Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2019.07.22

Baron Palace

Baron Palace

 

A Baron Empain Palace (Qasr el Baron vagy a hindu palota) egy jellegzetes, történelmi, indiai ihletésű kúria Heliopoliszban, Kairó északkeleti részén. A palotát francia építész Alexandre Marcel tervezte és Georges-Louis Clauded díszítette.

A palota építtetője a belga születésű iparos, Edouard Louis Joseph Empain volt. Egyszerű falusi iskolai tanár fiaként született, aki később, Európa egyik legnagyobb gyarmati vállalkozója lett a XX. század legelején. Empain-nak széles körű üzleti érdekeltsége volt Indonéziában, és vasútvonalakat épített Belgiumban és Franciaországban, idővel jól ismert amatőr egyiptológus is lett.

1904 januárjában azzal a céllal érkezett meg Egyiptomba, hogy megmentse az egyik belga cég vasút-építési projektjét, de az üzlet elbukása után sem tért vissza Európába, hanem Egyiptomban maradt. Azok, akik ismerték őt, azt állították, hogy őrülten szerelmes lett a sivatagba. Mások inkább zűrös csalási botrányaira hivatkoznak, hogy azok elől menekült, az volt a maradás oka.

Empain Heliopoliszban a brit gyarmati kormánytól nagyon olcsón földeket vásárolt. Majd létrehozta a következő évben Heliopolis Oasis Company-t, mely cég az alacsony költségű földterületen egy Kairóhoz kapcsolódó modern lakóövezet létrehozását, és a terület gyors tömegközlekedéssel való használatának ötletét óhajtotta a gyakorlatban megvalósítani.  Városrendezési erőfeszítései 1907-ben csúcsosodtak ki.  Hiszen ezekkel a fejlesztésekkel egy új városrész jött létre tíz kilométerre Kairó központjától. A területet úgy tervezték, hogy a kor társadalmi elitjének egyfajta "luxus és szabadidős városa" legyen belőle, széles utcákkal, kertekkel, egyéb látványosságokkal. Természetesen ellátva a kor minden szükséges kényelmével. Ehhez fejlesztették a terület infrastruktúráját, beleértve a vizet, csatornákat, villamosenergiát. Európai stílusban létrehozták a társadalmi-, kulturális-, sport szórakozási lehetőségek helyszíneit, a szállodai létesítményeket, (mint például a Palace Hotel és a Heliopolis House) valamint szabadidős szolgáltatásokat, beleértve egy golfpályát, versenypályát és parkot. Emellett bérházakat, különálló és teraszos villákat, lakóházakat építettek az új lakosok számára. Az új városrész az első nagyszabású kísérlet volt, mely a későbbiekben „modern arab stílusnak” nevezett „mór stílus” néven lett ismert.

Saját otthonának Heliopolisz egyik rangos helyét választotta.  Felkérte a francia építészt Alexander Marcel-t, hogy építsen neki egy hindu palotát. Vannak, akik azt mondják, hogy többé-kevésbé a kambodzsai Angkor Wat templomainak elemeit ötvözi, melyeket az utazásai során látott.  Míg mások azt mondják, hogy az indiai Orissa-templomokat modellezi a palota.

baron_empain_palace._._..jpg

 

A palotát 6000 hektáros egzotikus park vette körül, az épületet pedig egy mesterséges dombra építették, hogy a báró onnan figyelhesse a heliopoliszi városrész felemelkedését. A palota lenyűgöző külsejének kivitelezése a francia építész, Marcel felelőssége volt, aki az indiai/kelet-ázsiai hangulatot mellszobrokkal, szobrokkal, elefántokkal, kígyókkal, Buddha-, és Krishna-szobrokkal reprezentálta. 1907 és 1910 között Empain Egyiptomba hozatta a legjobb indonéz művészeket és szobrászokat, akik a palota építésén dolgoztak. A kifinomult belső tér kialakításáért, a francia Georges-Louis Claude volt a felelős. (Ők ketten együtt több különleges épületen is dolgoztak együtt. Pl: a belgiumi Laeken királyi palotájához csatolt keleti pavilon építésén és díszítésén).

dsf4593w.jpg

dsf4638-edit-2w.jpg

article-2201662-14fabaad000005dc-121_470x600.jpg

article-2201662-14fab942000005dc-366_470x600.jpg

f95bbfa8-e5a1-4d89-8bd3-e35190c52367-desktop.jpg

A palota épülete extravagáns stílusával mindig kitűnt a környezetéből. A nagyon eltérő építészeti stílusa miatt mindig különlegesnek, túl egzotikusnak számított. Az épület elkészültekor, nem csak a palota, hanem a köré épített egzotikus növényekkel, márványszobrokkal díszített teraszok és lépcsősorok is lenyűgözték a látogatókat. A hindu külsőség ellenére az épület a kor modern vívmányait is hasznosította: mint pl: az elektromosság, a vízhálózat, valamint étellift is üzemelt. Az épület alatt földalatti kamrák találhatóak, ahonnan állítólag egy alagút vezet Empain mauzóleumába. A villa extra érdekessége a fő torony. Azt mondják, hogy egy forgó alapra épült. Itt volt Empain 360 fokos körpanorámás szobája.

Empain 1911-ben feleségével és gyermekeivel vette birtokba a lenyűgöző rezidenciát. Ám a fényűző környezet ellenére nem voltak boldogok, és tragédiák sorát élték meg. Először csak kisebb botrányok történtek, és családon belüli erőszakról pusmogtak a személyzet tagjai. Majd felesége Helena kizuhant az egyik toronyból és meghalt. Empain gyakran szenvedett epilepsziás rohamokban, melyek rendszeresen a palotája kertjében törtek rá. Lányának, Merriamnek pedig pszichológiai problémái voltak az édesanyja halálát követően. Gyakran elvonult egy sötét alagsori kamrába, ha rátört a depresszió. Az egyik alagsori kamrában találták meg a testét holtan.

Az I. világháború kitörésekor Empain visszatért Európába. Üzleti érdekeltségei és befektetései hanyatlani kezdtek. Ebben közrejátszott az I. világháború elhúzódása, és hogy a távol-keleti országok felszabadultak gyarmati helyzetükből, így a nagy európai konzorciumok elvesztették hatalmi státuszukat a térségben. Empain halála után 1929-ben fia örökölte meg a kairói palotát. A fiú élete botrányoktól volt hangos. Házasságáról városszerte beszéltek, hiszen egy olyan revütáncosnőt vett el, aki arról volt híres, hogy előadásain semmit sem viselt, csak aranyszínű testfestés fedte a testét. A kicsapongó életvitel hozzájárult a megcsappant családi vagyon további jelentős csökkenéséhez, amit a villa körüli 6000 hektáras birtok kiárusításával próbálták kompenzálni, sikertelenül. A palotát egyre kisebb és kisebb terület vette körül. A család végül 1957-ben eladta az ingatlant a szaudi származású Alexem és Reda családoknak, akik nem lakták folyamatosan az épületet.

Az elhagyatott épületet nem csak az idő kezdte ki, hanem áldozatává vált a városi mendemondának, a fosztogatóknak és a rongálóknak is. Nem csak a helyszínen hagyott bútorokat és lakberendezési tárgyakat, hanem a belső tér egykoron színes freskókkal díszített falait, a faragásokkal díszített, aranyozott faajtókat, a csiszolt belga tükröket is elvitték az évek során a fosztogatók az épületből. Az üresen álló, kifosztott épület pedig igazi városi legenda lett egy idő után. Kísértet-járta helyként, állítólagos sátánista szeánszok helyszíneként emlegették.

46-57_cairo_2-pclt-7.jpg

46-57_cairo_2-pclt-8.jpg

article-2201662-14fabaf4000005dc-515_964x608.jpg

2005-ben az egyiptomi kormány megvásárolta a palotát, volt némi remény, hogy a hatóságok felújítják a rozzant, rongálódott palotát. A lezárt épületet az ügyeskedő őrök baksisért mutogatták a borzongani vágyó helyieknek és a vállalkozókedvű turistáknak, akik szintén nem kímélték az épületet.

2014-ben a Kulturális Minisztérium felkérte Pan-Africa roadshow kapcsán a Philips céget, hogy esti látványos világítást készítsenek az épületnek. Az esemény nagy sajtóvisszhangot is kapott. Sajnálatos módon, további felújítások, rekonstrukciók nem történtek ezután. Így ez a csodálatosan szép épület jelenleg is hasznosítás nélkül üresen áll. A palota a nagyközönség előtt zárva van.

baron-palace1_lg.jpg

(Egypt Forever)

 

A mappában található képek előnézete Baron Empain Palota