Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
article preview

Tutankhamon sírja / 1. rész

Tutankhamon sírja / 1. rész

Tutankhamon sírja

1. rész

A legtöbb egyiptomi fáraóra azért emlékeznek, mert nagyszerű hódító katonák voltak, vagy mert óriási templomokat és sírokat építettek. Tutanhamon nem volt sem nagy katona, sem nagy építő; azonban ő a legismertebb a fáraók közül.

screenshot_216.jpgSenki sem gondolta volna, 1922. november 4-e reggelén, hogy milyen különleges nap lesz ez a nap, mind történelmileg, mind régészeti szempontból, mind kulturális és művészeti szempontok szerint. Ezen a napon történt, hogy Howard Carter felfedezte Nebkheperurének (Tutankhamonnak) Felső- és Alsó-Egyiptom királyának csaknem érintetlen sírját, a KV62-es sírt a Királyok Völgyében. Az egyiptológusok és a megbűvölt közvélemény most először szembesült valójában azzal, hogy az ókori Egyiptom királyai milyen pompával vették körül magukat, hogy milyen magas szinten álltak a használati és vallási célú tárgyak művészi kivitelezése és dekorálása ebben a korban. A sírban 5398 tárgyat találtak, köztük csodálatos szobrokat, bútorokat, harci szekereket, szarkofágokat, trónusokat és egy csodálatos aranymaszkot, mely páratlan szépségű. Ezek a megtalált tárgyak száz éve ejtik ámulatba a régészeket, egyiptológusokat és a turisták millióit.

Annak ellenére, hogy ez minden idők legnagyobb régészeti felfedezése, nem szabad elfelejtkezni arról a sajnálatos tényről, hogy ez az épen talált sír csak egy „kisebb” fáraóé volt, aki egy gazdaságilag rossz időszak után uralkodott. Épp ezért szinte félelmetes a gondolat, hogy mi minden csodálatos dolog lehetett egy hosszú, sikeres uralkodás után elhunyt, tekintélyes fáraó sírjában. Szerintem el sem tudjuk képzelni mennyi kinccsel temethették el a 18. dinasztia gazdagságát biztosító fáraóit (Hatsepszut, III. Thotmesz, II. Amenhotep, IV. Thotmesz, III. Amenhotep)… Milyen szerencsétlen helyzet, hogy ezeknek az uralkodódnak a sírjait kifosztották már az ókorban.

A KIRÁLY: TUT-ANKH-AMUN

screenshot_1hhh.jpgTutanhamon (i.e. 1335-1327) az "eretnek" Ehnaton fáraó fia volt. Anyai származása, valamint trónra lépésének körülményei továbbra is vita tárgyát képezik. Az Amarna-kori királyi család egyes tagjain végzett DNS-vizsgálatok állítólag azt mutatják, hogy Tutanhamon nem Nefertiti és nem Kija fia volt (a két nőről gondolják, hogy Ehnaton feleségei voltak), hanem egy másik nő, aki rokonságban áll III. Amenhoteppel, Ekhnaton apjával, vagyis nagy valószínűség szerint az eretnek fáraó lánytestvére lehetett. Ha ez a helyzet, akkor Tutankhamon egy vérfertőző kapcsolat gyümölcse volt, ami megmagyarázhatja legyengült fizikai állapotát. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy uralkodói létjogosultságát nem kérdőjelezték meg kortársai.

Az ifjú fáraó Tutankhaten, „Aton élő képe” néven lépett a trónra. Uralkodása 2. évében le kellett mondania az amarnai „eretnekségről”,  vagyis Aton-kultuszról és feladata lett elősegíteni annak felszámolását, ahogy azt az úgynevezett „restaurációs sztelé”-n leírta, melyet a karnaki templomban állított fel. Ezután megváltoztatta a nevét Tutankhamonra, „Amun élő képmása”, és visszatért Thébába, így elhagyta apja rövid életű fővárosát, Akhetatont.

ay-and-horemheb-pharaohs-1080x675.jpgDe mivel Tutanhamon ebben az időben még gyerek volt, úgy tűnik, hogy nővérei nem értettek egyet az aprócska fiú uralkodói jogával, nevezetesen Merytaten összeesküdt féltestvére ellen, hogy ideiglenesen elszakítsa őt a hatalomtól, de nem járt sikerrel. Ehelyett az ország kormányzását három fő személyre bízták: Ay, az „isteni atya”, a régens központi szerepét játszotta; Maya, aki a kincstárért volt felelős; és Horemheb tábornok, a hadsereg élén. Ezen illetékes triumvirátus dolgozott azon, hogy Egyiptom hatalmát belülről és kívülről is helyre tudják állítani.

Tutanhamonnak még fiatalon meghalt, körülbelül 19 évesen, i.e. 1352 körül, anélkül, hogy örököst hagyott volna. Erőszakos halálának körülményei máig rejtély maradt. A Tutanhamon múmiájáról végzett szkennelés eredménye szerint nem igazolt a korábban hitt tompa eszközzel történő meggyilkolása, ugyanis a koponyáján nyoma sincs ütésnek. Inkább egy nyílt sebes lábtörést követő fertőzés miatti halál feltételezhető az új felvételek alapján.

Tutanhamon utódja, az „isteni atya” Ay már öreg volt, amikor viszont trónra lépett. Ay volt az, aki a hagyományoknak megfelelően megszervezte Tutanhamon temetési szertartását a Királyok Völgyében, és egyedülálló módon Ay neve szerepel saját utódának sírjában. Ay korai halálakor (mindössze 4 évvel később) egy másik alak, akinek szintén nem volt törvényes joga a trónra, Horemheb tábornok, akinek Ayt kellett követnie. Csak ezzel az új uralkodással tekintik az Amarna-epizódot befejezettnek, és Horemheb uralkodásának éveit az utolsó „jogos” fáraótól, III. Amenhotep-tól kezdik számolni.

A következő nemzedékek, különösen a Ramesszida uralkodók, megpróbálták eltüntetni az Amarna-korszak minden nyomát, beleértve a III. Amenhotep és Horemheb közötti királyok nevének törlését a hivatalos listákról.

KV62, TUT-ANKH-AMUN SÍRJA

55.jpgTutanhamon sírja természetesen nem a mérete vagy a gazdag díszítése miatt híres. A sír szerény méreteit gyakran hangsúlyozzák, és ez érthető is: ez ugyanis a Királyok Völgyében található összes királysír közül a legkisebb. Ez a sír sem követi a sírokra vonatkozó általános építési terveket. Valójában úgy vélik, hogy ezt a sírt eredetileg egy magas rangú, nem királyi személyiségnek, valószínűleg Ay-nek szánták, és a nagyon fiatal király váratlan halála után készült el és díszítették fel, mert máskülönben nem lett volna időben kész a fiatal fáraó temetésére. Talán az eredetileg Tutanhamonnak javasolt sír az volt, amelyet végül csak négy évvel később Ay számára (KV 23) a völgy keleti ágában III. Amenhotep sírja mellett készítettek el.  És ez biztosan nem véletlen: legyen szó Tutanhamonról vagy Ayról, mindketten arra gondoltak, hogy megerősítsék saját legitimációjukat, és ezt úgy tették, hogy saját sírjukat az „eretnekség” időszakát megelőző utolsó uralkodó sírjához közel helyezzék el.

gettyimages-1091672010-1024x689.jpgNoha Tutanhamon sírja kicsi volt, és stílusában különbözött a többitől, ennek ellenére úgy ítélték meg, hogy elegendő kanonikus kritériumot ötvöz ahhoz, hogy – még jelentős tengelyváltás mellett is – rituális királyi temetkezésre lehessen használni. Tutanhamon sírja közvetlenül a mészkőbe vésve a völgy fő vízfolyása mentén. Egy 16 lépcsőből álló ereszkedő járat egy rövid, 7,60 m hosszú, nyugat felé igazodó folyosóhoz vezet, ami közvetlenül az előkamrába nyílik. Az eredeti lépcsők közül a legalsó hatot mélyebbre vágták, amikor szükségesnek találták a sírba való bejáratot kibővíteni, hogy a nagyobb temetési bútorokat is be lehessen vinni a sírba. Ezt követően a lépcsőket kővel és habarccsal helyreállították, hogy visszaállították az eredeti magasságukba. A sírban a folyosó falait megfelelően lesimították, de nem alkalmaztak tömítőanyagot és a végét falazott vakolattörmelékkel zárták le, ami mögött ott rejtőzött az előszoba és ott hevertek a sírba helyezett fontos bútorok.

Abban az időben minden óvintézkedést meg kellett tenni a temetés és a királysír biztosítására. Ennek ellenére ez nem akadályozta meg Tutanhamon sírjának kétszeri kirablását, nagyon röviddel a temetés után. A betörések ellenére a thébai nekropoliszt abban az időben valóságban jól őrizték, és nem történt további behatolás. Később, mikor a 20. dinasztiabeli VI. Ramszesz sírját elkezdték kivésni, történt egy sziklaomlás, amely elképesztően befedte és elrejtette Tutanhamon sírját; és ezen a régi törmelékes területen építették fel a sírban dolgozó munkások kunyhóikat, és így Tutankhamon sírja végképp a törmelék alá került. A törmelék pedig elrejtette a sír bejáratát egészen 1922-ig, mikor újra felfedezték az uralkodó sírját.

 

Folyt. köv....

(Egypt Forever - Kósa Ildikó)

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.

Nyelvek

MagyarEnglish

Profilkép

Facebook

látogatófigyelő


Levelezőlista


Archívum

Naptár
Július / 2022

Elérhetőség

Statisztika

Online: 9
Összes: 651705
Hónap: 19006
Nap: 659