Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2017.04.06

A denderai Hathor Templom

 Dendera

 

Dendera a Nílus partján, Karnaktól északra mintegy 60 km-re helyezkedik el. A 6. (Krokodil) felső-egyiptomi nomosz fővárosa, Hathor istennő szent helye volt. A jelenlegi falu az egykori településre épült rá. Óegyiptomi nevét, Iunet (Iwn.t, „oszlopváros") feltehetően a fétis jellegű Hathor-fejes oszlopairól kapta. A város másik neve, amiből a görög Tentyra és a mai Dendera kialakult a Ta-netjeret (tA-ntr.t), valójában a Ta-Iunet-Ta-netjeret (tA-jwnt tA nTr.t) lerövidült formája „az isteni oszlopú".

 

Hathor istennő temploma

 

egyiptom_fakultativ_dendera_abydos.jpgDenderában található Egyiptom egyik legfontosabb temploma, amely különösen gazdag változatosságát nyújtja a késői templomjellegzetességeknek. A templom az ókori Iunet vagy Tantere (a görög Tentürisz) területén épült, amely az egyiptomi történelem különböző korszakaiban is jelentős vallási központ és tartományi főváros volt.

Korai szövegek utalna a denderai templomra, amelyet már az Óbirodalom idején is újjáépítettek, vagyis az első templomok egyike volt. Írott forrásaink szerint Kheopsz/Hufu a IV. dinasztia piramisépítő fáraója kezdett építeni, majd I. Pepi fáraó bővítette. Ismereteink szerint jó néhány újbirodalmi uralkodó, így III. Thotmesz, III. Amenhotep, II. és III. Ramszesz is szebbítette az építményt. Ma is álló Hathor templomát az utolsó Ptolemaioszok kezdték építeni, és Tiberius császár fejezte be.

A jelenlegi helyen álló Hathor-templomot a görög-római korban építették, s ez a korszakból származó egyik legjobb állapotban fennmaradt templom Egyiptomban, túlélelte hitvesének, Hórusznak illetve gyermeküknek Ihinek vagy Harszomptusznak szentelt – eredetileg a közelben álló templomok pusztulását is.

Falain Augusztus, Tiberius, Caligula, Claudius és Nero császár kartusai olvashatók az áldozati depositphotos_64540897-stock-photo-hieroglyphic-carvings-in-ancient-egyptian.jpgjelenetek között, de megtalálható Kleopátra és fia, Caesarion 4 méter magas domborműve is. 24 pilléres csarnoka 27,5 m magas és 43 m hosszú. Három további tere után következik a 11 kamrával körülvett szentély. A földalatti részen kriptákat alakítottak ki asztronómiai jelenetekkel dekorált falakkal, és Ozirisz sírt, akinek a templom tetején szentélyt is építettek.

Dendera a legtöbb egyiptomi templomhoz hasonlósan a Nílus felé fordult, de mivel itt a Nílus elkanyarodik, ezért az építmény lényegében észak felé néz , nem pedig a megszokott kelet-nyugat irányban helyezkedik el. A templomtérség előtt különböző római kori pavilonok és pülonok előtti kapuzatok kaptak helyet, amelyeket Domitianus és Trainanus idején emeltek, beillesztve ezeket a templomkörzetbe tartozó masszív téglafalba. Összehasonlítva az Edfui vagy a Philea-i templommal, itt hiányzik a oszlopsor, és a belső templom előtti két pülon. A templomot egy befejezetlen kőből épült, oldalbejáratokkal ellátott belső körítőfal vesz körül, melyet kr. u. 1. században Tiberius császár által építtetett hatalmas hüposztilcsarnok előtt terül el.

29561-egypt-x2.jpgE korszakban a korábbi templomoktól eltérően ennek az oszlopcsarnoknak a homlokzata az oszlopok közti terek befalazásával egyfajta alacsony védőfalat formáz. A csarnok mennyezetét 24 szisztrum alakú, hathor-fejes oszlop tartja. Minden oszlopfőbe a tehénfülű istennő négy irányba tekintő arcmását faragták, habár az ókorban kivétel nélkül mindegyiket vandál módon megrongálták. A csarnok mennyezetén azonban nagyon jól látható még az eredeti színezés. A hely díszítése igen összetett és gondosan kivitelezett égtérkép, feltüntették az állatövi jeleket is és a napkorongot elnyelő, majd hajnalban megszülő Nut istennő képei is feltűnnek.

A nagycsarnok egy kisebb, belső, hatoszlopos hüposztilcsarnokba, az ún. „megjelenések termébe” d926afa20fc674a7392daf1795bba0ad.jpgnyílik, mivel az istennő szobra itt „jelent meg” a szentélyből előbukkanva a vallási szertartások és ünnepek alkalmával. A terem falainak jelenetein a király látható, amint részt vesz a templom alapítási szertartásán. Az oldalhajók három helyiségbe nyílnak, amik a napi szertartásokra való felkészülést szolgálták. A külső fal keleti részén egy nyíláson át juthattak be  az áldozati javak ebbe a térségbe, az egyik nyugati helyiségtől pedig párhuzamos folyosó vezetett egy kúthoz.

A templom belső magját különböző későbbi Ptolemaiosz-kori fáraók építtették – a falakon látható feliratok nélküli kartusok rávilágítanak uralmuk gyakorta bizonytalan természetére. A térsé, magának az istennőnek a szentélyét, egy áldozati termet is magába foglalt, itt ajánlották fel az áldozatokat, valamint a „kilencség termét”, ahol Hathorral együtt különbféle istenségek szobrai gyülekeztek a felvonulások kezdete előtt. Habár ma már üresen áll, a szentélyfalak díszítése alapján feltételezhető, hogy egykoron kőszentélyt tartalmazott Hathor szobra számára, valamint itt állt az istennő hordozható bárkája, és az isteni nászok alatt a „látogatóünnepek alatt” pedig valószínűleg hitvese, az edfui Hórusz bárkája is.

e8a5136d44830004ca42f2723bcad5a1.jpgA központi szentély körül tizenegy kápolna sorakozott, amelyeket olyan más isteneknek szenteltek, akik Hathorhoz kapcsolódtak, de itt lehettek akár Hathor főbb attribútumai is, a szent szisztrum csörgős hangszer, és a menat-nyaklánc is.

Közvetlenül a fő szentély mögötti kápolna falában lévő fülke ott mélyed a templomfalba, ahol annak külső részén egy „meghallgató fül”-kápolna volt – ami lehetővé tette az istennő számára , hogy meghallja a hozzá szóló imádságokat.

A falakban és a templom hátsó részén lévő helyiségek padlója alatt számos, a templomi kincsek őrzésére szolgáló hosszúkás alakú üreg lapul. Az üregben tárolt legfontosabb tárgy Hathor bá-jának szobra volt, amelyet rejtekhelyéről az itt tartott újévi ünnepség során vitték fel a templom tetejére. Az áldozati teremtől nyugatra lévő lépcsőházon (a felfelé tartó királyt, papokat és az istennő szentélyét faragták a falba jobb felől)

A Hathor-templom mellett áll egy I. Nektanebosz fáraó és egy Augusztusz császár kori mammiszi 83282792.jpg(szülőház), valamint Nero császár idejéből egy kis Ízisz szentély és egy "szanatórium" is. A szent tó mellett pedig a Nílus vízmagasságát mérő nilométert építettek. A körzet bejáratánál Thermuthisz istennő temploma állt, a szent tó nyugati partján pedig III. Mentuhotep fáraó ka(-lélek)háza. A Középbirodalom korától kimutatható szokás szerint Hathor istennő és az edfui Hórusz isten találkozását körmenetek tették lehetővé, ezért a Nílushoz körmeneti út vezetett.

A mintegy 40 ezer m2 területű szent körzetet eredetileg három széles, szárított téglafal övezte, melyen kívül predinasztikus temetőt találtak, és nagyméretű óbirodalmi és első átmeneti kori sírokat, de Ptolemaiosz és római kori temetkezésekre is bukkantak. A 18. dinasztiától a római korig használt állattemetőben sólyom, különböző más madár, gazella, ichneumon, és kígyó múmiákat találtak, egy római kamrában pedig kutyákat temettek el.

A templom előtt található a két születésház. A hagyomány szerint itt adott életet Hathor gyermekének, ezzel kívánták jelezni Hathor fiatalságát. A két születésház között korai keresztény bazilika állt, mára már csak a romjai láthatók. A templomhoz tartozó szent tó most is megvan és látogatható, bár mára már csak fák lakóhelye az egykori rituális tisztálkodó hely.

 A templom feltárását Johannes Dümichen kezdte meg 1875-ben. Addig a templombelső szabadon maradt felső részét raktár és lakóhelyként használták – a tűzhelyek füstjének a nyomait ma is őrzi a mennyezet és a falak koromrétege.

 

A denderai Zodiákus

22.jpgA denderai Zodiákus különlegessége, hogy azon túl, hogy többféle információt hordoz egyszerre. Megjelenít egy adott időpontot, mint egy csillagnaptár. Megjeleníti a tizenkét állatövet, mely során a naprendszer teljesen körbefordul a tizenkét csillagkép befolyása alatt. És ezáltal megjeleníti a galaktikus évet is, azaz a 25.92o évet, ennyi idő alatt kerüli meg naprendszerünk a galaxisunkat.

Ha ránézünk erre a naptákőre, azonnal felvetődik a gondolat, honnan voltak ennyire tisztában az ókori egyiptomiak a csillagok mozgásával? Hogyan használhatták a csillagok mozgását ilyen pontos időmérésre? Hiszen manapság is ritka az az ember, aki pontosan tudja hány évet ölel magába egy állatövi jegy ciklusa, és mennyi idő valójában egy galaktikus év. A denderai Zodiákus különlegessége, hogy elénk tárja az a nyilvánvaló tényt, hogy az ókori egyiptomiak pontosan tudták előbbi kérdésekre a válaszokat.

1820-ban fűrészelték ki a denderai zodiákust a templom mennyezetéről, ami ma a Louvreban tekinthető meg. A templomban jelenleg egy tökéletes másolat van elhelyezve.

1450118_684677194890615_1102144661_n-e1420180420465.jpg

81691622_dendera1-800x600-e1420179392715.jpg

depositphotos_48529001-stock-photo-hathor-temple.jpg

52523867278187116728.jpg

 

 

A mappában található képek előnézete Dendera - Hathor Templom