KOPORSÓSZÖVEGEK

A Koporsószövegek (modern cím) ókori egyiptomi halotti szövegek, melyeket főként a koporsókra írtak. Részben az óbirodalmi Piramisszövegekből erednek, melyek még csak a királysírokban fordultak elő, de új anyagot is tartalmaz. Először az Első átmeneti korban tűnnek föl, jeleként a túlvilág „demokratizálódásának”, azaz hogy már nem csak a királynak, hanem a közembereknek is jártak bizonyos temetkezési előjogok. A középbirodalmi XII. dinasztia uralmának közepén eltűntek, ekkor ugyanis megjelentek a múmiaforma koporsók, melyekre nehezebb volt írni. Az Újbirodalom idején szerepét a Halottak könyve tölti be, mely részben a Koporsószövegekből alakult ki.

Első átmeneti kor után hatalomra kerülő új uralkodói kör új szöveganyaghoz fordult. Felirataikban már más istenek kapták a legnagyobb hangsúlyt, más túlvilági események jelentek meg, máshogyan érte el az uralkodó az örökkévalóságot, mert a régi rituálék nem számítottak többé megbízhatónak. Aztán a Középbirodalom hanyatlása magával hozta az ő szövegeiknek demokratizálódását is, és a Koporsószövegek néven számon tartott korpusz előbb csak kis részleteiben, és csak a legmagasabb rangú hivatalnokok koporsóinak belső oldalára került fel, később egyre hosszabb részek, egyre gyakrabban, egyre alacsonyabb rangú „nemesek” koporsóit díszítették.

A koporsók mellett a körülbelül 1185 szöveg előfordul sírok falán, sztéléken, kanópuszedényeket tartalmazó ládákon, papiruszokon és múmiamaszkokon is. Mivel ezek némelyikére nehéz volt sokat írni, gyakoriak voltak a rövidítések, így némelyik szövegnek rövidebb és hosszabb változata is ismert volt.