Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2012.07.24

Kairó

Kairó

 

Kairó (arabul al-Káhira, koptul Káhiré) Egyiptom fővárosa, lakossága mára meghaladja a 16 millió főt, Afrika és a Közel-Kelet legnagyobb városa, a világ 13. legnépesebb városa. Míg a város hivatalos neve al-Káhira, a köznyelvben általában csak az ország nevével illetik (Miszr), amit a helyi nyelvjárásban Maszrnak ejtenek. Nagy Kairó 457 négyzetkilométeres helyen fekszik.

1.jpg

Kairó városhatárain belül 7 734 614 fő él az adatok szerint, de az agglomerációt is ideszámítva összesen 15 502 478 lakos él a vonzáskörzetében (2005. január 1-jei adatok szerint). A nigériai Lagos régiója mellett ez Afrika legnagyobb agglomerációja. Mindazonáltal Egyiptomban nincs a lakóhelyekre bejelentkezési kötelezettség, nem hivatalos becslések szerint a nagytérségben 25 millióan élnek, ami az ország lakosságának közel harmada.

Kairó a Nílus folyó partján és szigetein fekszik, Egyiptom északi részén, délre attól a ponttól, ahol a folyó kilép a sivatagi völgyéből és három részre ágazik a Nílus-deltát kialakítva.

A várost egy kormányzó irányítja, akit közvetlenül az elnök nevez ki erre a posztra. Kairó politikai, gazdasági, és kulturális központja Egyiptomnak és aKözel-Keletnek is. Itt ülésezik az egyiptomi kormány, itt található minden állami és vallási központi hivatal és számos diplomáciai képviselet. Ezen kívül egyetemek, főiskolák, színházak, múzeumok és emlékművek sokaságai is hozzátartoznak a sokszínű városképhez. Míg Kairó nyugati részén főleg kormányzati épületek vannak, addig a keleti részen több száz műemlék jellegű mecset helyezkedik el. Az óvárosban található iszlámista építőművészeti remekművek 1979 óta az UNESCO világörökség része.

 

Kairó képgaléria

 

A belváros

246534_10150845024494541_1049911529_n.jpg

A belváros jól megkülönböztethetően két részre különül: egy tradicionális és egy modern városrészre. A tradicionális városrész van távolabb a Nílustól, ez a citadella és a Muqattam (المقطّم) hegynél helyezkedik el. Ez a rész főként Kairó iszlámista részét foglalja magában, több mecset is található itt.

Az al-Fustat ásatásától délre, Kairó koptok lakta negyede található, amely Ó-Kairónak felel meg. Különlegességnek számít az iszlám negyedtől délkeletre elhelyezkedő úgynevezett Holtak városa, amely egy ókori temetkezési hely volt, de most egy szinte átlagos lakónegyednek néz ki.

Kairó modernebbik részén üzleti negyedet találhatunk, amelyet Mīdān et-Tahrīr (ميدان التحرير), Mīdān el-Ōperā (ميدان الأوبرا), Ramses-pályaudvar (محطة رمسيس, Mahattat Ramsīs) és a Nílus határol. Ettől nyugatra fekszik a Zamaleknek nevezett (الزمالك, ez-Zamālek) lakó és üzleti negyed a Gezīra szigeten, délnyugton pedig Garden City-vel (جاردن سيتي) határos. A lakóházak mintegy 90%-a nincs bevakolva, mert így nem kell utánuk adózni és nagyon ritkán esik az eső.

 

A város látványosságai

 

Kairó lakossága az egyiptomi arab nyelvet használja a hétköznapi életben, de mivel főként a turizmus a fő irányvonal, ezért az angol és a francia nyelv elengedhetetlen, ezért a lakosság nagy része beszéli ezeket a nyelveket. Hitük szerint muzulmánok főként, nagyon kis százalékuk keresztény és zsidó. Ettől eltekintve érdekes egyvelege a nemzetiségeknek, mely a város történelméből fakad. A látnivalók sokasága annyira magával ragadja az idelátogatót, hogy aki egyszer látta ezt a várost, sosem felejti el sokszínűségét.

 

kairo1.jpg

Az Abu Szerge-templom az V. században épült. A legenda szerint Heródes hajtóvadászata elől ide bújt el a szent család, Jézus Krisztus és családja, ám akkor itt még csak egy barlang volt, ez ma kripta. A festmények, melyek a templom oszlopain láthatóak, a XVIII. századból maradtak ránk.

Kairó egyik legrégibb mecsete, az El-Azhar-mecset, 971-ben épült. Az idők folyamán sokszor felújították, hiszen igen régóta egyetemként működik, manapság a teológiai oktatás központja.

Van egy régi kereskedőház, a Bayt el-Suhaymi. Ez a török fennhatóság ideje alatt volt egy kereskedő tulajdona. A házban megtekinthetjük a szobákat, a háremet, a kápolnát, a fürdőt és az ebédlőt. Ezekben a helységekben mindent meghagytak eredeti formájában, még a bútorokat is.

Egy régi templomot átalakítottak zsinagógává. Jelenleg ez Egyiptom legrégibb zsinagógája, ez a Ben Ezra-zsinagóga.

418265_10150995635543071_233588151_n.jpg

Kairót megtekinthetjük felülről is nagyon könnyen. Ehhez csak a Kairói toronyba kell látogatnunk, mely Gezira szigetén van. 187 méter magas, és csodás kilátást biztosít számunkra.

1176-ban Szaláh ed-Din épített egy erődöt, a Citadellát. 1848-ig az összes uralkodó itt élt.

A Bijou-palotát Mohamed Ali építette. Manapság ruhákat, festményeket, bútorokat bemutató múzeumként funkcionál.

Kairó legszebb mecsete a Mohamed Ali mecset. Ez az épület az isztambuli „testvérei” mintájára készült. Mohamed Ali itt nyugszik.

Az Ibn Túlún-mecsetet Egyiptom egykori kormányzója építette. Azért különleges, mert Minaretje csigalépcsős.

A Halottak Városa, amit a helyi lakosok hívnak így, egyébként Oájtbáj-mauzóleum a neve. Ez a Keleti Temetőben van, és több nagy szultán nyugszik itt. A mauzóleum 1474-ben épült.

Kairó másik különlegesen szép mecsete, a Haszán szultán-mecset.

Az egykori kivégzések helyszíne a Báb Zuvelja, a déli kapu. A középkorban nagyon védték Kairót, 60 kaput építettek köré, ma már csak három áll, ezek egyike a Báb Zuvelja.

A Római erőd fala egykor az egész várost körbevette. I.e. 30 körül épült. Sajnos a brittek lerombolták, így mára csak két torony és egy kicsi falrészlet emlékeztet az egykori erődre.

A Szűz temploma még a VII. században épült. Különlegessége a faragott márvány szószék és az ikonok.

A fent felsorolt látványosságokon túl nagyon sok színház, opera és koncertterem van a városban, amik közül a Cairo Opera Ballett Company-t érdemes megnézni.

222605_213951111956521_3439711_n.jpg

A múzeumok nagyon sok adatot adnak a város történetéről és egyéb érdekességekről. Itt található az Egyiptomi archeológiai múzeum, a Giza palota, az Egyiptomi és iszlám múzeum, a Kocsimúzeum, a Katonamúzeum, az Egyiptomi múzeum, az Állami Vasúti Múzeum és az Iszlám Művészet Múzeuma. Meg kell jegyezni azt is, bár ez nem turista látványosság, hogy a városnak öt egyeteme van, mely magas szintű képzést nyújt.

 

Napokat kell eltöltenünk ebben a városban, ha valóban szeretnénk látni mindent, amit érdemes megnézni, de mindenképpen megéri a ráfordított időt és fáradságot.

 

Klíma

Kairó a szubtrópusi övezetben fekszik. A sokévi átlagos hőmérséklet 21,7 °C, az éves csapadékmennyiség átlagosan 29 milliméter. A legmelegebb hónap a július, amikor átlagban 28 fokot mérnek, a leghűvösebb időszak pedig januárra tehető, ekkor 13,9 fok van átlagban. Az a kevés csapadék általában novemberés március hónap között esik, alkalmanként négy-hat milliméter. A kairói tavasz egyik kellemetlen jelensége a március és májusközötti szeles időszak, a khamszin (az arab szó magyarul ötvenet jelent), melynek során a sivatag mintegy ötven napra „beköltözik” a városba. A forró porral telített déli szél ilyenkor finom homoklepellel borítja be Kairót. A város levegője a nyári hónapok kivételével rendkívül száraz, páratartalma alacsony; ez az oka annak, hogy a hőséget is könnyebben viseli el az európai klímához szokott szervezet. Számos tüdőbeteg és asztmás keres és talál itt gyógyulást éppen a kedvező éghajlat révén.

 

Kairó éghajlati jellemzői

Hónap

Jan.

Feb.

Már.

Ápr.

Máj.

Jún.

Júl.

Aug.

Szep.

Okt.

Nov.

Dec.

 

Átlagos max. hőmérséklet (°C)

18,9

20,4

23,5

28,3

32,0

33,9

34,7

34,2

32,6

29,2

24,8

20,3

 

Átlaghőmérséklet (°C)

14,0

15,0

17,6

21,5

24,9

27,0

28,4

28,2

26,6

23,3

19,5

15,4

 

Átlagos min. hőmérséklet (°C)

9,0

9,7

11,6

14,6

17,7

20,1

22,0

22,1

20,5

17,4

14,1

10,4

 

Átl. csapadékmennyiség (mm)

5

4

4

1

1

0

0

0

0

1

4

6

 

Havi napsütéses órák száma

217

232

279

300

310

360

372

341

300

279

240

186

 

 

 

Kairó történelme

 

Kairó helyén az első települést az i.e. 6.század végén a perzsa II. Kambüszész hívta életre. A háborúskodások során elpusztult városka helyén a Ptolemaioszok uralma idején Babülon (Babylon) néven új település nőtt ki, amelyet a római fennhatóság alatt - részben a közeli Memphisz kőtömbjeiből - jelentős erődítéssé fejlesztettek. Az arabok 639-től fokozatosan foglalták el, s 641-ben hódították meg Egyiptomot Amr bin al-Ász vezetésével. Ő alapította meg Fusztát városát (a mai Kairó déli részén), mely sokáig a tartomány központja és az észak-afrikaiterjeszkedés kiindulópontja volt. A legenda szerint a lerombolt Babilon falai előtt felállított vezéri sátor körül jelölte ki a jövendő város helyét, s mivel az el-Fusztát „sátort” jelent, ezért ered innen az elnevezés. A hatalmi torzsalkodások következtében a 8. század közepén al-Fusztát az Abbászidák kezére került, akik északkeleti irányban tovább bővített várost nagy katonai táborrá építették ki, és nevét al-Aszkarra (jelentése: „tábor”) változtatták. A 9. században az Abbászidák bérbe adták Egyiptomot a törököknek. Az első, 868-ban önállósodó emír dinasztia, a Túlúnidák alapítója Ahmed ibn Tulún a régi várostól északra nagyarányú építkezéseket indított el, és hatalma megszilárdítása érdekében 30000 fő befogadására alkalmas katonai tábort is létesített. Az új főváros az al-Katái(„őrség”) nevet kapta. Bár a Túlúnidák 905-ös bukásakor központjukat nagyrészt lerombolták, hamarosan újra benépesült, és Kairó később bekebelezte.

299261_264521146899517_3563967_n.jpg

Magát Kairót Dzsavhar asz-Szikillí vagy más néven Gauhar esz-Szakali, aFátimidák hadvezére alapította meg, amikor 969-ben elragadta az Ihsídida emírektől Egyiptomot. A város új elnevezése ekkor lett al-Qahira (Kairó). Az al-Qahira elnevezésnek két magyarázata is van: az egyik szerint a győzedelmes hadvezérről, a másik szerint pedig a Mars bolygóról (melyet arabul al-Qahirának, azaz „győzedelmesnek”, „győzelemhozónak” neveztek) nyerte nevét a város. ATunézia területén székelő Fátimida kalifák is hamarosan ide tették át székhelyüket, melyet később az Ajjúbidák és a mamelukok is örököltek.

1517. április 13-án az Oszmán Birodalom része lett, mint vilajet székhely. 1798. július 24-én Napoléon Bonaparte tábornokseregeivel meghódította a várost, de 1801. június 18-án a törökök visszaszerezték utánpótlást nélkülöző csapataitól. Mohamed Aliés utódai is itt rendezték be központjukat. 1882-ben Egyiptom brit protektorátus lett. 1922. február 28-án Kairó lett a független Egyiptom fővárosa, amely szerepét 1952, a Nasszer köztársasági puccsa után is megőrizte.

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.