Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2017.03.27

Egyiptomi ünnepek

 Egyiptom ünnepei

 

Az év ünnepnapjai függetlenül attól, hogy valaki kopt keresztény vagy muszlim. A muszlimok nem ünneplik a kopt ünnepeket, de ettől még ünnepnap az munkaszüneti nap.

 

Állandó dátumra eső egyiptomi ünnepnapjai:

január 7. - Kopt Karácsony

április 25. - Sínai félsziget felszabadulása

május 1. - Munka ünnepe

július 23. - 1952-es forradalom ünnepe

október 6. - Egyiptomi hadsereg napja

 

Változó dátumú ünnepnapok:

Az iszlám kalendárium és a Hold állása szerint változnak. 1-2 nap eltérés is lehet a naptárban előjelzett időpontoktól!

 

Aid El-Adha (4 nap)

Aid el-Fitr (3-4 nap)

Iszlám Újév (1 nap)

Mohamed próféta születésnapja (1 nap)

Kopt húsvét vasárnap (1 nap)

Sham El-Nessim tavaszünnep, hétfő (1 nap) kopt húsvét utáni nap.

 

 

Iszlám ünnepek:

 

Savvál hónap 1-3. A Böjt Megtörésének Ünnepe (Íd al-Fitr)

Az iszlám két nagy ünnepének egyike, mely a ramadán havi böjt végén, három napig tart.

 

Dhúl-hidzsa 10-13. Áldozati Ünnep (Íd al-Adha)

A két nagy iszlám ünnep közül a második. A mekkai zarándoklaton résztvevők ilyenkor Miná völgyében elvégzik az előírt állatáldozatot. Minden szabad muszlim, aki megteheti, hogy áldozati állatot vásároljon - fejenként 1 birkát, vagy 1-7 fő közösen 1 tevét vagy marhát -, ekkor mutatja be áldozatát. Az áldozati állatok közül a legjobb a teve, aztán a marha, majd a birka. Ennek oka, hogy az áldozati állat húsának egészét vagy nagyobbik részét a szegények között osztják szét, s a nagyobb állat áldozásával több hús jut a szegényeknek.

 

Ramadán, az egy hónapos böjt

A Ramadán havi böjt időtartama 29 vagy 30 nap, a hold állásától függően. Ebben a hónapban a muszlimok hajnalhasadtától - azaz amikor egy fehér és egy fekete cérna színe elválik egymástól - napnyugtáig böjtölnek. Ez nem csak az evésről és ivásról való lemondást jelenti, a hívők emellett tartózkodnak a házasélettől, dohányzástól, rossz beszédtől és haragtól.

 

Melyik évben mikorra esik a ramadán?

Ramadán 2017 (1438). Kezdődik: május 27. Vége: június 25.

Ramadán 2018 (1439). Kezdődik: május 14. Vége: június 14.

Ramadán 2019 (1440). Kezdődik: május 6. Vége: június 4.

Ramadán 2020 (1441). Kezdődik: április 24. Vége: május 23.

 

Az Elrendelés Éjszakája (Leilatu-l-Kadr)

Ez a különleges nap Ramadán hónap utolsó tíz napjára esik, pontosan azonban nem lehet tudni, melyikre. Mohamed próféta (béke legyen vele) tanítása szerint páratlan nap, tehát 21, 23, 25, 27, vagy 29-e. A legvalószínűbb mindezek közül: Ramadán 27. Az Elrendelés Éjszakáján a Korán lejött a hetedik égből az első égbe, majd innen kapta meg Mohamed próféta a kinyilatkoztatást Gábriel (Dzsibríl) angyalon keresztül 23 év alatt. Az Elrendelés Éjszakájáról azt mondja Allah a Koránban: "Az Elrendelés Éjszakája jobb, mint ezer hónap." (97:3), azaz ezen az éjszakán imádkozni és virrasztani többet ér, mint ezer hónapig folyamatosan imádkozni. Pontos időpontját pedig azért nem árulta el Isten, nehogy az emberek csak erre az időre korlátozzák a szolgálatot. Ezen az éjszakán jönnek le az angyalok különböző parancsokkal - igaz máskor is vannak "lent", de más okból. Az Elrendelés Éjszakáján békesség van egészen hajnalig.

 

Dhúl-hidzsa 9. 'Arafa napja

A mekkai zarándoklat központi eseménye, amikor a zarándokok a Mekka közelében fekvő 'Arafa fennsíkon tartózkodnak, s a déltől napnyugtáig terjedő időszakban elvégzik az előírt imádságokat és folyamatosan fohászkodnak Istenhez. Ha valaki ’Arafa napján böjtöl, akkor az Isten megbocsátja 2 évi bűneit.

 

Bővebben a muszlim ünnepekről

Az Iszlám kiváló tulajdonságai közé tartoznak továbbá azok a dolgok, amiket az ünnepekkel kapcsolatban elrendelt.

Anasztól maradt fenn, miszerint ő mondta: Allah küldötte - Allah áldja meg - megérkezett Medinába s ott úgy találta, hogy az Anszár két napon keresztül játszik, két meghatározott napon. Mi ez a két nap? - kérdezte. Így feleltek neki: két olyan nap, amelyikben a Tudatlanság korában játszani, szórakozni szoktunk. "Allah ezt jobbra cserélte nektek mint az a két nap, az Áldozat napja és a Böjtölés ünnepe." - felelte. Abu Dawud jegyezte le. Az ünnep az Iszlámban nem csupán a szórakozás és kikapcsolódás eszköze, nem az öröm és a vágyak kielégítésének pillanata. Sokkal inkább a Magasztos Allah iránti hála megnyilvánulása, s a mindent átfogó kegy iránti hála jele, a szereteté, együttérzésé.

A muzulmánok a Böjtölés ünnepét (id al-fitr) a Magasztos Allah iránti hála jeleként ünneplik, hiszen Õ az, aki megsegítette őket a böjt kötelességének teljesítésében, s így ők állhatatosan és Allah jutalmában reménykedve teljesíthették azt. Elégedettséggel eltelve és lelkükben megnyugodva. Sok szegény testvérükön segítve elhárítva róluk az élet bizonyos nehézségeit, s ezért nekik a Magasztos Allahtól hatalmas jutalom jár.

Az ünnep így a muzulmánoknál az öröm pillanata, ezért az isteni segítségért, amikor is az egyik ember a másikhoz fordul, üdvözlik egymást, a szeretet a boldogság szavait mondják egymásnak, azt követően, hogy engedelmeskedtek a Magasztos Allahnak, s hittel eltelve töltötték el a böjtöt, s az iránta való alázattal viselkedtek. A Magasztos Allah az Õ túláradó kegyelme révén megszabott nekik időpontokat amelyekben megpihenhetnek a fáradalmaktól, nehézségektől, s élvezhetik az öröm és boldogság perceit. S az evés és ivás szabadságát adta meg nekik azután, hogy egy teljes hónap idejére szigorú megkötésekkel fordult feléjük, a Ramadan havi böjt alatt. Az ember nem örvendezhet az ünnepnek, ha nem tudja, hogy az élete nem vágyainak birodalma, s nem a hajlamainak megfelelően kell azt értelmezni, hanem az a jó és a kegyes cselekedetek szolgálatában kell, hogy álljon, a másik ember iránti szeretetnek kell vezetnie, s mindig az egyenes úton kell haladnia, s a Bölcs Törvénynek megfelelően, amit Allah rendelt el az Õ szolgái számára, s azt világító lámpássá tette a számukra. S mint vallás ezzel elégedett velük szemben, ezt rendelte számukra döntőbíróul, s nem hagyta, hogy ők maguk ítélkezzenek maguk között olyan törvénykezéssel, amit ők találtak ki, vagy hajlamaik révén, amiket követtek.

A Magasztos Allah kötelezővé tette Maga számára a könyörületet az Õ szolgáival szemben, s bölcsességet helyezett a számukra az ünnepeikre. Ami nem más mint a szíveket a szeretet talaján gyűjti össze, egyesíti őket a kegyesség és az istenfélelemben, amely gyógyítja a lelkek gyűlöletét és annak betegségeit. Éppé teszi a keblek haragvását és gyűlölködését, megtisztítja az irigykedéstől, túlemeli az evilági élet díszein ékein s tiszta, odaadó lélekké magasztosítja, amely mentes a gőgtől és az öntelt büszkeségtől, amelyben nincs hiúságnak nyoma sem. Megtanította őket, hogy meghatározott napokon örvendezzenek, bizonyos időszakokban, s hogy örömük az Allah iránti engedelmesség megnyilvánulása legyen, s a szolgákkal szembeni kegyesség.

A Böjtölés ünnepe a muzulmánok boldogsága, öröme, lelkesedése azért a kegyelemért, amivel Allah látta el őket Ramadan hónapjának böjtjével, s annak teljesítésének kötelességével, s szokásainak újraélesztésével, s a kegyesség terjesztésével annak folyamán. S annak, kinek elhatározása igaz a böjtben, jutalma biztos, joga van arra, hogy örvendezzen az ünnepnek, s hogy böjtölő, éjjel virrasztó, ájtatos és kegyes testvérei vele együtt örvendezzenek. A Magasztos Allah a "szadaqatu-l-fitr"-t ajánlja (a Ramadan hónap végén esedékes adakozás) az Õ hívő szolgáinak, hogy ez könnyebbülést jelentsen a szükséget látó testvéreiknek, s ne maradjon a hívők között senki, aki reményvesztett, megfosztott legyen.

Az Áldozat Ünnepe (a Zarándoklat végén), ami Arafat reggelén van, midőn a muzulmánok teljesítik a rituális előírásokat és elvégezték az ősi Ház körüli körjáratot, s miután elvégezték ezt a kötelességet, eljött számukra az idő, hogy megünnepeljék ünnepüket, s imájukban összegyűljenek, Allahot magasztalva, hálás szívvel fordulva feléje.

Allah tehát elrendelte a muzulmánok számára, hogy ezen ünnepükön áldozatot mutassanak be, hogy ez is az Allah iránti hála egyik megjelenési formája legyen, s szegények iránti szeretet jele, Allah szolgái között. Ezen kegyes értelmekkel ragyog fel a muzulmánok ünnepeinek sora. Umar bin Abdulaziz látta egyik fiút, egy ünnepnapon, amint rajta egy viseltes, foltos ruha van, s sírni kezdett. A fia így szólt: mi fakasztott sírásra, Ó Igazhívők Ura? Ó fiacskám - mondta - félek, hogy összetörik a szíved ezen a napon, ha meglátnak a fiatalok ebben a viseltes ruhában. Mondta: Ó Igazhívők Ura! Annak törik össze a szíve, akit Allah megfoszt az Õ elégedettségétől és szembefordul és engedetlen az anyjával és az apjával, én azt kívánom, hogy a Magasztos Allah azzal legyen elégedett velem, hogy te elégedett vagy velem. Umar örömében, ezt a választ hallva sírt, magához szorította és megcsókolta a homlokét, fohászkodott érte, s ő utána a legájtatosabb ember volt. Egy ünnepnapon egy férfi ment be az Igazhívők Urához, Ali bin Abi Talib-hoz és látta amint éppen egy darab száraz kenyeret vesz fel. Így szólt: Ó Igazhívők Ura! Ma ünnep van és száraz kenyér? Ali azt mondta: Ma ünnep van annak, akinek tegnap elfogadtatott a böjtje és az éjjeli virrasztása, ma nekünk ünnep van és holnap nekünk ünnep van, s minden olyan nap, amelyen nem fordulunk szembe Allahhal az nekünk ünnep. Az ünnep tehát az Iszlám Allah szolgálata, s hálaadás Allah - nak, s kegyesség és jóravalóság, helyes cselekedet, reménykedés, könyörület és bűnbocsánat: "Allah túláradó kegyelmében és könyörületében, ennek okán örvendezzenek! Ez jobb annál, mint az, amit összegyűjtenek." (Korán 10:58)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.