Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
article preview

Az ókori egyiptom zenéje

 Zene az ókori Egyiptomban

 

ae196135f7b8f1a75398b51630a25a60.jpg

A zene az óegyiptomi élet szinte minden területén jelen volt. Istennőjét egyébként Meretnek hívták, és Neuszerré fáraó (5. dinasztia) korából egy papját név szerint is ismerjük: Kahay.

Később a zene elsősorban a denderai Hathor istennőhöz kötődött. Ott látjuk a zenészeket és énekeseket a különböző istenek templomi szertartásain, az előkelők lakomáin, a hadsereg felsorakozásánál, a szerelem kifejezőjeként, és mindenféle munka végzése közben. Még az írni tanuló diákok kapcsán is emlegetik, igaz itt inkább, mint olyan csábítás kerül szóba, amelyet kerülni kell. Az előkelő nők neveléséhez viszont hozzá tartozott az ének és zene tanulása – az újbirodalmi háremekben tanultak játszani a hárfán, lanton, lírán és furulyán, és persze használták a tamburint. A nagyszabású lakomákon hivatásos zenészek, táncosok szórakoztatták az előkelő embereket. Az egyszerű emberek viszont a városokba érkező vándorzenészek és mulatók táncosnőivel, énekesnőivel és zenészeivel mulattak. Persze spontán éneklés és tánc is volt.

 

Nem véletlen hát, hogy nagyra értékelték az egyiptomiak a szép hangú énekeseket és jól játszó zenészeket. Ismerjük például az 5. dinasztia korából az „királyi énekesek (egyik) elöljáróját”, akit Rewernek hívtak. Nagy megbecsülésnek örvendtek, magas rangot is elérhettek. Egy énekesnőnek, akit Itinek neveztek, Khefrén piramisa mellett épült díszes sírja. Őt rendszerint Hekenu hárfásnő kísérte. Az eretnek fáraóként emlegetett Ehnaton felesége szintén „édes hanggal és 2 szisztrumot tartó gyönyörű karral” szerzett örömet Atonnak. Önálló foglalkozás volt a hárfásoké, akik a „hárfával énekeltek” (Hsj m bnt) a lakomákon vagy a kultuszcselekmények közben. A halott lelkéért is énekeltek – Tjeniaa ezt minden nap megtette egy bizonyos Nebanh-ért. Hérodotosz szerint a siratóéneket (görög megfelelője a linosz) tartották az egyiptomiak a legősibb éneknek. Amenemhab, más néven Mehu, „Amon dicső hárfájának énekese” II. Amenhotep fáraót kísérte utazásai során. Az „Amon isteni felesége” címet viselő papnők egyik fő tevékenysége is éppen a zenélés, a szisztrumjáték volt. Amon énekesnőinek koporsói éppolyan díszesek voltak, mint a főpapoké. Az Ozirisz kultusz folyamán úgy tűnik, a papnők nem csak együtt, hanem felváltva szólót is énekeltek. A halotti kultusz során viszont csak a Szájmegnyitás szertartása után jutott szerep a zenének. Az énekesnők (Smajt és Hsjt) a civil életben is fontos szerepet töltöttek be. Az éneket tapssal, láb dobbantással és hangszerekkel is kísérték.

 

A furulyák megszólaltatása alapján többféle hangskála létezését valószínűsítették a 3000 éves óegyiptomi történelem folyamán.

dansuri.jpg

 Elképzelhető, hogy kezdetben a kevesebb lyukkal előidézhető pentaton volt használatban, de legkésőbb az Újbirodalom idején – ha nem volt már eleve ismert – a 24 hangos arab skála is meghonosodott. Az egészen biztos, hogy a hódítások következtében ekkor vezető szerephez jutott, bár biztosan a korábbi hagyományokhoz passzították. A hangszereknél is csak ritkán játszottak az új technikával, például a plektronnal - megőrizve a lágyabb hangzást. A következő jelentős zenei hatás a hellének megjelenésével vette kezdetét. Ez persze kölcsönös volt, hiszen az egyiptomi zene is jelentős hatást gyakorolt a görög zenére. Biztos, hogy erősen befolyásolta Pythagorast (kb. 580-500), aki nem csak nagy matematikus volt, hanem a görög zeneelmélet megalapítója is. 21 évet élt Egyiptomban és az ókori Keleten. Később Claudius Ptolemaios írt görög zeneelméletet – ő is az egyiptomi kultúra jó ismerője volt.

 

A zenei jeleneteken gyakran látni olyan személyeket, akik különböző kézmozdulatokat tesznek, melyek biztosan nem köthetők tánchoz. Hans Hickmann feltételezése szerint ezek a zenei hangokat mutatnák, és a Kodály módszerhez hasonlóan a dallam leírható velük. Még sem ismerünk ókori egyiptomi dallamot, sőt a korabeli ritmusok és előadói módszerek is ismeretlenek, hiszen a hangjegyeket nem jegyezték le a fáraók korában. A kopt egyházi zene és a núbiai és egyiptomi népzene alapján talán majd egyszer sikerül valamennyire rekonstruálni.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.

Nyelvek

MagyarEnglish

Profilkép

látogatófigyelő


Levelezőlista


Archívum

Naptár
November / 2020

Elérhetőség

Statisztika

Online: 18
Összes: 153948
Hónap: 25941
Nap: 794