Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2019.09.30

Tanis

Tanisz az elfeledett főváros...

Az emberek nagy többségének Tanisz város neve nem mond semmit, mert nem ismerik. Az Indiana Jones-filmek rajongóinak talán egy picit többet mond ez a név… hiszen az Elveszett frigyláda fosztogatói című kultikus mozifilmben itt rejtőzik a frigyláda…
Az ókori Egyiptom iránt érdeklődők jelentős részének is csak homályos sejtései vannak a város helyszínéről és jelentőségéről… Ezért épp itt az ideje, hogy meséljünk róla egy kicsit.
70668587_1607498029385882_7217018205292724224_n.jpg
TANISZ városa a Nílus-delta vidékén található, átlagos turistacsoportok által szinte alig látogatott történelmi helyszínként. Kairóból kicsi falukon keresztül haladunk északi irányba, hogy elérjük a történelmi város romjait. A közelben fekszenek Avaris és Per-Ramszesz városok romjai is. Sőt nagy valószínűséggel ezen városok építőanyagaiból épül fel Tanisz városa.
Taniszt a XX. dinasztia uralkodásának végén alapították, a XXI. dinasztia idején pedig Egyiptom északi fővárosa lett. Ez volt Szmendésznek, a XXI. dinasztia alapítójának a szülővárosa. A XXII. dinasztia idején Tanisz Egyiptom politikai központjává vált. Fontos kereskedelmi és stratégiai város volt egészen időszámításunk előtt a 6. századig, amikor a közeli folyó áradása elpusztította a várost.
A városban tisztelt fő istenségek Ámon, Mut és Khonszu voltak – ugyanaz az istenháromság, akiket Thébában is tiszteltek.

70387037_1607503126052039_7938448573580967936_o.jpg

70249518_1607503352718683_8634544222575263744_o.jpg

A romterületen látható legtöbb szobor leginkább szürke gránitból készült, és valójában Tanisz alapítását megelőző évszázadokhoz tartozik. Az open air kilállítási terület sok szép szoborral, nagy domborművekkel, nilométerrel és néhány királyi síremlékkel rendelkezik, amelyeket óbirodalmi kor masztabáinak stílusában építettek.
A területen számos templom volt, közöttük a legfontosabb az Ámonnak szentelt épület, melynek a belsejében I. Pszuszennész alakított ki királyi nekropoliszt, ahová számos XXI.-XXII. dinasztia fáraóját eltemettek. Tanisz különlegessége, hogy egyes fáraók sírjában megtalálták a velük eltemetett kincseik jelentős részét, melyek a Kairói Régészeti Múzeumban láthatók.

A nagytemplom

A tényleges templomból sajnos kevés maradt fenn, de a külső falak maradványai azért jól mutatják a templom elrendezését és méretét. A templom modellje valószínűsíthetően a karnaki Ámon templom volt. A romok jelenlegi rossz állapotának egyik oka, hogy nem a legjobb minőségű építőanyagot használták fel az építkezéskor, hanem inkább az előző korszakok épületeinek építőanyagát hasznosították újra. Ennek leginkább az volt az oka, hogy a Nílus-delta távolsága miatt, a minőségi alapanyagokat adó kőbányák nagy távolságra vannak a helyszíntől, valamint a mocsaras- vizenyős területen nehéz eljutni ide nagy mennyiségben az építőanyagokat. A közelben lévő kőbányákból viszont gyenge minőségű építőanyag termelhető ki. Emellett tudni lehet, hogy Tanisz uralkodói nem rendelkeztek elegendő minőségi tudással rendelkező munkással, és ezért is döntöttek úgy, hogy más városokból hozzák el/hasznosítják újra a szükséges építőanyagokat és a díszítőelemeket városuk számára.

70682031_1607499859385699_2064088650265657344_n.jpg

II. Ramszesz szobrai és obeliszkje

II. Ramszesz-szobrok nagy száma lenyűgöző, tekintve, hogy a neves uralkodó Tanisz megalapítása előtt meghalt. Ezeket a szobrokat Ramszesz Per-Ramszeszben lévő templomaiból vitték Taniszba. Mi okból tették mindezt? A válasz igen egyszerű… A szobrok méretével, míves kidolgozottságukkal, II. Ramszesz uralkodói nagyságával Tanisz fontosságát, és fáraóinak uralkodói folytonosságát akarták kifejezésre juttatni. Fontos tudni, hogy a Tanisz-ban uralkodó fáraók legtöbbje valójában külföldi volt (elsősorban líbiai). Így szükség volt kormányuk legitimitásának megteremtésére, az uralkodói jog folytatólagosságának hangsúlyozására. (Ramszesz szobrai egy későbbi földrengésben sérültek meg.)

69943295_1607503622718656_8734372430904033280_o.jpg

70668817_1607503896051962_7577005454757199872_o.jpg

70182559_1607520446050307_5960921321264119808_n.jpg

Királyi nekropolisz

Aki járt már a Kairói Régészeti Múzeumban, az megcsodálhatta Tutankhamon sírjából származó kincseket. A fiatal fáraó csodálatos aranykoporsóit és arany halotti maszkját bemutató terem mellett két másik kincsekkel teli terem is van a múzeumban. Ezekben a termekben láthatók a taniszi királysírok kincsei.
1939-ben Pierre Montet hat érintetlen királyi sírt fedez fel Tanisz városának feltárásakor. A sírok jóval kisebbek voltak a Királyok Völgyében elhelyezkedő királysírokhoz képest. Felépítésükben is jobban emlékeztettek a szakkarai masztabákhoz.

70999997_1607516572717361_7831800601431244800_n.jpg

I. Pszuszennész (i.e. 1039-991), Amenemopet (i.e. 993-984), II. Oszorkhon (i.e. 874-850) és III. Sesonk (i.e. 825-773) sírjait találták meg az itt feltárt nekropoliszban. Pszuszennész és Amenemopet sírjában, II. Sesonk fáraó sólyomfejű ezüst koporsóját, valamint II. Takelot (i.e. 850-825) sarkofágját II. Oszorkhon sírjában találták meg.

70353192_1607506812718337_8877391264153075712_o.jpg

70186336_1607507189384966_7376611441891082240_o.jpg

70192350_1607508386051513_1733914705832968192_o.jpg

III. Sesonk sírja

A XXII. dinasztia királya, III. Sesonk sírja kiváló állapotban maradt meg. Meglehetősen egyszerű dekorációkat tartalmaz, ami azért is érdekes, III. Sesonk, több mint 50 évig uralkodott (i.e. 825-773), ez egyértelműen tükrözi az állam relatív szegénységét ebben az időszakban.

69957769_1607511272717891_2505562076559179776_n.jpg

70286394_1607512019384483_2379847898473955328_o.jpg

II. Oszorkhon sírja

II. Oszorkhon i.e. 874- 850-ig uralta Egyiptomot, a viszonylagos béke és jólét idejét. Sírja már-már klausztrofálisan kicsi, de van pár szép díszítés a sír falán és az ajtó felett.

70744558_1607509062718112_2623104482363310080_n.jpg

71137663_1607509572718061_7097114190246051840_n.jpg

I. Pszuszennész

I. Pszuszennészről a XXI. dinasztia harmadik királyáról, nagyon keveset tudunk. Ő is majdnem 50 évig uralkodott. De királysága nem volt sem nagy, sem erős, és valójában csak a Nílus-deltát uralta. Uralkodói helyzetét síremléke hűen tükrözi: gyenge díszítésű és befejezetlen.

69440826_1607509992718019_8344658106466172928_o.jpg

II. Sesonk sírja

Előbbi sírból nyílik II. Sesonk sírja, ami a következő szobában található. Kőszarkofágja még mindig a sírban van.

70946870_1607512726051079_428439063838588928_n.jpg

69699230_1607510602717958_70030549862842368_n.jpg

Nilométerek

Nilométert használtak az ókori egyiptomiak a Nílus vízszintjének változásainak ellenőrzésére. Ezek egyfajta vízmérőként működő kutak voltak. A természeti megfigyeléseknek köszönhetően a különböző mért szintek nem csak az aktuális vízszint mérésére, hanem előrejelzésként szolgáltak. Fontos volt ugyanis a nagy árvizekre, vagy az aszályos időszakokra való felkészülés élelmiszer raktározás és beszedendő adók meghatározása szempontjából.
Tanisznak sok nilométer van. Nem igazán tudom, miért. Talán voltak olyan csoportok, amelyek versengtek egymással az előre jelző információk birtoklásában.

70154519_1607505662718452_5132204289124466688_o.jpg

71060310_1607505942718424_8520377841454415872_o.jpg

Khonszu temploma

A Khonsu templomából elég sok maradt fennmaradt ahhoz, hogy akár szép rekonstrukcióval látványosabb helyreállítás is megvalósulhatna. A templom északkeletre fekszik a romterületen és I Nektanebész király (a XXX. dinasztia alapítója) építette a i.e. 4. század elején.

70329060_1607517342717284_5283369906534875136_n.jpg

Hórusz temploma

A Hórusz-templom az Amon-templomtól dél-keletre fekszik a legnagyobb templom egyike, de ennek ellenére ez a legkevésbé feltárt. Sajnos épp ezért a romokból csak a templom régi méretére következtethetünk, szépségére és felépítésére nem.

71586623_1607517666050585_5355381260954894336_n.jpg

Mut temploma

A valamikor az i.e. 6-3. század között épült kis méretű Mut-templom, az Ámon-templomtól délre található, és éppen olyan feltáratlan, mint a Hórusz-templom. A templom érdekessége egy finom iker-szobor, mely Mut és Szekhmet istennőket ábrázolja. A két istennő „kombinációja” azért érdekes, mivel Szekhmet uralja a Luxorban található Mut templomot, mely a karnaki templomkomplexum része. A karnaki Mut templom ékessége egy hatalmas jó állapotban megmaradt Szekhmet szobor, melyet III. Sesonk fáraó adományozott a templomnak.

70544859_1607518146050537_2176256011873026048_n.jpg

70523323_1607518949383790_1487035793770807296_n.jpg

31502_1485771350525_1421144195_31305737_5321261_n.jpg

Egyéb szobrok

Taniszban észrevehetően sok szobor van, sajnos közülük a legtöbb csak töredékes és a földön fekszik. A város régi agyagtéglás épületeinek maradványait a sok évszázad áradása teljesen elmosta, így tartósan csak a tömör kövekből készült díszítőelemek maradtak fenn, melyeket a területen előforduló földrengések is jócskán megtizedeltek. Jó lenne itt is egy olyan rekonstrukció, mely megpróbálja az épületek elhelyezkedését, méreteit, falait is helyreállítani, hogy pontosabb képet kaphassunk a terület valódi szépségéről és régészeti jelentőségéről.

70404022_1607519259383759_3989495967639404544_n.jpg

70721970_1607521909383494_6096323661373898752_o.jpg

Örülök nagyon, hogy sikerült újra eljutnom ide... Érdekes helyszín, nem mindennapi látnivalókkal.
És mint Indiana Jones nagy rajongója... a nilométerek egyikét én a Lelkek kútjának tekintem egy kicsit..
Egypt Forever