Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2018.05.18

Alexandria (4. rész)

Alexandria görög-római műemlékei

 

Az ókori Alexandria sok épülete nem élte túl az évezredeket, vagy pedig eltemetve fekszik még a város mai modern épületei alatt.

Szrabón görög történész-geográfus az 1. században részletes leírást nyújtott a város híresebb épületeiről Greografica című művének 17. kötetében, így legalább egy írásos forrásból értesülhetünk az akkori világváros legfontosabb intézményeiről.

 

Pompeius oszlopa

 

25026025_508404076198191_5830673968406724608_n.jpgRöviden először tisztázzuk, hogy ki volt Pompeius?  Gnaeus Pompeius Magnus. Római politikus és parancsnok volt Julius Caesar idején, aki egyébként Caesar lányát vette el feleségül.

Az a rommező amelyen a mai híres Pompeius oszlop áll, mai állapotában alig sejteti, hogy valaha itt a Serapeion állt, ami Szerápisz isten pompázatos temploma volt. A Serapion a római Capitolium után az akkor ismert világnak legpompásabb épülete volt és többek között 200 000 tekercsből álló értékes könyvtárt is foglalt magában.

Az oszlop egy „emlékoszlop”. Hasonló oszlopokat a római tábornokok nagy győzelmeinek tiszteletére építettek a Római Birodalomban. Ez az alexandriai emlékoszlop a harmadik legnagyobb (a római és a konstantinápolyi után.)

A Ptolemaioszok korának alexandriai főtemplomát Theodosius császár kr.u. 391-ben a keresztények pogányüldözése idején olyan alapossággal rombolták le, hogy sajnos még az alaprajzáról sem maradtak fel értékelhető elemek. (A kereszténység erőszakos térhódítása igen drasztikus módon nyomta rá bélyegét Alexandria akkori műemlékeire, annak teljes megsemmisítésére irányuló fanatikus hitbuzgó törekvések miatt. – Mondhatni, köszi nektek keresztények, hogy földig romboltátok a várost az agyatlan vallási vakhit miatt!) Az egykor grandiózus templomkörzetből csak ez az egyetlen oszlop maradt fenn…

A hatalmas oszlop egydarab vörös gránitból van faragva, melynek magassága ~25 méter, átmérője pedig 2 és fél méter. Ez Alexandria legmagasabb ókori műemléke. A korinthoszi stílusú oszloptalapzatával és fejezetével együtt összesen 32 méter magas.

Egyes vélemények szerint az emlékoszlopot a Serapeion tágas udvarában egy római prefectus, Pompeius, Diocletianus császár tiszteletére állíttatta kr. u. 292-ben.

Más nézetek szerint az oszlop neve Pompeius feltételezett sírjára utal: eszerint a római hadvezért itt temették volna el, pompeys-sphinx_4768300_l.jpgamikor meggyilkolták azután, hogy Caesar ellen nagy csatát vesztett Görögországban, és ide, Egyiptomba menekült. Valójában az oszlopnak semmi köze a római parancsnokhoz.

Mások úgy tartják, hogy Theodosius császár emeltette a kereszténység győzelmének emlékére kr. u. 392-ben.

Az oszlop attól különleges valójában, hogy Kleopátra testvérét itt ölték meg.

Napóleon Bonaparte tábornok rendeletére belevésték a francia katonák nevét, akik 1798. július 2-án, a város ostroma közben estek el, és sírjaik az oszlop tövében találhatók.

Az oszlop körül jelenleg egy open air múzeum látogatható, számos műemlékkel, köztük a két nagy méretű, korai Ptolemaiosz-kori rózsagránitból csodaszépen faragott szfinx, melyek a város területéről kerültek elő.

 

Kom el-Dik színház

A római amfiteátrum vagy a római a kom el-dikkai színház Alexandria város központi részén található a  Horrya utca, a Nabi Daniel utca, Abdel Moneim utca és a Saphia Zaghloul utca által határolt területen. A színház Alexandria város egyik szimbóluma.

Kom el-Dik színház feltárásában nagy szerep jutott a szerencsének, mivel a területen lévő régi kaszárnyaépület lebontásakor felfigyeltek pár előkerült különleges tárgyra, amik alapján azonnal ásatási területté nyilvánították a helyet, és a mélyebb és részletesebb régészeti feltáráskor felszínre került, az addig eltemetett színház és egyéb épület maradványa.

alexandria_amphitheatre.jpgAlapvetően az amfiteátrum kettős oldalú színházat jelent. Általában félkör alakú épület, ami modern szóhasználattal élve, egyfajta szabadtéri színház és rendezvényközpont volt.

Számos forrásban rómainak hívják a színházat, bár sokkal több görög vonása van, mint római. Az első dolog, ami azonnal szembetűnik, az az amfiteátrum „emberléptékű” kis mérete. Abban a korban, egy olyan nagyváros, mint amilyen például Alexandria, nem igazán volt megszokott, hogy a városban csak egy ilyen aprócska színház működött. A 2. században a színház kb. 42 m átmérőjű nézőtérrel rendelkezett. A színház is számos galériából épül fel. A tizenhat szinten elhelyezett padsorok anyaga messziről ideszállított fehér márvány volt, és kb. 800 néző férhetett el a rajtuk. Ezzel együtt biztos, hogy színházi előadások, politikai összejövetelek és egyéb versenyekre használták az épületet. Ebben a színházban nem zajlottak gladiátorküzdelmek, kocsihajtó versenyek, vagy zajos előadások a nagy tömegek számára. A színház épületének külső felületét valószínűleg több emeletes oszlopokkal díszítették. A későbbi időkben a színházat újjáépítették, és a masszív nézőtér 33,5 m átmérőjűre csökkent, és már csak 13 sorban helyezkedtek el a márvány padsorok. Egy újabb átépítés során a padsorokat nyolcméteres védőfallal vették körül.  

Az alexandriai színház mérsékelt méretű, és a szerkezet legnagyobb része sajnos romos állapotban van, de ez még mindig egy kiváló példa ókori építészet mestermunkáira az egyiptomi görög-római korszakban. Egészen a 7. századig folytak előadások a színházban.

 

detail_of_the_mosaic_floor_in_the_villa_of_the_birds_-ii-_-6761910343-.jpgA madarak villája

A közvetlenül a Kom El-Dikka római amfiteátrum mellett található villa a legújabb felfedezések egyike Alexandriában. A „Madarak villája” néven ismert római villa különlegessége a padlót és a falakat díszítő madarakat ábrázoló mesterien szép mozaikok.

 

Kom el-Sugafa katakombái

Nem messze az egykori Serapeian romjaitól a domboldalon található, arabul „cseréphalomnak” elnevezett katakombarendszer bejárata. Ez a legnagyobb és legfontosabb római kori sírépítmény Egyiptomban. A kevert egyiptomi-görög-római stílusban díszített temetkezési helyet 3 színt mélységben vájták a sziklás talajba. A temetőt teljesen véletlenszerűen fedezték fel 1900-ban, mikor egy szamárral húzott szekér beleesett egy gödörbe.

Az 1. században épült, több mint 300 múmia sírjául szolgáló Kom el-Sugafa földalatti sírkamrái kezdetben egy gazdag családnak épültek, akik az ősi egyiptomi, görög és római vallások egyfajta keverékét vallották.

A bejárattól csigalépcső vezet a mélybe. Lefelé haladva elérjük az első szint központi körépítményét. Balra található a 40289189681_2fb0672e96_b.jpgtriclinium, vagyis a nagyterem, széles fekhelyekkel, amit a halotti szertartások során használtak. Egy újabb lépcsőn át jutunk el kis előtérbe és a sírkápolnába. A kápolna homlokzatát két növényi elemekkel díszített oszlop által hordozott lekerekített oromfal zárja le. A sírkamra hátsó bejáratát két hatalmas kígyóval díszített oszlop fogja közre, amely fölött egy gorgófős kerek pajzs látható. A két kígyóalak nem más, mint Agathos Daimon, Alexandria isteni oltalmazója. A talajvíztől veszélyeztetett alsóbb szinten több homokkőből faragott római stílusban, ökörfejekkel, virágfüzérekkel, maszkokkal díszített álsír fülke található. Az előtérből nyíló katakombák díszítési rendkívül látványos és különleges. Láthatunk itt szakállas kígyókat, rajtuk Alsó- és Felső-Egyiptom koronájával, a lebegő Napkorongot a boltív fölött, szent bika alakban Ápisz istent, szárnyait védelmező pózban kitáró Ízisz istennőt, valamint római hadipáncél öltözetet viselő sakálfejes Anubisz istent. Látványos a három korszak (egyiptomi-görög-római) díszítőelemeinek teljesen egyedi egybeolvadása.  A katakombák az ősi Egyiptom mítoszainak erejét bizonyítják monumentális formában: azt mutatják, az évszázados görög és római uralom alatt is mennyire fennmaradtak az egyiptomiak hitvilága és mítoszaik.

Folyt. köv...

 

 

A mappában található képek előnézete Alexandria - Katakombák