II. Ramszesz kolosszusa

A II. Ramszesz szobra egy több, mint 12 méter magas óriási szobor, amit az ókori Egyiptomban az Újbirodalmi korában faragták II. Ramszesz, az egyiptomi tizenkilencedik dinasztia fáraója uralkodása idején.

A kolosszust 1820-ban fedezte fel Giovanni Battista Caviglia olasz utazó, és eredetileg a Ptah Nagy Templomának déli szárnyában állt. Ptah egy teremtő istenség volt, "a mágia ura", "építőmester", „a falazat feltalálója”, „az építészek és kézművesek mecénása” és gyógyító erőt is tulajdonítottak neki. Az istenség Memphis lokális fő istene volt és temploma a Nílus deltájától délre, az Alsó- és Felső-Egyiptom közötti régióban, a birodalom első fővárosában állt.

1820-ban megtalált szobrot a londoni British Múzeumba akarták szállítani, de ezt a lehetőséget a monumentális szobor szállítási nehézségei miatt végül elvetették.

1820-ban történt felfedezése után a szobor 130 évig hevert Memphis romjai között, mintegy 40 km-re délre Kairótól. 1954-ben Gamal Abdel Nasszer elnök elrendelte, hogy a kolosszális szobrot vigyék el az egyiptomi fővárosba, hogy megünnepeljék a sikeres 1952-es forradalom második évfordulóját. A töredékeket elszállították, a szobrot összeállították, restaurálták és a Bab Al-Hadid tér közepén, a város főpályaudvara előtt állították fel.

Fél évszázadon át a város élénk forgalmának volt tanúja, de 2006-ban az egyiptomi kormány attól tartva, hogy a légszennyezés károsíthatja a csodálatos műemléket, úgy döntött, hogy Gizába költözteti, mert a jövőben egy új múzeum bejáratánál kerül majd elhelyezésre.

2006. augusztus 25-én egy bonyolult, 10 órán át tartó műveletben megtörtént az átszállítás Gízába, ahol újra restaurálták, helyreállították a szobor sérüléseit. 2018 januárjában ismét áthelyezésre került az új Nagy Egyiptomi Múzeum bejárati lépcsőjéhez.

A szobor méretei:

10 méter magas (bár eredetileg a talapzattal együtt több, mint 12 méter magas volt).

A szobor több mint 80 tonnát nyom. Mészkőből készült.

A szobor gyönyörű, idealisztikus alakban ábrázolja a nagy fáraót. A felső fáraót a kettős koronát és csíkos nemeszkendőt visel, ez jeleníti meg, hogy az uralkodóé volt a hatalom Alsó- és Felső-Egyiptomban egyaránt. A fáraó homlokán két figura látható: egy keselyű és egy kobra. A keselyű Nekhebet istennő , míg a kobra Wadjet istennő szimbóluma volt .Az arcon a mandulaszemek kiemelkednek, a szemkontúr Kohl pigmenttel készült. Az orr egyenes, a telt ajkak pedig finom mosolyra görbültek. Látható a hamis szakáll, ezt használták a fáraó és Ozirisz isten közötti kapcsolat tükrözésére. Ami a ruházatot illeti, a fáraó „ shenti vagy schenti” ruhát visel, azaz egy rövid szoknyából álló ruhát.