Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2017.04.14

Hathor temploma...

Hathor istennő temploma

 

800px-dendera02.jpgA denderai komplexum fő temploma, a Hathor-templom a hellénisztikus kori Egyiptom egyik legnagyobb és legszebben díszített és temploma. Ez az építmény kiváló állapotban maradt fent, miközben a közelben álló többi szentély – így Hathor hitvese, Hórusz és gyermekük, Ihi templomai – elpusztultak.

Az épület alapjai valószínűleg több követ is tartalmaznak a korábban itt állt templomokból, de csak töredékeket találtak, a korábbi épületek alaprajza így nem rekonstruálható. A ma álló templom magja i. e. 54 és i. e. 20 közt épülhetett, XII. Ptolemaiosz halálakor még csak pár kripta készült el, de utódja, VII. Kleopátra uralkodásának végére, i. e. 30-ra már az épület készen állt, csak a díszítés volt még hátra. Felszentelésére azonban Augustus császár uralma alatt került sor.

A templom alaprajza a klasszikus alaprajzot követi. Ahogy a legtöbb egyiptomi templom, a denderai is a Nílus felé fordul, de mivel a folyó itt elkanyarodik, az épület bejárata észak felé néz. Előtte, a főtengely mentén római kori szentélyek állnak. A templomegyüttes köré erős, 12,5 méter magas téglafalat építettek, ami körülveszi a 35×59 méteres területet. Az ezen átvezető kapu Domitianus és Traianus császárok korában épült. Más templomoktól eltérően itt hiányzik a belső templomba vezető két pülón. A nagy oszlopcsarnok előtti teret befejezetlen kőfal veszi körül, kétoldalt oldalbejáratokkal.

A templom kb. 26×43 méter területű, 17,2 m magas oszlopcsarnoka (pronaosza) Tiberius császár uralkodása alatt épült, i. dendara_temple_fixed.jpgsz. 34–35-ben. A csarnok 24 Hathor-fejes oszlopból áll, négy sorban egyenként 6 oszloppal. A frontális oszlopsor oszlopai közé falat húztak, mely kb. az oszlopok feléig ér. Az istennő fejével díszített oszlopok festése a 19. században még látható volt, Hathor parókáját eredetileg kékre festették. Az oszlopfőket – valószínűleg a kereszténység korai szakaszában – megrongálták.

Az oszlopcsarnok mennyezetének festése még látható, az égbolt térképét ábrázolja, rajta a Napnak életet adó Nut égistennővel és zodiákussal, amit a rómaiak terjesztettek el Egyiptomban. Az ún. denderai zodiákus a Bika és Mérleg csillagképeket ábrázolja. A templomhoz utólag hozzáépített oszlopcsarnok középső oszlopai közt az utat mélyebbre kellett vájni a föld szintjénél, mert a hagyomány megkövetelte, hogy a szentélyből kifelé haladva fokozatosan lejtsen az út.

A nagy oszlopcsarnokból egy hatoszlopos kisebb nyílik, ez volt a megjelenések csarnoka, ahol az istennőnek a szentélyből előhozott szobra megjelent az ünnepek alkalmával. Az oszlopok alsó része gránitból, a felső homokkőből készült, itt is Hathor-fejes oszlopfő díszíti őket. A falak díszítései a templomalapítási szertartásokat végző fáraót ábrázolják, a világítást kis, négyszögletes ablakok biztosítják. Kétoldalt három-három helyiség nyílt, ahol a napi szertartásokkal kapcsolatos dolgokat végezhették, az egyikben például valószínűleg különféle illatszereket állítottak elő.

29561-egypt-x2.jpgInnen jutunk a templom legkorábbi részébe, ami az i. e. 1. században épült. Ebben egy áldozati csarnokban található az enneád csarnoka, ahol más istenek szobrai álltak, egy 5,7×11 méteres bárkaszentély, ahol Hathor, az edfui Hórusz, Harszomtusz és Ízisz szent bárkái (az istenszobrokat a körmeneteken szállító bárkák) álltak, legbelül pedig maga a szentély található. A falakon megtalált legkorábbi királynév XII. Ptolemaioszé, több kártus pedig üresen maradt.

A főtengelytől nyugatra található az újévi ünnepségeknek helyt adó, nyitott udvarból és egy oszlopos, oldalról nyitott szentélyből álló uabet.

Hathor szentélyébe templomhomlokzatot utánzó bejárat vezet, fölötte ureusz-frízzel. A szentélyben díszes, fából készült naoszban állt az istennő aranyozott, két méter magas ülőszobra. Maga a naosz a hátsó fal három méter magasan lévő falmélyedésében állt, nem tudni, hogyan közelítették meg. Kétoldalt a király képe látható, amint Hathor egy szent jelképét, bronztükröt ad az istennőnek. A szentély körül tizenegy kisebb kápolna áll, melyeket más, Hathorhoz kapcsolódó isteneknek és az istennő attribútumainak szenteltek (Dendera nomosz, Ízisz, Szokarisz, Harszomtusz, Hathor szisztruma, Alsó-Egyiptom istenei, Hathor, Ré trónja, a menat-gallér és Ihi szentélye).

A szentély mögött a hátsó fal közepén Hathor hatalmas arca jelzi azt a helyet, ahol az egyszerű hívek, akik nem léphettek 29626-egypt-x2.jpgbe a szentély belsejébe leróhatták áldozataikat és meghallgatásra találhattak. Az erre járó zarándokok igyekeztek lekaparni néhány töredéket a falból, hogy elvihessenek magukkal a templom abból a részéből, ami legközelebb állt Hathor belső szentélyéhez. Az oroszlánfejes vízköpők alatt alatt itt látható továbbá VII. Kleopátra és fia, Caesarion ábrázolása is.

A templom alatt tizennégy kripta vagy üreg található, ezek közül tizenegyet díszítettek. Hasonló kripták elsőként a XVIII. dinasztia idején tűntek fel, és a ptolemaida korra már a templomok szerves részét képezték. A külső falba és a templom hátulsó része alatt a földbe vájt hosszúkás, szűk helyiségek egymás alatt helyezkednek el, három, néhol négy szint mélységben. A padlóban kialakított ajtókon és elmozdítható falakon át lehetett lejutni beléjük. A falakat domborművekkel díszítették, valószínűleg még mielőtt rájuk építettek volna. Bár a templom többi része homokkőből épült, a domborművek számára jó minőségű mészkőborítással látták el a falakat. A kriptákat tárolóhelyiségnek használták kultuszkellékek, védőamulettek és az istennő ba-lelke szobrának tárolására.

A templom tetejére a falba épített lépcsők vezettek fel. Az áldozati csarnoktól nyugatra lévő lépcső volt az, ahol a papok felmentek a tetőre, a keletin pedig visszatértek a templomba; a nyugati lépcső falainak díszítése a felfelé, a keletié a lefelé tartó fáraót és papokat ábrázolja. A tető a helyiségek egyenetlen magassága miatt teraszos kiképzésű volt, enyhén lejtett és az esővíz elvezetésére csatornákat vágtak bele.

29619-egypt-x2.jpgA délkeleti sarokban, közvetlenül a templomban lévő Hórusz-kápolna fölött kioszk állt, minden oldalán négy Hathor-fejes oszloppal. Architrávjainak mélyedései azt mutatják, hordó formájú teteje volt, rajta valószínűleg ablakok, hogy beengedjék a napsugarakat, mert ez volt az az épület, ahol újévkor az istennő ba-lelke egyesült a Nappal. A tetőn két Ozirisz-szentély is áll, keleten és nyugaton, mindkettőnek nyílt udvara és két egymásból nyíló helyisége van, melyek közül a belsőnek a díszítésén Ízisz és Nebethet gyászolja Oziriszt. Az Ozirisz kápolna mennyezetéről származik az a zodiákus, amelyről Bonaparte Napóleon tábornok expedíciója során másolat készült, majd 1820-ban pedig eltávolították a templomból és a Louvre-ba szállítottak. Dendera, amellett, hogy Hathor kultuszközpontja volt, Ozirisz egyik sírhelyének is számított.

Az oszlopcsarnok tetejére, ami a templom legmagasabb pontja, egy másik lépcső vezetett fel, melynek falait istenek képei díszítették. Az ókorban itt várták a zarándokok, hogy jelet kapjanak az istennőtől. Ma is látszanak a kőbe vésett társasjáték-táblák, melyek segítségével elütötték az időt.

 

29559-egypt-x2.jpg

1280px-relief_von_dendera_li.jpg

29555-egypt-x2.jpg

 

A mappában található képek előnézete Dendera - Hathor Templom