Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2019.04.15

Abu Szimbel (2. rész)

Abu Szimbel Nagytemploma

 

II. Ramszesz Nagy Templomát a XVIII–XX. dinasztia isteni triászának, azaz a memphiszi Ptah, a thébai Ámon és a héliopoliszi Ré istennek – akik Ramszesz korában Egyiptom hivatalosan elfogadott főistenei voltak –, valamint magának Ramszesznek szentelték fel. Valójában Ramszesz nagyságát volt hivatott jelképezni; neve az ókorban Hut-Ramszesz-Meriamon, azaz Ramszesz-Meriamon temploma volt .

43124963_1343409215794766_7964035940031135744_o.jpg

A Nagy Templomban az óbirodalom korából ismert filozófia testesül meg, ami nem más, miszerint Ramszesz maga, egyenrangú az istenekkel.  Ez a gondolat mutatkozik meg a bejárat előtt őrködő négy darab 21 méter magas kolosszális szobron. A két északi ülő szobor felirata: „Ramszesz, Ámon kegyeltje” és „Ramszesz, Atum kegyeltje”, míg a délieké „Ramszesz, az uralkodók Napja” és „Ramszesz, mindkét ország uralkodója”. A templom bejáratánál üldögélő egyik királyszobor sérült, a fej és a torzó részei a homlokzat előtt a földön hevernek. Ez a szobor már Ramszesz uralkodásának 34. évében, röviddel az épületek befejezése után megsérült, egy földrengés során. A szobrok párosával ülnek egy teraszon, jobbra és balra a bejárattól. Ramszesznek a templom bejáratánál lévő négy kolosszális ülő alakja mellé a fáraó családtagjainak kisebb szobrait állították. Tőle oldalt és a lábai közt van nagy királyi feleségének, Nofertarinak a szobra, anyjának, I. Széthi feleségének, Tujának (akit itt Mut-Tuja névvel illetnek) két szobra, valamint a fáraó két elsőszülött fiának és hat legidősebb leányának szobra is. Az ülőszobrok oldalát núbiai és ázsiai hadifoglyok domborművei díszítik.

abu_simbel_011.jpg

A templom homlokzatán, felül, egy fríz látható, rajta a Thoth isten szent majmaival a nappáviánokkal. Eredetileg 21 páviánból mára már csak 16 pávián részlegesen maradt meg.  Ezek egyenként 2,5 méter magasak. Erre a frízre figyelt fel a svájci Burckhardt 1813-ban a templom újra-felfedezésekor, mert ezt a majmokkal díszített a majmokat frízt nem temette be a homok.

A napmajmok díszítés alatt egy ureuszkígyó és feliratok díszítik a templom felső szélét. A kígyódíszítés az építmény szimbolikus védelmét szolgálja. Közvetlenül az ureuszkígyó alatt, már a tulajdonképpeni templomhomlokzat részeként, bevéstek egy hieroglifákból álló feliratot, ami leírja, kinek szentelték a templomot.

cynocephales_abou_simbel.jpg

A bejárat feletti fülkében láthatjuk a sólyomfejű napistent Ré-Haraktit. Hóruszban és Ré-Harahtiban közös az, hogy fejeik sólyom-fejek, a különbség köztük az, hogy Ré-harahtit napkoronggal és ureuszkígyóval ábrázolják. A héliopoliszi Ré-harahtit és Hóruszt Ramszesz korában azonos lénynek tekintették. Ré napisten sólyomfejes ábrázolása egyben szimbolizálja a Vörös Hóruszt, vagyis a horizonton lévő Hóruszt, aki a napfelkelte megszemélyesítőjét. A bejárat felett örködő Ré-Harakti istenség kelet felé néz, fején a napkoron és az ureusz-kígyó, és leeresztett karjaiban két hieroglif-jegyű botot tart. Ez a megjelenítés megfelel a bejárat keleti tájolásának, hiszen a templom a felkelő napra néz. Az istenség az egyik kezével egy sakálfejű „uszer” jelre, a másik kezével pedig Ma’at istennő tollkoronás alakjára támaszkodik. Az istenalak a két írásjellel együtt II. Ramszesz uralkodói nevét adja ki: „Uszer-Maat-Ré”, vagyis „hatalmas Ré igazsága”. Ez egyben hangsúlyozza a templom szoláris jellegét és hogy a fáraó Ré megtestesülése. Az istenszobrot mindkét oldalon domborművek veszik közre, melyeken II. Ramszesz Ré-Haraktinak Maat istennő egy-egy képét ajánlja fel..

1280px-abu_simbel_temples_-_photo_by_hatem_moushir_26.jpg

A templom szentélyei 63 méter mélyen hatolnak be a sziklába. A legmélyebben a legszentebb szentély helyezkedik el. A helyiségek befelé egyre kisebbednek, a padló pedig emelkedik.

A bejárati kapu a nagy pilléres csarnokba vezet. A csarnok funkciója megegyezik a klasszikus templomépület udvaráéval. Ez egy három hajóból álló nagy oszlopcsarnok, melyet Ramszesz 10 méter magas ozírisz-testartásban ábrázolt szobraival díszített oszlopok uralnak. Ezek a szobrok is, mint a homlokzat ülőszobrai, a fáraó személyes neveit viselik és II. Ramszesz különleges isteni tulajdonságait fejezik ki. A bal oldali szobrok Felső-Egyiptom koronáját, a jobb oldali szobrok óegyiptomi kettős koronát viselik.

1280px-interior_of_the_great_temple_of_abu_simbel_-_panoramio_-1606-.jpg

A csarnok mennyezetén Nehbet istennő látható koronás keselyű formájában, szárnyait kitárva védi a fáraó kártusát, amit karmai közt tart, rajta Ramszesz nevével hieroglifákban.

A csarnok belső díszítésének témáját Ramszesz hadi győzelmei adják. Egy 17 méter hosszú és 9 méter széles dombormű van a Rének szentelt északi falon a II. Muvatallisz hettita király seregei elleni, híres kádesi csata ábrázolása felett (i. e. 1274). Egyetlen más külpolitikai esemény sem nyomta rá olyan mélyen a bélyegét II. Ramszesz uralkodására, mint a hettiták ellen vívott kádesi csata. A csatából ugyan egyik fél sem került ki győztesként, II. Ramszesznek az életét mentve kellett menekülnie a harcmezőről, mégis a csatát mindkét fél a saját győzelmeként hirdette. A kevésbé dicsőséges kimenetel ellenére a fáraó az összes templomában megörökítette ezt a csatát. Természetesen a templomfalakon II. Ramszesz hősies és isteni erejű győzelmét ábrázolták, dinasztikus propaganda céljából. A kádesi csata képeinek színpadias felépítésében egy régmúltra visszanyúló elbeszélő stílust alkalmaztak egyedi megújítással. Ugyan a győzelem ábrázolása nem felel meg a valós történelmi eseményeknek, mégis bepillantást enged az egyiptomiak korabeli harcmodorába. Jól láthatók a rendezett sorokban előre nyomuló harci kocsik, a gyalogság és az íjászok ábrázolásán, hogy a megfontolt, jól kidolgozott katonai stratégia áll szemben az ellenség kaotikus zűrzavarával. Ez az ellentétábrázolás független tértől és időtől. Valójában egy történelmi valóságtól független egyiptomi győzelmet ábrázol.  A sávoktól mentes szabad képábrázolás pedig fokozza a kép dinamikáját, lendületét. A csarnok díszei a fáraó harci tetteit dicsőítik, őt győztesként ünneplik. A hatalmasnak és erőteljesnek ábrázolt győztes fáraó képe tovább erősíti Ramszesz isteni mivoltát.

43142970_1343411012461253_3802739343521480704_o.jpg

43285558_1343410865794601_820770642562383872_n.jpg

A hieroglifákban írt szöveg Pentaur udvari költő tollából való. I. e. 1259-ben további kisebb csetepaték után II. Ramszesz végül megkötötte az egyiptomi–hettita békeszerződést az akkor nagy kiterjedésű Hettita Birodalommal.

A nagy csarnok hátsó részében, az oldalhajókban mindkét oldalon négy ajtónyílás található, ezek összesen nyolc oldalkamrába vezetnek. Közülük kettő előkamra, melyek feltehetően tartalékanyagok vagy a templomi kultikus cselekmények tárgyainak tárolására szolgáltak.

43195881_1343410379127983_6709554449037131776_o.jpg

43119661_1343410719127949_55158289297571840_o.jpg

A templom tengelyét követve a nagy oszlopcsarnok mögötti kisebb négyoszlopos csarnok következik, ide egy eredetileg egy kétszárnyú ajtón át lehetett belépni. A terem díszítésének témáját itt már Ramszesz isteni mivolta adja. A király saját istenné vált önmaga előtt mutat be áldozatot és az istenek magukhoz ölelik a fáraót. Ezeken az oszlopokon ennek képeit látjuk. Liturgikus jelenetek díszítik a csarnok falait: áldozati rituálék és az imádás rituáléi, valamint körmenet a szent napbárkával. Az ábrázolásokból az is látható, hogy a templom építése közben változtattak a megszokott ábrázolásokon, és itt már nem csak az isteneknek, az istenek előtt hódoló fáraónak hanem az istenné lett uralkodónak a tiszteletére is épült a templom.

43122177_1343412095794478_3045284395872157696_n.jpg

Innen léphetünk tovább abba a csarnokba, melyből nyílik a bejárattal szembeni hátső falon a sancta sanctorum, vagyis a legbelső szentély. Ebben a szentélyben négy istenalak ül. Balról jobbra sorban Ptah, Ámon-Ré, II. Ramszesz és Ré-Harahti életnagyságú ülő szobrait látjuk. Itt a fáraó egyenlő az istenekkel. Szó szerint közülük való. Az istenek, akiknek szobruk áll a szentélyben, Egyiptom leghatalmasabb fővárosait képviselik: Ptah kultuszközpontja Memphisz, Ámoné Théba, Ré-Harahtié Héliopolisz. Ramszesz az általa építtetett új fővárost, Per-Ramszeszt képviseli.

43074518_1343412235794464_8023626695707721728_n.jpg

43201709_1343412135794474_1182150556647424000_n.jpg

 

 

A „Nap csodája” a szentélyben

A templomot úgy alakították ki, hogy évente két alkalommal (február 21-én és október 21-én) bekövetkezzen a „Nap csodája”. Ez egy különleges szoláris esemény, mikor a templom bejáratán bevilágító napsugarak elérnek és megvilágítanak a mélyen a templom belsejében, a szentélyben ülő négy istenszoborból hármat: Ámon-Ré, az istenné lett Ramszesz és Ré-Harahti szobrát. A bal szélen ülő Ptah-szobornak – ő egy földisten, akit összekapcsoltak a holtak birodalmával – kizárólag a bal vállát világítja meg a nap, egyébként árnyékban marad.

 

Mik is ezek a „Nap-csodák”? Az irodalomban és a publikációkban különböző adatok jelennek meg a Nap-csoda napjáról. Többféle magyarázat kering erről.

 

  • Egyik magyarázat, hogy II. Ramszesz uralkodása alatt a „nap-csodák”  a peretkor („sarjadáskor”), (február  21-én) és ahetkor („áradáskor”) (október  21-én) időpontjára estek. Mivel azonban az egyes napévek hossza a valóságban mindig eltér a naptári évek hosszúságától, így a Nap horizonti beesési szöge minden évben eltolódik egy kicsit, befolyásolva ezzel a „Nap-csoda” dátumát.  Nem volt ez másként Ramszesz idején sem.

 

  • A modern korban a mai naptárakban minden negyedik évben belépő szökőnap is befolyásolja a „Nap-csoda” dátumát. Így egy-egy nappal előbbre, vagy későbbre is eltolódhat a jelenség. Azok a gyanúk, melyek szerint az eltérések oka a templom áthelyezésében is kereshető, csillagászati szempontból kizárhatók.

 

  • Mivel a „Nap-csodák” mindig október 21. és február 21. körül vannak, elterjedt, hogy ezek a tavaszi és téli napéjegyenlőségkor láthatók. Ez azonban nem helyes. A napéjegyenlőségek március 19. és 21. között és szeptember 22. és 23. között kijelölik a csillagászati tavasz és ősz kezdetét. Ezek a Föld minden helyén azonosak, és éppoly kevéssé tolódnak el, mint a naptári év napéjegyenlőségei, így a „Nap-csoda” ezekkel nem hozható összefüggésbe.

 

  • Ugyancsak elterjedt magyarázat, hogy a két dátum Ramszesz születésének, illetve koronázásának évfordulója lenne, de valójában semmi nem bizonyítja ezt a vélekedést sem. 

 

Folyt. köv.... :)

 

A mappában található képek előnézete Abu Simbel - Ramszesz Templom