Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2018.06.19

Karnak templom (1. rész)

Karnak templom (1. rész)

A templomváros.
Ahol ma minden nap látogatók ezrei csodálják Karnak hatalmas építészeti emlékeit, évszázadokon át ez volt az, hely, ahol az ország vallásos szíve dobogott. A karnaki templomkomplexum Egyiptom egyik leghíresebb épületegyüttese, a világ egyik legnagyobb ókori vallási helyszíne. Egyiptom látnivalói közül csak a gízai piramisok vonzanak több látogatót. Több mint száz hektáron terül el és három nagy, elkerített templomkörzetet, valamint több kisebb templomot foglal magába.
Fontos tudni, hogy az ókorban a templomok nem csak vallási ceremóniák helyszínei voltak. A nagy templomok templomkörzete egyfajta megakomplexumként működött. Hiszen egyszerre voltak iskolák, adószedő irodák, élelmiszert begyűjtő- és elosztóhely, raktárak, irattárak, csillagászati megfigyelőhelyek, kórházak és orvosi rendelők, építészeti tervező irodák, meteorológiai előrejelzők, jósdák…

34274821_1214511862017836_5515991833571753984_o.jpg

De a legfontosabb, hogy az egyiptomiak úgy tartották, hogy adott templom legbelsőbb szentélyeiben élt maga az Isten. Az az isten, akinek a templomot szentelték....
Az Amon-templom építéstörténete a középbirodalmi udvaron, I. Szeszósztrisz mára szétrombolódott építményével kezdődött, és a XXX. dinasztia idején épült befejezetlen épületeig tartott, vagyis az építkezés legalább 30 fáraó uralkodásához köthető, a Középbirodalomtól egészen a görög-római korig. Az ókorban Ipet szutnak („kiválasztott hely”) hívták, és Egyiptom újbirodalmi fővárosa, Théba mellett állt. Mai nevét al-Karnak faluról kapta, amely mellette található. A templom területe kétszerese a faluénak, ezért általában a templomot, nem pedig a falut értik Karnak alatt. A templomegyüttes a Nílus jobb partján áll (attól 500 m-re), kb. 2,5 km-nyire északra a luxori templomtól. Közöttük a környék teljesen beépült.
34344519_1214512445351111_5903848881006837760_n.jpgAz egész templomegyüttes három önálló részből áll, amelyeket egykor égetetlen téglából épített téglafal vett körül. A középpontban, 123 hektáron hektáron terült el az óriási Amon-templomkörzete.
Közvetlenül ehhez csatlakozik északon a viszonylag kicsi Monthu-kerület, amely Théba ősi helyi istenségének birodalma volt.
A másik szomszédos szentély Mut istennőnek készült, amelyet az Amon-templomtól délre létesítettek és egy szfinx-sétány kötötte össze a főtemplommal. A körmenetek során használt felvonulási út több kilométert tett ki és kb. 1300 szfinxszobor szegélyezte.
Karnak kétezer éves, régészetileg bizonyítható építéstörténete a Középbirodalom korai szakaszában kezdődött és a görög-római korig tartott. A templomkörzet alaprajzi elrendezését az Újbirodalom uralkodóinak grandiózus, egymást túlszárnyalni vágyó építő tevékenysége határozza meg. Isteni atyjuk Amon-Ré tiszteletére e korszak csaknem minden fáraója otthagyta a „névjegyét” a templomegyüttes területére épített szentélyekkel, udvarokkal, szobrokkal és obeliszkekkel. A templomkerület két tengelye közül az egyik kelet-nyugati irányban, a szentek szentélyétől az első pülonig húzódik. A melléktengely, a Mut-kerülethez tartó út, a negyedik pülontól kiindulva délre vezet és magába foglalja a hetedik pülonon keresztül a tizedik pülonig.
Az Amon-körzetben a falakon belül több szentély és káplona is áll. Köztük Khonszu holdisten 34266745_1214513348684354_217811874777923584_n.jpgtemploma a XX-XXI. dinasztia korából, és az északi falnál a kis Ptah-templom, melynek eredeti épülete III. Thotmesz alatt épült. Ugyancsak III. Thotmesz volt az, aki a főtemplomtól keletre a napkultusznak az úgynevezett ellenszentélyt építtette, központjában egyetlen obeliszkkel, amely 1587 óta Rómában a Szent Péter teret díszíti.
Későbbi korokban jellemző volt, hogy az Amon-templom további megnagyobbítására korábbi építményeket egyszerűen elbontottak és az ebből származó kőanyagot ismételten felhasználták. Ilyen építmény I. Szeszósztrisz Fehér-kápolnája, Hatsepszut Vörös-kápolnája, és a nagy bárkaszentély.
A karnaki Ámon-templom egy hatalmas szent kerületben áll (legnagyobb oldalhossza kb. 610 m), amelyben többek között szent tó és Honszu isten temploma is található. A templomból kivezető két fő tengely a körmenetes ünnepekkel magyarázható. A holtak tiszteletére rendezett Völgy-ünnephez az Ámon-bárkát nyugatra, a Nílushoz vitték, míg az újévi Opet-ünnep alkalmából délre, a luxori templom felé.
34199999_1214514672017555_48264523190108160_o.jpgKarnak volt a vallás szíve. Így mint említettem, minden fáraó igyekezett bővíteni a templomkörzetet, felújítani a régebbi épületeit, esetlegesen átépíteni bizonyos részekett. A templom magját a középbirodalmi, I. Szeszósztrisz (Kr. e. 1958 – 1914) által emelt szentély alkotta. A XVIII. dinasztia elején I. Thotmesz király (Kr e. 1504 – 1492) ezt körbeépítette egy nagyobb templommal, amelynek két pülónja (a modern számozás szerint a IV. és az V.) között kis oszlopcsarnokot létesített. Hatsepszut királynő (Kr. e. 1479 – 1458) ezt az épületet még egyszer körbeépítette, és új bárkaszentélyt és pülónt (VI.) helyezett a templomba.Obeliszkeket először I. Thotmesz állított fel (a IV. pülón előtt), Hatsepszut újabbakat helyeztetett oda. A templom kelet-nyugati főtengelyére merőlegesen, dél felé udvarok sorát alakították ki, ezeket választja el egymástól a VII. pülón (III. Thotmesz) és a VIII. pülón (Hatsepszut). III. Thotmesz király (Kr. e. 1458 – 1425) lebontatta a középbirodalmi szentélyt, így a templom közepén tágas udvar keletkezett. E mögött építtette fel az új szentélyt. Ennek központi része, Ámon isten lakóhelye egy növényeket ábrázoló képekkel díszített terem, a „botanikus kert”. Hatsepszut bárkaszentélyét leromboltatta, helyére saját bárkaszentélyt emelt. III. Amenhotep király (Kr. e. 1392 – 1355) a IV. pülón elé újat emeltetett (a III.-at).
Horemheb király (Kr. e. 1321 – 1294) kezdte el a hatalmas hüposztül csarnok építését, de azt 34199999_1214514672017555_48264523190108160_o.jpgcsak a XIX. dinasztia elején, I. Széthi (Kr. e. 1292 – 1279) és II. Ramszesz (Kr. e. 1279 – 1213) királyok alatt fejezték be. Ez Egyiptom legnagyobb oszlopcsarnoka, összesen 134 papiruszoszlop tartotta a tetőszerkezetet. A nagy hüposztül csarnok bazilikás elrendezésű: a két középső sorban lévő oszlopok (magasságuk 21 m) által alkotott főhajó mennyezetét és kétoldalt az alacsonyabb oldalhajókat összekötő fal ablakain beszűrődő fény világította meg a belső teret. A hüposztül csarnokot nyugat felé a II. pülón zárta le. Az előtte lévő udvart a Harmadik Átmeneti Korban építették (I. Sesonk király, Kr. e. 945 – 924, XXII. dinasztia), majd a Ptolemaiosz-korban azt az I. pülónnal zárták le. A jelenlegi bárkaszentélyt Nagy Sándor féltestvérének és utódának, Philipposz Arrhidaiosz makedón királynak uralkodása alatt (Kr. e. 323 – 317) készítették.
August Mariette 1858-ban kezdett ásatásai óta, folyamatosan dolgoznak a régészek a Karnaki Nagy templomkörzet feltárásán. A régii 19.század eleji fotókon jól látszanak a nagy oszlopcsarnok akkori állapota, a felhalmozott törmelékek, a félig ledőlt oszlopok... ugyanis az alapozás sérülésének köszönhetően, a világhírű Hüposztil Csarnok 1899. október 3-án fülsiketítő menydörgéssel omlott össze. Ennek a csodálatos és különleges csarnoknak a helyreállítása évtizedekig tartott...
A Karnak templom nem csak régészetileg nagyon különleges hely, hanem mint szent hely és spirituális helyszín is. Biztosan ismerik azt a csodálattal átitatott, borzongató érzést, amikor belépünk egy templomba... Függetlenül attól, hogy vallásosak vagyunk vagy sem, tagadhatatlan, hogy megérezzük a hely spirituális jelentőségét, pozitív kisugárzását. Az emberek áhítata, imátsága sugárzik vissza ránk az épület falaiból. Minél tovább használnak ilyen célra egy épületet, annál nagyobb spirituális ereje van az adott helynek. Karnak temploma e téren is kiemelkedő épület. Több, mint 1400 évig használták aktívan a templomokat ceremóniákat és áldozatokat bemutatva, és imátkozva az istenekhez.
Folyt. köv...
 

A mappában található képek előnézete Karnak Templom