Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2017.05.19

Abydos

ABYDOS

abydos--3-.jpgKairótól mintegy 600 km-rel délre, a Nílus nyugati partján fekvő város óegyiptomi neve Abdzsu(AbDw) volt. A területen a predinasztikus kortól a római korig folyamatosan laktak. Az őskori Nagada kultúra idején emelkedett ki, és jelentőségét a Ptolemaiosz korban vesztette el. A római korban garnizon és kis települések voltak itt.


Legkésőbb az 5. dinasztia korában lett Ozirisz isten szent városa. Korábban fő istenét Khenti-imentiunak, „a nyugatiak élén levőnek” nevezték. Az ősi istenre azonban lassan Ozirisz egyik formájaként tekintettek. A zarándokok, a legnagyobb mértékben az Újbirodalom idején, rendszeresen érkeztek a mítosz szerint Ozirisz fejét rejtő sírhoz és a templomhoz. A 13. dinasztia korában a halottas ágyon fekvő Ozirisz szobrát is elhelyezték a sírban. Gyakran tisztelték meg az istent a völgyben felállított emlékművekkel. Nevezetes esemény volt minden évben az „Utak megnyitója” (Upuaut) vezetésével rendezett nagy körmenet, melyben Széth és Ozirisz hívei eljátszották az isten történetét. Az előadás során még össze is verekedtek. A templomban Ozirisz halálát elevenítették fel, majd a Nílus partján Hórusznak a Széth felett aratott győzelmét adták elő, ill. Ozirisz visszatértét, immár a halottak uralkodójaként. Hérodotosz az ünnepség leírása kapcsán a város kivilágítását is említi.

A város fontos szerepet töltött be az egyiptomi állam kialakulásakor: Nehennel (Hierakónpolisz) egyesülve
15626890469_653173cd3a_b.jpgmegszerezte a hatalmat a közeli Nagada felett. Az új uralkodók a 0. dinasztiától kezdve (U jelzetű) temetőkörzetében építették sírjukat (pl. I. és II. Skorpió, Ka), és az 1. dinasztia alatt, majd a 2. dinasztia végén is Umm el-Qaab (B jelzetű) temetőjét használták, amit a Középbirodalom korától Peker(Pqr)nek neveztek. Később a völgy többi részét is a halotti kultusz szolgálatába állították, sokan kenotáfiumot (jelképes sírhely) építettek itt – pl. II. Szeszósztrisz és III. Szeszósztrisz, Jahmesz-NofertariIII. Thotmesz. Jahmesz fáraó még piramissal is ellátta álsírját. Építettek azonban tényleges sírokat is. Erre jó példa a nemrégiben felfedezett Szenebkai, Második Átmeneti Korban élt fáraó sírja.

15626881959_3959549527_b.jpgA 12. dinasztiabeli I. Szeszosztisz fáraó idején építette újjá az építész Mentuhotep az 1. dinasztiabeli Dzser fáraó masztabáját (O), mert Ozirisz isten sírjának tartották. Ettől kezdve a zarándokok ide is betértek, ill. számos sztélét és kápolnát (pl. II. Uahibré) építettek mellette. A sok áldozat eredményeként illetik ma ezt a környéket az „edények anyja” (Umm el Qaab) névvel. 
Számos magánsír és kultuszkápolna is épült a völgyben, jellemzően az északi részen, míg a déli oldalra többnyire a királyi emlékeket telepítették. A halotti és templomi kultuszokat, ill. a zarándokokat ellátó személyzet pedig városokban lakott. Jelenleg Wah-szut (WAh-swt) feltárása folyik, amelyik III. Szeszósztrisz kultusz-együttesének a kiszolgálására jött létre.

Méretében kiemelkednek I. Széti és II. Ramszesz templomai, ill. Merneptah Ozirisz temploma. A legkorábbi templom a predinasztikus korban épült, vályogtéglából, és Khentiimentiunak szentelték. Amikor a 6. dinasztia korában átépítették, már részben kőből készült, és Ozirisz egyik alakjaként tekintettek az itt tisztelt istenre. Még a 26. dinasztia idején uralkodó Jahmesz fáraó is tovább bővítette, sőt egy kápolnát is helyezett el benne. A legutolsó templomot I. Nektanebosz fáraó emelte itt.


Az ásatások során sok új ismeretet szerzünk még ma is. A templomoktól nyugati-délnyugati irányban archaikus 15627508087_5887d07d26_b.jpgtelepülés nyomaira bukkantak, míg óbirodalmi és első átmeneti kori házak maradványaira leltek a völgy délkeleti részében: Keskeny utca mentén 7-10-kisszobás, udvaros vályogtégla házakat és egy kemencékkel teli fajansz műhelyt tártak fel. A korabeli települések többsége valószínűleg a mai város, és a jelenlegi vízszint alatt van.


Néhány kiemelkedő műemlék:


Umm el Qaab – korai királyi temető a 0. és 1. dinasztia sírjaival, és a 2. dinasztia két fáraóját is itt temették el. Sorozatos sírrablások után is sok értékes lelet, etikettek, évfeljegyzések került elő, és egyedi jelenségek is megfigyelhetők, mint pl. Mer(et)neit királynő sírjában szamár áldozatot találtak.
Nagy Ozirisz templom: a predinasztikus kortól a 26. dinasztiáig folyamatosan alakították. A 6. dinasztiabeli újjáépítése előtt vastag hamuréteg borította be, ami komoly tűzvészt jelez. Még előtte, egy templomrendezés eredményeként korábbi fogadalmi tárgyai egyik szobába kerültek pl. Kheopsz elefántcsont szobra, Ménész edénye. A 11. dinasztia idejében teljes templomátépítés történt, majd I. Szeszosztrisz kiépítette körülötte a nagy templomkörzetet (temenosz).


egypt-abydos-temple-of-seti-i-interior-2.jpgI. Széti temploma: a fáraó emléktemploma és az ősök tiszteleti helye. Falát díszíti az az őslista, melyet Abüdoszi királylistaként szoktunk emlegetni. Az épület főszárnyában Ptahharakhty, Amonré, Ozirisz, Izisz és Hóruszszentélye mellett I. Széti halotti kápolnája is megtalálható, míg a kiegészítő délkeleti szárnyban, ami a szokatlan L alakot létrehozza, a halotti istenek közöttSzokarisz és Nofertum is kápolnát kapott.
II. Ramszesz temploma : falait történelmi jelenetek díszítik, kívül a kádesi csata „képregénye” volt.


Ozireion: talán itt ünnepelték az Ozirisz misztériumot – az udvara mellett áldozati raktárak, az első udvar DK-i egypt-abydos-osireion-2.jpgsarkában pedig kis királyi palota állt. Falán II. Ramszeszt dicsőítő mű (panegyricus) olvasható. I. Széti halotti temploma mögött áll. Falait áldozati jelenetek és a Halottak könyve meg a Kapuk könyve részletei díszítik.


Magánsírok: gödör- és masztabasírok az őskortól a római korig kerültek elő. A völgy a legnépszerűbbnek a 12-13. dinasztia alatt tekinthető. A sírokon kívül több száz halotti sztélé-emlék került elő.


Sunet ez-Zebib – a 2. dinasztia utolsó uralkodójának, Khaszehemuinak a sírkörzete (176×76 m). Vastag körítőfalai miatt régebben erődnek tartották. Mellette épült meg az Amba Musza kopt kolostor.


III. Szeszósztrisz sírkörzete: völgytemplom, feljáró, T alakú sírkerület – föld alatti sírkamra alkotják.

 

15236988079_23e90dec8c_b.jpgA városban évente egyszer misztérium-játékokat adtak elő, Upuaut, az „utak megnyitója” vezetésével körmenetben vitték Ozirisz szobrát a templomba, a Széth-híveket alakítók megtámadták a körmenetben résztvevőket, de azok visszaverték őket. A templomban titokban eljátszották Ozirisz meggyilkolását, a darabokra vágott test összeillesztését és bebalzsamozását, majd halotti menetben vonultak a templomból a sírhoz. A dráma harmadik jelenete a Nílus csatornájánál játszódott. Itt Hórusz, Ozirisz fia legyőzte ellenségeit, Ozirisz feltámadt, s visszatért a templom szentélyébe. További részletek nem ismertek, de Hérodotosz leírása szerint „az áldozat éjszakáján az egész városban lámpák égtek, azt jelképezve, hogy Ízisz keresi Ozirisz testének darabjait”.

Ozirisz kultuszához kapcsolódnak az uralkodói és magánjellegű kenotáfiumok, amelyek az isten sírjának közelében biztosítottak jelképes nyughelyet építtetőiknek. A XIII. dinasztia idején (i. e. 18–17.sz.) az Ozirisz-kultusz újabb virágkora volt, az uralkodók álsírokat emeltettek itt maguknak. I. Szenuszert uralkodása alatt egy Mentuhotep nevű építész újjáépítette Ozirisz feltételezett sírját. Dzser fáraó sírját a Középbirodalom korától Ozirisz sírjának tartották, a XIII. dinasztia idején megnyitották a zarándokok előtt, új lépcsőt építettek hozzá, elhelyeztek benne egy Ozirisz-szobrot. Ennek alapján első feltárója, Émile Amélineau az O-sírt a történeti Ozirisz sírjának tartotta, sőt Haszehemui sírját – a szerehjén egyszerre megjelenő Széth és Hór alapján – a fia és testvére nyughelyének. III. Szenuszert álsírja egyes feltevések szerint a király valódi sírhelye volt, amivel nem csak a kortársakat, de a modern egyiptológiát is sokáig megtévesztette és az Ozirisz-kultusz tetőpontját jelenti.

I. Ramszesz új kápolnát, I. Széthi ünnepi templomot építtetett, melynek falán található az Abüdoszi királylista. Még az i. e. 6. századbanII. Uahibré király is építtetett egy kis kápolnát Dzser király sírja mellett.

Ozirisz jelentősége a Ptolemaiosz-korban csökkent, helyét Szerapisz vette át. Abüdosz a hellenisztikus korban már romokban hevert.

 

A mappában található képek előnézete Abydos - I. Sethi Temploma

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.