Az ókori Egyiptom története és kultúrája
2017.03.16
Az ókori Egyiptom története és kultúrája
Osiris Kiadó, 2005
A könyv a tudományos bevezetés és egyúttal összefoglalás igényével mutatja be az egyiptológia tudományát, forrásait, történetét az írások megfejtésétől egészen a napjainkban folyó ásatásokig.
Az ókori Egyiptom történetét a neolitikumtól a későkorig követi nyomon, benne a társadalom és a politika történetén túl a tudomány, a hit és a vallás, a világlátás és a művészetek részletes ismertetésével.
A könyvet időrendi táblázat, bibliográfia és mutató zárja. A felfrissített és átdolgozott Egyiptom-történet elsősorban a történész-, a művészettörténész- és a régészhallgatók komplex tankönyve, de a művelődéstörténet és a vallástörténet iránt érdeklődők számára is hasznos forrás.
A tankönyvek között is vannak kiemelkedően jól sikerült művek, melyeket nem csupán alapként emlegetnek, hanem a hozzám hasonló laikus érdeklődők is előbb-utóbb kézbe vesznek, s utána nem győznek hivatkozni a benne olvasottakra. Ilyen Kákosy László elsőként 1979-ben megjelent tankönyve, amelynek újrakiadásai megbízható rendszerességgel látnak napvilágot, és fogynak el minden alkalommal.
A titok (miért éppen egy, az ókori Egyiptommal foglalkozó könyvnek ne lenne titka) nyitja nem más, mint a hatalmas tudásanyag ötvözése olyan stílussal, ami már-már olvasmányosan ismeretterjesztő formában, úgymond bújtatottan tanítja az olvasót, s teszi mindezt kortól és elvárt előképzettségtől függetlenül.
Zavarba ejtő érzés, amikor a tankönyv birtokában (példának okáért) bármely Christian Jacq regény adatait ellenőrizhetjük, vagy uram bocsá’ – a történések politikai háttere tárul fel előttünk. Arra azért nem árt felkészülni, hogy a személy- és helynevek írásmódja nem egységes, s ezért alkalmasint időbe kerül a beazonosítás (ez azonban az egységes közhasználat hiányának róható fel, mintsem a szerzőnek).
Ezt az apróságot leszámítva azonban az ismeretek lenyűgözően hatalmas mennyisége rejtezik a címoldal mögött, s akkor még nem szóltam a terjedelem majd negyedét kitevő királylistának, irodalomjegyzéknek, térképeknek és képeknek (fekete-fehér és színes egyaránt), valamint a kimondottan hasznos név- és tárgymutatónak.
Az eredetileg felsőoktatásban használatos egyedülálló tankönyv véleményem szerint nem hiányozhat egyetlen, a piramisok árnyékában látszólag évezredekig változatlanul fennmaradó ókori nagyhatalom iránt érdeklődő polcáról sem.
A titok (miért éppen egy, az ókori Egyiptommal foglalkozó könyvnek ne lenne titka) nyitja nem más, mint a hatalmas tudásanyag ötvözése olyan stílussal, ami már-már olvasmányosan ismeretterjesztő formában, úgymond bújtatottan tanítja az olvasót, s teszi mindezt kortól és elvárt előképzettségtől függetlenül.
Zavarba ejtő érzés, amikor a tankönyv birtokában (példának okáért) bármely Christian Jacq regény adatait ellenőrizhetjük, vagy uram bocsá’ – a történések politikai háttere tárul fel előttünk. Arra azért nem árt felkészülni, hogy a személy- és helynevek írásmódja nem egységes, s ezért alkalmasint időbe kerül a beazonosítás (ez azonban az egységes közhasználat hiányának róható fel, mintsem a szerzőnek).
Ezt az apróságot leszámítva azonban az ismeretek lenyűgözően hatalmas mennyisége rejtezik a címoldal mögött, s akkor még nem szóltam a terjedelem majd negyedét kitevő királylistának, irodalomjegyzéknek, térképeknek és képeknek (fekete-fehér és színes egyaránt), valamint a kimondottan hasznos név- és tárgymutatónak.
Az eredetileg felsőoktatásban használatos egyedülálló tankönyv véleményem szerint nem hiányozhat egyetlen, a piramisok árnyékában látszólag évezredekig változatlanul fennmaradó ókori nagyhatalom iránt érdeklődő polcáról sem.
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Nincs új bejegyzés.
Nyelvek
Profilkép
látogatófigyelő
Levelezőlista
Kedvenc linkek
Archívum
| Szeptember / 2020 | ||||||
Statisztika
| Online: | 18 |
|---|---|
| Összes: | 106651 |
| Hónap: | 20469 |
| Nap: | 583 |