Kheopsz napbárkája (Bárkamúzeum)
A Napbárka (IV. dinasztia, i.e. 2560 körül).
1954-ben egy szenzációs felfedezés történt a gízai fennsíkon. A Kheopsz-piramis déli oldalában végzett munkák során az Egyiptomi Műemléki Felügyelőség két, eredeti állapotában fennmaradt hajósírt találtak.
A Napbárka az ókori Egyiptom vallásában és uralkodókultuszában fontos szerepet töltött be. Egyrészt mitológiai szempontból volt kiemelkedően fontos dolog. Hiszen Ré napisten az ősi mítosz szerint a Napbárkán hajózik az ég vizein minden nap keletről nyugatra. Esténként mikor a nap alábukik a horizonton, Ré hajójával megkezdi útját az Alvilágban, annak az éjszaka 12 óráját jelentő 12 kapuján keresztül. Az Alvilágban Rének minden éjjel meg kell küzdenie Apofisszal (a démonkígyóval), a világ elpusztítására áhítozó sötét lénnyel, aki maga a káosz. Ré gigászi küzdelme és győzelme által születik újjá reggelente a Nap és tartja fenn a világ az élet örök körforgását. A hiedelem szerint az elhunyt uralkodók csatlakoznak Réhez a Napbárkán, és Ré-t segítve küzdenek éjjelente a káosz eljövetele ellen.
Másrészt a napbárkákat a fáraók temetési szertartásaiban, gyakorlati funkciójukban használták, mikor az elhunyt uralkodó utolsó útját ezzel a hajóval tette meg a sírjáig.
A napbárka motívuma már a korai Nagada-periódusokban is a legfontosabb motívummá vált. Ebben az időben festményeken, edénydíszeken, sírok falain láthatóak a hajóábrázolások. A legtöbb ismert korai (0. dinasztia, Umm el-Kaáb) uralkodósírból ismertek.
A II. dinasztia korából ismerünk vályogtéglákkal bélelt bárkagödröket. Ezekben már valódi hajók lettek eltemetve az uralkodók mellé. Az első ismert valódi bárkákat Haszehemui nevű uralkodó sírja mellett találták. 12 darab 19-29 méter hosszú hajót találtak ezekben az üregekben. Ez esetben a korábbi temetkezési kelléket, a hajómodellt váltotta fel az igazi hajó.
Érdekesség, hogy nem minden piramis mellett található bárkasír/bárkagödör. Sőt, valójában csak igen kevés piramis mellett fordul elő. Bárkagödröket és a benne tárolt hajókat nem találunk, sem a III. dinasztia lépcsős piramisainál, sem a IV. dinasztia meidúmi és dahsúri piramisainál sem. Ennek gazdasági okai is lehettek, hiszen a bárkák alapanyaga a cédrusfa, amit más országokból kellett beszerezni, így minden bizonnyal igen drága dolognak számított abban a korban.
Csak a IV. dinasztia uralkodója, Kheopsz (Hufu) sírja, a gízai Nagy Piramis mellől került elő olyan hajó, amelyet össze lehetett állítani és restaurálni is lehetett. Hufu piramisa mellett viszont mindjárt öt nagy bárkagödröt találtak, és a leletek tanúsága szerint mindegyikben volt egy-egy teljes nagyságú, használható hajó.
A bárkasírok, mint szertartási eszközök, ezután megint eltűntek, majd az V. dinasztia két uralkodója, Unisz és Noferirkaré sírjánál tűnik fel ismét. Niuszerrénél vályogtéglából épített bárka volt. Eddig a VI. dinasztia egyetlen piramisánál sem találtak bárkasírt, viszont annál több hajóábrázolás és hajómodell került elő.
A Nagy Piramis mellett, a 31 méter hosszú keleti árok felnyitáskor 1224 darabra szétszerelt hajótest került napvilágra. (A második bárka még a gödrében nyugszik. A fényképes szondavizsgálat megállapította, hogy a 4500 éves cédrusfa hajó kiváló állapotban van.)
A feltárt és kiemelt hajóalkatrészek felhozása és összeállítása hatalmas kihívást jelentett a régészek és muzeológusok számára.
Az elegánsan ívelő hajó 43 méter hosszú. A hajó orrát és tatját lótuszvirág-alakúra faragták. A kilyukasztott hajódeszkákat csapolással, kötelekkel rögzítették egymáshoz egyetlen szög, fém alkatrész, fémrúd sem került felhasználásra a hajótest összeállításánál. A hajógerendák összeillesztését a hajódeszkákon lévő egykori feliratok is segítették. A hajógerinc 23 méter hosszú gerendái magukban egyenként 4 tonnát nyomtak.
A hajó mellett volt összesen 12 nagyméretű evező is, lándzsahegy alakú lapáttal. A két leghosszabbat minden bizonnyal a hajó kormányzására használhatták. Kecses sátorrúd oszlopok tartják a baldachint, amik lenge függönyöket tarthattak. A hajótesten van még egy 2,5 x 9 m alapterületű hajókabin is. A hajó orrában a kapitánynak külön nyitott kis kabinja volt.
A Napbárka a későbbi korszakokban is visszatérő motívum. Például a Királyok Völgyében a királysírokban a falakra festett jelenetekben az uralkodókat láthatjuk Ré bárkáján. És a nagy templomok falain pedig láthatjuk, hogy az istenszobrok körbehordozásánál a körmenet során használta a papság vallási célokra napbárkákat.
Kheopsz fáraó összeállított, rekonstruált Napbárkája a Bárkamúzeumban tekinthető meg a gízai fennsíkon, a Nagy Piramis mellett.
