-i lelet tartalmazza a nevet. Talán csak Alsó-Egyiptomban uralkodott.

Jelenlegi ismereteink szerint szerehbe csak tényleges uralkodók neveit írták, így egy ilyen nevű uralkodó bizonyíthatóan létezett, de ezen kívül életének további részletei nem ismertek. Az név három virágból áll, amelyeknek körte alakú fejük van. A három ábrázolásból kettő archaikus, egyszerű téglalap alakú szerehben áll, az egyiken sólyom sincs. A sólymos szereh kissé már a palotahomlokzatra utal néhány vonallal. A leletek a van den Brink-féle alsó-egyiptomi tipológiában a III. fázishoz tartoznak, amely Felső-Egyiptomban körülbelül a Nagada III kultúra „b2” szakaszával egykorú.

A név olvasata bizonytalan. A „hedzsu” (ḥḏw) azt jelenti: „Három Buzogány”. Toby Wilkinson meg sem kísérelte átírni, csak A király néven említi. (Hórsza, illetve Hóruaszi nevek alakulnának ki.) Az előbbi összevetés alapján talán Hórhedzsu volt Narmer alsó-egyiptomi ellenfele, és a paletta az ő legyőzését beszéli el. A paletta hátlapján az ellenfeleit eltipró, éppen az ellenséges uralkodó fejére sújtó Narmer feje előtt látható, amint egy sólyom épp megkötözi Alsó-Egyiptom jelképét. A leletek kora nem mond ellent ennek a feltevésnek.

***

I. Skorpió: (vagy „Udzs”) az ókori Egyiptom egyik korai, valószínűleg csak Felső-Egyiptom felett hatalommal bíró uralkodója. I. e. 3200–3100 körül élt a predinasztikus korszakban. Általában a 0. dinasztiába sorolják. Neve Szelket istennőre utal. Lehetséges, hogy azonos II. Skorpióval.

Skorpió sírja az Abüdosz melletti Umm el-Kaáb temető legrégebbi ismert királysírja. Feltárója, Günter Dreyer egy elefántcsontból készített heka-jogart talált benne. Ez a legelső ismert hatalmi jelkép. Sokan feltételezik, hogy Skorpió volt az első igazi uralkodó Egyiptomban, a neheni dinasztia alapítója. A sírban elefántcsont-lapokra karcolt képek városneveket tartalmaznak, köztük alsó-egyiptomiakat. Ebben Dzserre emlékeztet, akinek sírjában szintén feltűnnek Per Uadzset és Szau városokra utalások.

Ezek alapján feltételezik, hogy Skorpió hadjáratot vezetett Észak ellen. Egy szintén itt talált név (Bika) alapján felső-egyiptomi riválisok is feltehetők. Más elképzelés szerint a településnevek a kereskedelmi partnereket jelzik. Bármelyik is igaz, az látszik valószínűnek, hogy Skorpió hatalma Abdzsu, Nagada, Nehen és Abu körzetére kiterjedt, és kapcsolatban állt a Deltavidékkel is.

A sírt 1988-ban Günter Dreyer és Werner Kaiser fedezték fel. Az Umm el-Kaáb temetőt röviden U-ként jelölik, ebben a j-jelet kapta, így U-j sírként ismert. Ezért Skorpiót néha Uj (azaz Udzs) néven is említik. Uralkodósírkénti azonosítását egy itt talált jogar erősítette meg.

A temető predinasztikus részében az U-j sír a legnagyobb méretű, leggondosabban épített és legtagoltabb szerkezetű. Tizenkét helyiségből álló ház alaprajza szerint építettek falakat az előre kiásott szögletes gödörbe. Eredetileg kilenc kisebb helyiséget alakítottak ki, majd a keleti végében hozzátoldották a sírkamrát és még két kis kamrát.

Ez a sírtípus a négyzetes veremsír, korábban ismeretlen nagyságrendű, 8×10 méteres. Az egyik helyiségben faácsolatú kápolnát állítottak fel, belső udvara van és a helyiségek között álajtók nyílnak, azaz „falnyílásokkal” kapcsolódnak össze a helyiségek. Maga a sírkamra 2,9×4,7 méteres. A palotát utánzó sírépítmény az előkelőség körében az Óbirodalom végéig élő divat maradt.

A sír átmenetet képez a veremsírok és a masztabák között. A földbe vájt alépítményt a föld felett fából ácsolt emelvény fedte, amelyet Dreyer kétlépcsős, masztabaszerű építményként rekonstruált. A végén valószínűleg földhalom is került rá, így végső kinézetében nem különbözött a korábbi tumulusoktól. A gödör körülbelül két méter mély, agyagtéglával bélelték a padlószinttől másfél méter magasságig. 


***

Hórni: (vagy II. Sólyom) az ókori Egyiptom 0. dinasztiájába sorolt korai, predinasztikus uralkodója. Az i. e. 31. század folyamán uralkodhatott. Pontos kronológiai helyzete, kapcsolata más egykorú uralkodókkal jelenleg ismeretlen. A név három ókori lelőhelyről ismert. Tura, Tarkhan és Nagada települések közeléből.

A név olvasata és értelmezése a korai hieroglifa miatt vitatott. Flinders Petrie a tarkhani 1100-as sírban talált névforma alapján Narmerrel azonosította, a jelet nar-ként olvasva és Nar(mer)-nek értelmezve. Edwin van den Brink és Werner Kaiser a Hór-Ni olvasatot javasolják, mint a legvalószínűbbet. Annak ellenére teszik fel ezt a névalakot, hogy a turai szereh sólymot nem ábrázol, és névmezőjében egyetlen egyenes, vízszintes vonal van, ezért még „víz” jelentésű 'n' hieroglifa sem bizonyos. (Mindenesetre II. Antef sztéléjén is van egy egyenes vonal, ahol kétségkívül 'n'-hangként olvasandó.) A nevet alkotó vonal azonban több helyen nem egyszerű egyenes, ezért valamilyen elnagyolt, hosszan kiterjedő tárgy rajza is lehet. Maga a szereh nem derékszögű téglalap, hanem felfelé összetartó hosszú oldalai vannak és a palotahomlokzatos részében is a függőleges vonalak lefelé legyezőszerűen szétterülnek. Ma a tarkhani leletek alapján úgy tartják, hogy Hórni Narmer előtt élt, a van den Brink-féle tipológia IIb szakaszában, így a Nagada IIIb1 rétegekkel egyidős.

***

Két Sólyom: az ókori Egyiptom 0. dinasztiájába sorolt korai, predinasztikus korú uralkodója. A személyét jelképező szerehen kívül semmilyen információval nem rendelkezünk róla. Az i. e. 31. században élhetett. Elsősorban a Nílus-delta térségéből ismert, amely azt sugallja, hogy az ő királysága erre a térségre korlátozódik. Ismert egy előfordulása Abüdoszból is, ezért nem teljesen egyértelmű.

1910. tavaszán az északkeleti deltavidék El Mehemdiah ágának kotrása alkalmával egy helybéli talált egy üvegtárgyat és néhány töredéket karcolt feliratokkal. Ebben és a következő évben még néhány töredék és tűzkőeszközök kerültek elő. Már ekkor leírtak három olyan szerehet, amely kettős madárábrázolású, ettől kezdve nevezték kettős sólyomnak. 1912-ben az első szervezett ásatás is megindult. Már ekkor sikerült megállapítani az összefüggést egy turai lelet, valamint egy Sínai-félszigeten talált üvegedény feliratai között. Van den Brink Tell Ibráhim Avad mellett is feltárt egy kettős sólymos szerehet, amelyet 2001-ben publikált.

A név írása különleges. A szereh általában kétfelé osztott téglalap, amelynek egyik fele sávozott, a másik fele a névmező, amelyben az uralkodó neve áll, a tetejére pedig sólymot rajzoltak. Két Sólyom szerehje formabontó. A palotahomlokzatos mező felett egy lezáratlan, név nélküli, de nem üres névmező látható. A névmező kicsi, nem is férne bele egy hieroglifa. A felső rész U-alakú vonallal záródik. A szereh tetején ülő sólyom (Hór) helyett pedig a két függőleges keretvonalra ültetett, egymással szembe néző madárpárt ábrázoltak. A két madár ikonográfiailag biztosan nem sólyom, így a „Két Sólyom” név tulajdonképpen megtévesztő, és biztosan nem közelíti a valódi nevet. A névmező kitöltetlensége miatt azonban az uralkodó valódi neve ismeretlen. Günter Dreyer az íves tetejű szereh párhuzamát az hiero_n26.jpg hieroglifában látja, ezért „Hórdzsu” (ḥr(.w)-ḏw, „Hór a hegyen” vagy „Hór hegye”) formában olvassa. Van den Brink ehelyett a „Hórnebui” (ḥr(.w)-nb.wj) olvasást javasolja. Ezt az elterjedt nb.wj szimbólum hasonlósága alapján teszi, amely két, egymással szembeállított madár rajza. A nb.wj-t ábrázolták közös szárról elágazó ágak végein, egymással szemben ülő madarak képében is. Erre szemléletes példa az ábrázolásról elnevezett Nebui-paletta. Hasonló párhuzamok láthatók egy-egy késnyélen, amelyek Gebel Arakban és Gebel Taríkban kerültek elő.

***

Hórnineith: az ókori Egyiptom korai korszakának egyik uralkodója. Kronológiai kapcsolatai ismeretlenek, más lehetőség híján a 0. dinasztia időszakába sorolja az egyiptológia.

Az uralkodó – aki esetleg nő is lehetett Neith alapján – neve eddig csak két kerámiavázáról ismert, amelyek a heluáni 257-es sírból származnak. A név olvasása problémás. Edwin van den Brink és Christiane Koehler a nj és a nj.t hieroglifákat látják a névben. Azonban az egyenes vonal nemcsak az n-betű értelmű hullámvonal lehet, ahogyan Hórni esetében ugyanez a jel szintén gondot okoz. A keresztbe húzott vonalak pedig csak hasonlóak a Neith istennő nevét jelképező nj.t hieroglifához, de nem azonosak azzal. A kapcsolatot esetleg a keresztbe tett nyílvesszők jelenthetik, mert ezeket hasonlóképpen ábrázolták, de nincsen se hegyük, se tolluk. Ráadásul a madár rajza is inkább fecske (wr), mint sólyom (ḥr).

***

Kaneith: a „névtelen szereh” tulajdonosa, az ókori Egyiptom 0. dinasztiájának korában élő uralkodó. Csak Alsó-Egyiptomból ismert, így alsó-egyiptomi királynak tekinthető. Kronológiailag besorolhatatlan a 0. dinasztia több más tagjához hasonlóan.

A „névtelen szereh” viszonylag gyakran előfordul a Nílus deltavidékén és Dél-Palesztinában is. Egyszerű, rövidebb oldalára állított téglalap, amelyet függőlegesen sávoztak, általában három vonallal. A Kaneith név az egyik el-bedai lelet alapján keletkezett, ahol egy furcsa, ligatúrának tűnő jel áll a névtelen szereh mellett. Ez a jel három vonalból álló csillag, alul félkörívvel. A három vonalat Neith istennő keresztbe tett nyílvesszőivel, az alsó félkörívet a k3 hieroglifával azonosítva a Ka + Neith nevet alkalmazzák a névtelen szereh uralkodójára.

Két teljes, üvegedényekre írt szerehet találtak a dél-palesztinai Rapíq település feltárásán. Az egyik a Brink IIa, a másik az I. típusú üvegekhez tartozik. Az I-es megfelel a késői Nagada IIIa2 és a korai IIIb1 koroknak. Edwin van den Brink anonim szereheket talált két edényen az abu-szíri 1021. és 1144. számú sírokban. Ugyanígy a korai Nagada IIIb1 tipológiához tartozó Umm el-Kaáb temető U-s (119) és U-t (120) sírjaiban. Ezek alapján felmerült a gyanú, hogy a névtelen szereh valójában csak királyi pecsét, a királyi házhoz, vagy a király személyéhez tartozó tárgyak jelölése. Ezt erősíti meg, hogy a IIIb periódushoz tartozó korai I. dinasztia egyes sírjaiban is előfordul névtelen szereh, így az abu-roási 402-es sír, sőt az U-B15, Hór-Aha sírja is tartalmazott ilyet.

***

Hórhat: az ókori Egyiptom korai időszakában, a predinasztikus kor 0. dinasztia nevű periódusának egyik uralkodója. Az i. e. 31. században élhetett.

Hórnihoz hasonlóan neve Tarkhanból került elő, az 1702-es sír mellékletében, egy korsóra írva. Olvasata és értelmezése bizonytalan. Lehet egyszerűen ḥt vagy ḥt.j, de Hórnihoz hasonlóan itt is felmerült a Nar(mer) olvasat. Ennek a lelet kora mond ellent, miszerint Hórhat korábbi, mint Narmer.

 ***

Szerekh: Buzogányának fejét a neheni Hórusz-szentélyben találták meg.

***

Iri-Hór (vagy II. Hór) az ókori Egyiptom predinasztikus korában, a 0. dinasztia időszakának második felében élő korai uralkodó. A második király, akit Umm el-Kaábban temettek el, így talán a második, aki már nem Nehenben, hanem Abdzsuban tartotta székhelyét.

Személyével kapcsolatban lényeges probléma, hogy szerehbe írt nevet nem találtak tőle. Az egész korszakban összesen két helyen, sírjában és egy Zavijet el-Arjan közelében lévő helyszínen tűnik fel a név. A sír közelében feltárt hosszúkás, amfóraszerű agyagedények oldalán általában semmilyen más felirat nincs. Toby Wilkinson szerint az Iri-Hór sírjának tartott B1 és B2 számú objektum valójában csak tárológödör volt I. Ka sírja mellett. Szerinte a névnek gondolt motívum nem is név, hanem csak kincstári pecsét vagy azonosító jel. A száj ábrájára ültetett sólyom rajza és alatta a három függőleges vonal jelentése sem zárja ki ezt: jrj-ḥr, azaz „Hór szájai”. Ez esetben a sólyom egyszerűen az uralkodó szinonimája. Néha a száj hiányzik, és egyszerűen csak a sólyom és a három vonal található meg. Kaplony Péter 1963-ban wr-r formában olvasta – tehát a madarat sólyom helyett fecske rajzaként értelmezte –, és magánember sírjának tartja.

A királyi jelleget a sír elhelyezkedése és tulajdonságai indokolják leginkább. A kettős négyzetes veremsír az Uj (I. Skorpió) és a B7-B9 (I. Ka) kettős sír között van, struktúrájában átmenetet képez Skorpió és Ka között. A további királyok (Narmer és Hór-Aha) sírjai logikus sorban követik egymást. Ezen álláspont képviselői szerint Ka idejében kezdődhetett meg a szereh ábrázolása, vagy nem sokkal Iri-Hórt megelőzően, és még nem rögzült eléggé ahhoz, hogy mindenki használja.

Sírját – illetve a néhányak által raktárgödörnek gondolt kettős építményt – 1925-ben Flinders Petrie tárta fel. Két darab, agyagtéglával bélelt veremből áll. A B-1 2,5×7 méteres (vagy 3,5×6 attól függően, hogy a rossz megtartású sír melyik részét gondolják eredetinek), a B-2 4,5×2,5 méter területű. A B1-ből rengeteg edénytöredék került elő, a B2-ben az edények mellett nyolc tintarajzos feliratot és egy magánpecsétet is találtak. Ugyanitt Ka és Narmer nevével ellátott cserépedény töredékek, egy ágy részei és elefántcsont tárgyak darabjai voltak.

***

II. Skorpió: (esetleg Skorpió király) az ókori Egyiptom korai korszakának egyik uralkodója volt. Személye csak a hierakónpoliszi templom úgyenevezett nagy fogadalmi letétjéből ismert, ahol az egyik buzogányon lévő, névként funkcionáló hieroglif-jel utal rá. A skorpió rajza közvetlenül az uralkodó arca előtt lebeg, más kontextusban nincs a képpel, ezért nagy valószínűséggel feltehető, hogy a nevét kívánja jelképezni. Ugyanakkor a jel nincs szerehben, ami bizonytalanságra ad okot. A fogadalmi letétből ismert vele együtt Narmer neve is, ezért többen azonosítják a két személyt.

kingscorpion.jpg

Kronológiai besorolása is kérdéses, néha a korai predinasztikus uralkodók, néha a 0. dinasztiának nevezett uralkodólista végén említik. Az Abüdosz mellett Umm el-Kaáb temetőben az U-j jelű sír I. Skorpióé, és a két személy azonossága is feltehető, mivel a Nehenből ismert Skorpióval nincs kapcsolatban más sírhely. Sokan a sírleletek alapján I. Skorpiót tekintik Nehen első igazi királyának.

Nehen város (Hierakónpolisz) a predinasztikus Egyiptom fontos kultúrközpontja, talán az egész környék fővárosa volt. Itt található a Nílus-völgy első ismert temploma, amely az Újbirodalom koráig, körülbelül i. e. 1475-ig működött. A templom alapja alatt még a templomot megelőző időkből is vannak edénymaradványok, ezért a hely ősi lakott jellege vitathatatlan.

Skorpió király buzogánya töredékes állapotban került elő a templomból. A buzogány valamilyen szertartást ábrázol, amelynek jellegét csak közvetett módon, magából a rajzból lehet megállapítani. Az uralkodó egy rögtörő kapával a kezében áll. Nem derül ki, hogy ezzel mit végez, uralkodói jellegéből adódóan bizonyosan rituális cselekményt. A későbbi párhuzamok alapján talán az uralkodói szakralitásból fakadó termékenységi rítusról van szó, a tavaszi első kapavágásról. Király voltára a felső-egyiptomi Fehér Korona (a hedzset) utal. Előtte egy port hintő alak, mögötte legyezőhordozók vannak, feje felett pedig hordozható jelvényekre (standard) nyakuknál fogva felaggatott bíbic madarak láthatók. Ez utóbbiak – a bíbic (rekit) másik jelentése miatt – legyőzött (köz)emberekre utalhatnak.

A buzogány alsó része hiányzik, egyesek szerint itt ugyanezt az uralkodót az alsó-egyiptomi Vörös Koronával ábrázolták

***

I. Ka: Felső-Egyiptom fáraója volt. i. e. 3100 körül uralkodott Abduban. Ő az első fáraó, akinek neve szereh-keretben megjelent, azaz hieroglifával azonosítható. Neve fennmaradt Tarkhanban és Heluánban megtalált feliratokon is; valószínűleg nemcsak a déli országrész, hanem Memphisz felett is uralkodott. Nevének jelentése (amennyiben a Ka olvasat helyes) bika, illetve ka-lélek. Utódainál a bika a királyság erejének szimbóluma lett. Kaplony Péter 1958-ban a név olvasatára a sḫn-t javasolta, azóta előfordul, hogy Szekhen, Zehen néven említik. A k3 és sḫn hieroglifák nagyon hasonlóak egymáshoz, egymás tükörképei. Ezeket a tintarajzos edényfeliratokon gyakran nehéz felismerni.

Sírja az Umm el-Kaáb temető B-szektorának 7-es és 9-es objektuma, egy Narmeréhoz hasonló kettős, agyagtéglával bélelt négyzetes veremsír.

Méretei: B-7: 6,0×3,2 méter, B-9: 5,9×3,1 méter

A B-7-es sírban több mint 40 feliratos töredéket találtak, valamint egy pecsétet, magas edényeket és henger alakú hajómodelleket. A feliratokat véséssel állították elő, vagy fekete tintával írták.

A temető uralkodósírjai meggyőző fejlődési vonalba állíthatóak, ezért bizonyos, hogy Kát Iri-Hór megelőzte és Narmer követte a trónon. Az azonban nem ismert, hogy közöttük volt-e még más is, aki esetleg nem a Pekerben temetkezett.

***

Narmer:  Narmer ókori egyiptomi fáraó, valószínűleg az egyesített Felső- és Alsó-Egyiptom első uralkodója. Az első emlék az egyesítési törekvésekről Narmer király fogadalmi palettája az ún. Narmer-paletta. A paletta egyik oldalán a király Felső-Egyiptom fehér koronáját, a másik oldalán Alsó-Egyiptom vörös koronáját viseli, ezzel jelezve, hogy mindkét ország urának tartja magát.

1280px-narmerpalette-closeupofprocession-rom.png

A legújabb kutatási eredmények tükrében feltételezhető egy „nulladik” dinasztia megléte, ennek volt egyik, meglehet az utolsó uralkodója Narmer, akinek kb. i. e. 3100 tájáról fennmaradt ábrázolása már az egyesített koronával mutatja az uralkodót. Narmer nevét mégsem úgy őrizte meg az utókor, mint aki megszilárdíthatta volna hatalmát.

Narmer személye – hasonlóan II. Skorpióhoz – először a neheni templomból előkerült, a nagy fogadalmi letéthez tartozó egyik tárgya (Narmer-paletta) révén vált ismertté. Ma már sírját is ismerjük Abdzsu (Abüdosz) város Peker nevű temetőjében, mai nevén Umm el-Kaábban a többi 0- és I. dinasztiához tartozó uralkodóval egyetemben, így kilépett a mitikus történetelem kereteiből, és valós személyként tisztelhetjük. Nevét a palettának mindkét oldalán szereh-keretbe írták két Hathor-fej közé, mindkét oldali ábrázolása mellett feltűnik a pecsétőr és a saruhordozó, így ezeket a később is meglévő fontos tisztségeket a legkorábbi udvari méltóságokként lehet tekinteni.

A Narmer név az uralkodó úgynevezett Hórusz-neve, ezt nem születése alkalmával kapta, hanem trónra lépésekor. Ezt a nevet írták a szereh-keretbe, és ezzel jelölték az uralkodót minden hivatalos vagy szakrális jellegű iraton. A név jelentése: Gonosz Harcsa, bár az ilyen korai időkből származó nevek fordításai mindig is kétségeket hagynak maguk után. A korai típusú hieroglif jelek (Narmername.png) közvetlen jelentése mindenesetre ez.

Narmert a Narmer-palettán Felső- és Alsó-Egyiptom koronájával is ábrázolták, az előlapon a Fehér Koronával (Felső-Egyiptom), a hátoldalon a Vörös Koronával (Alsó-Egyiptom), ezért a mai egyiptológia az ő nevéhez fűzi Egyiptom első egyesítését.

A hagyomány azonban ezt Meni (görögül Ménész) alakjához köti, ezért több lehetőség adódik:

-       - Narmer egyesítette az országot, de az nem lett stabil, és utódjainak újra egyesíteni kellett;

-       - Narmer nem egyesítette az országot, a palettán csak igényei jelennek meg;

-       - Narmer egyesítette az országot, de nem sokkal a halála előtt, ezért az egység megszilárdulása csak utódja alatt történt;

-       - A hagyomány téved.

-      - Narmer esetleg azonos is lehet Menivel.

A neheni templomból ismert még Narmer buzogánya is, amely a királyi megújulás ünnepe, a heb szed ábrázolásait hordozza. A heb szed-ünnep a fáraókori Egyiptom teljes története során fontos esemény volt. Narmer sírja az Umm el-Kaáb temető B-szektorának B-17 és B-18 számú objektuma.[3] Ez két négyszögletes, agyagtéglával bélelt gödör, azaz négyzetes veremsír. 10,0×3,1 méter nagyságú.