CITADELLA

A fenséges Száláh El-Din-, azaz Szaladin-Citadella, a középkori háborúzások világszerte egyik legnagyszerűbb műemléke gyakorlatilag kihagyhatatlan látogatnivaló Kairóban. A Citadella az egyik legfontosabb látványosság, sőt a fáraókkal kapcsolatos látnivalókat leszámítva valószínűleg a legnépszerűbb műemlék az egyiptomi fővárosban: tipikus kora-középkori erőd hatalmas, impozáns kapukkal, tornyokkal és magas védőfalakkal.

A Citadella lassan ezer éves falai és belső udvarai azt is lenyűgözik, aki már sokat látott a világban. Mecsetekben és múzeumokban gazdag, monumentális középkori erődítmény, hatalmas kapukkal, magas védfalakkal és tornyokkal igazi középkort idéző építmény.

Kairó fellegvárát, a távolról is jól látható erődítményt, Szaladin szultán, a keresztes lovagok legyőzője, Jeruzsálem elfoglalója, szíriai mesterekkel építtette a 1170-1183 között a Mokattam dombon, 3 km-re a városközponttól.

A szabálytalan alakzatú várat magas fallal vették körül. A masszív köralakú bástyatornyokból figyelték környéket. I. Mohamed an-Naszir szultán (1294-1340) nemcsak fő palotáját, hanem egy még ma is álló mecsetet építtetett itt. A szultán azt is parancsolta, hogy magas akvadukt vigye a Nílus vizét a palotához, s vízemelő kerekek gondoskodtak a fellegvár vízellátásáról.

A mameluk időkben szultáni rezidencia volt, míg a XIV. században több új épülettel bővítették. Majd az ottomán uralom alatt a török alkirály otthona lett. Mohamed Ali pasa úgy alapozta meg hatalmát, hogy 1811-ben a várba hívatta a mameluk törzsfőket , emíreket egy kis ünnepi lakomára. A vacsorára megérkezett 480 vezér közül egy sem lakott jól, mert Mohamed Ali lemészároltatta őket. Csupán egy ember tudott elmenekülni, aki a lovával leugratott a várfalról. Így törte meg a mamelukok régóta tartó hatalmát és lett egyeduralkodó az alkirály.

A fellegvár nagy mecsetét Mohamed Ali az 1805 és 1848 között hivatalban lévő alkirály (kedive) építtette 1830-1857 között. Annak a korábbi szultáni palotának a helyére építették, amely 1824-ben egy lőszerraktár felrobbanása során leégett és megsemmisült. A Mohamed Ali Mecset, Kairó iszlám városrészének jelképe.

A mecset nagy központi kupoláját két égbe törő karcsú, 82 méter magas, (úgynevezett ceruza) minaret és több kisebb kupola és torony fogja közre. A "bosnyák"-nak nevezett Yuszuf Bushnaq építész híven követte a klasszikus oszmán stílust. Az építész az isztambuli Kék-mecsetről mintázta művét. Az épületet két részből áll, egy mosakodásra szolgáló kúttal rendelkező előudvarból, és egy nagy hatalmas kupolával és számos mellékkupolával fedett imateremből. A falakat alabástrom burkolja és ugyanez az anyag fedi az ablaknyílások is, áttetszően vékonyra fűrészelve. Ezért is nevezik a mecsetet Alabástrom mecsetnek. Az épületet kívülről árkádok veszik körül. És az udvar körül is pillérek tartotta boltíves árkád fut körbe. A mecset udvarának közepén áll a szertartásos mosakodás kútja (hanafíja). A kút kupolás fedelét nyolc oszlop tartja. A kút díszítményei és virágmotívumai erősen emlékeztetnek a francia empire iparművészeti stílusára.

Az udvarban, a bejárathoz közel, a nyugati árkád közepén áll az óratorony, amelyet Lajos Fülöp francia király küldött ajándékba, cserébe a párizsi Concorde téren felállított obeliszkért. Az óra a szállítás alatt megsérült, így soha nem mutatta a pontos időt, mivel soha nem javították meg.

Az imaterem hatalmas - 52 méter magas - négy pilléren nyugvó kupola fedi, négy ezt körülvevő mellékkupolával, és még négy kis kupolával a tér sarkai felett. A kupolatér bejáratától jobbra található Mohamed Ali márványkoporsója.

A vékony alabástromból készült ablakok galériája közvetlenül a kupolák alatt fut és mint egy fénysorompó, ügyenes elválasztja az alatta fekvő sötétebb tértől, melynek falait tizenegy méteres magasságig alabástromlapok burkolnak. A színes ablakokon beszűrődő napfény, a valóban hatalmas méretű csillár egyedi hangulatot biztosít az áhitathoz. A kupolák díszítése, harmonikus színei lenyűgöznek mindenkit.

A hatalmas erőd másik, kevésbé közismert és kevésbé feltűnő (al-Nasszír Mohammed) Zöld mecsete is megér egy látogatást. Lenge öltözetben nem lehet belépni, a látogatókra egy köpenyt tekintenek. És természetesen a cipőt le kell venni. Bevallom, nekem ez a mecset a nagy kedvencem. Lenyűgöz a mecset belsőséges hangulata, és csodálatosan szépek a díszítőelemei.

1335-ben fejezték be ezt a négyzetes alapú épületet, melynek belső udvarában a légies boltíveket tartó oszlopok a történelem különböző koraiból vannak újrahasznosítva. Márványburkolatú mirhab előtt, zöld kupola formázza a tetőt. Két asszimetrikus minaretjét egykoron színes perzsa fajansz díszítette.

Szintén az erődítményben található Szulejmán Pasa Mecsete is.

A Citadellán található a Bir Yusuf kút, mely a folyóból szállította a vizet az erődbe. A kút igen mély... 300 lépcső visz alá a 87 méteres mélységbe.

A Qaszr al-Gawhara, amit 1827-ben építtetett Mohamed Ali a feleségének. Ezt az épületet Ékszer-palotának is hívják, ugyanis egy későbbi uralkodónak, Iszmail khedive kincseinek volt itt egy múzeuma. Török és európai stílusjegyek keverednek a Palota díszítésében. A Mohamed Ali korát bemutató múzeum ékszerkincsei elsősorban a hölgyek kápráztatják el. A múzeum legfőbb látványossága a trónterem, ahol megtekinthető Mohamed Ali elefántcsontból faragott, arannyal díszített trónszéke. A kiállítási tárgyak között uralkodói portrék, korabeli öltözékek, bútorok, kincsek szerepelnek még.

A fellegvárnak természetesen több bejárta is van. (Bab al-Alam, Bab al-Azab, Bab al-Wustani kapuk). Az eredeti bejárata a nyugati oldalon lévő Bab al-Azab kapu volt, melyet 1754-ben újjáépítettek. Két vaskos kerek bástya fogja közre a főbejáratot. Ezen a kapun érkeztek annak idején a mameluk vezérek, akik aztán már csak holtan hagyták el az erődöt.

A Citadella 1952-ig katonai területként működött, azóta kulturális és turisztikai központ. A fellegvárban több múzeum is található.

A múzeumok közül a legérdekesebbek és leglátványosabbak a Hadtörténeti Múzeum és a Rendőrségi Múzeum.

A közelben található a Kocsimúzeum is, ahol különböző korok fényes királyi lovaskocsijai tekinthetők meg.

Az egyiptomi büntetés-végrehajtás véres történetét bemutató Börtönmúzeum kiállítása pedig az urak lelkére és fantáziájára hathat jobban.

Emellett még számos szobor, díszkút és a csodaszépen gondozott kert fokozza a Citadella látványosságait.

Az erőd különlegessége a csodálatos kilátás az alatta elterülő hatalmas lüktető metropoliszra. Kairó sokszáz karcsú tornyos mecsete, azóváros szűk sikátorai, a modern épületek sokasága lélegzetelállító látványt nyújt. Tiszta időben, még a piramisok sziluettje is kivezető a távolban.