Második átmeneti kor
Második átmeneti kor i.e. 1700-1755
XIII:-XIV. dinasztia
ie. 1790-1640
Mintegy 30 szinte ismeretlen uralkodó. Köztük néhány Amenemhat, Mentuhotep, Szenvoszret.
Az utolsó uralkodók háborúi meggyengítik Egyiptomot, és belső elégedetlenségre vezetnek. Tönkremennek az öntözőcsatornák, az ország súlyos válságba süllyed. Felépül az utolsó egyiptomi piramis, Khendzser piramisa Saqqara mellett. Hükszosz uralom, i. e. 1640-1550.
A belső forrongások miatt a királyi hatalom meggyengült. Núbia kivívta függetlenségét. Egy új dinasztia, mely nem thébai királyoktól származott, fővárost alapított a Delta nyugati részében. A hükszoszok lerohanták Egyiptomot., de csak az északi országrészt tartották ellenőrzésük alatt. Székhelyüket Avariszban állították fel. Meghonosították a kocsit és a lovat Egyiptomban. A hükszoszok egy része beolvadt az egyiptomi kultúrába, más részüket i. e. 1550 a thébai Ahmesz fáraó kiűzte Egyiptomból. A második történelmi szakasz, III. Amenhotep – görög nyelven Amenophisz - kora élvezte az új hatalmi helyzet gazdasági előnyeit.
Az egyiptomi történelem fénykorában Théba szinte világvárossá fejlődött ki. A birodalmat már nem a fegyverek ereje tartotta össze, hanem a Mitannival, a szíriaiakkal, a föníciaiakkal teremtett diplomáciai kapcsolatok és az idegenekkel kötött uralkodói házasságok bonyolult szövevénye. Ezek eredményeképp az egyiptomi művelődés sok idegen vonással gyarapodott. A jólétet kísérő belső ernyedtség jeleként zsoldoshadsereg váltotta fel a nemzeti helyét, a hadvezér fáraót pedig a fényűző udvartartást vezető uralkodó. A harmadik történelmi szakasz vonta le a világuralmi helyzet eszmei következményeit, olyan korban, amikor Egyiptom vezetőszerepe az ókor világában szinte már csak névleges volt. IV. Amenhotep - a későbbi Ehnaton - Egyiptom egyeduralmának eszméjétől indíttatva monotlieisztikus vallást helyezett a helyi kultuszok fölé, Aton, a napkorong tiszteletének a vallását. Vallásos reformjait közigazgatásiak követték, Memphisz és Théba között a feleúton új fővárost alapított, Ahet-Atont, amelyet nemcsak Egyiptom központjának szánt, hanem szinte az akkor ismert világ egészének.
A negyedik szakaszban az Újbirodalom kora másodvirágzását élte. A thébai papság ereje szinte teljesen megsemmisítette a reformer fáraó korának minden vívmányát. A restauráció kora - a Ramszeszek ideje a hajdani világuralmi helyzet illúziójában élt, a kétes értékű győzelmek a föníciai, szíriai partvidékeken jelezték a hanyatlás megindulását. Az erőtlen uralkodók sora és a kapzsi papság hamarosan szétzilálták Egyiptom életét, amelynek önálló története a 20. dinasztia korával tulajdonképpen be is fejeződött. Egyiptom ismét részekre hullott. Ismét anarchizmus volt, és ekkor vándoroltak be a hükszoszok (új: ló és harci szekér), akik északon át is vették a hatalmat. Ellenállásra csak Thébában találtak.
XV.-XVII. Dinasztia
ie. 1640-1555
Mintegy 70 kevésbé ismert uralkodó. Egyiptom a nomád hikszoszok uralma alá kerül. E nép uralkodói néhány dinasztia megalapítói. I. Ahmósze, az utolsó Vészeti (thébai) uralkodó uralkodása alatt kivívja függetlenségét.
XIII. dinasztia
Körülbelül 70 uralkodó
XIV . dinasztia
Kiskirályok csoportja, akik valószínűleg a XIII. és a XV. dinasztiával egyidőben uralkodtak
XV. dinasztia
Hükszoszok
XVI. dinasztia
Hükszosz kiskirályok
XVII. dinasztia
Számos thébai király
