{"id":11477,"date":"2024-07-16T16:16:39","date_gmt":"2024-07-16T14:16:39","guid":{"rendered":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/?p=11477"},"modified":"2025-02-25T10:11:06","modified_gmt":"2025-02-25T09:11:06","slug":"dahshur-piramisai","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/?p=11477","title":{"rendered":"Dahshur piramisai"},"content":{"rendered":"\n
\n
\n

Dahshur<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Szakkar\u00e1t\u00f3l n\u00e9h\u00e1ny kilom\u00e9terre d\u00e9lre h\u00faz\u00f3dik az igen jelent\u0151s, nagy ter\u00fclet\u0171 piramismez\u0151: Dahshur. A ter\u00fcleten \u00f3birodalmi \u00e9s k\u00f6z\u00e9pbirodalmi piramisok tal\u00e1lhat\u00f3k. K\u00f6zvetlen\u00fcl a term\u00e9keny f\u00f6ld sz\u00e9l\u00e9n \u00e1llnak a XII. dinasztia nagy uralkod\u00f3inak t\u00e9gla\u00e9p\u00edtm\u00e9nyei: \u00e9szakon II. Szenuszert, k\u00f6z\u00e9pen II. Amenemhat \u00e9s d\u00e9len III. Amenemhat piramisai. Kicsit t\u00e1volabb, beljebb a sivatagban tal\u00e1lhat\u00f3ak Sznofru f\u00e1ra\u00f3, a IV. dinasztia alap\u00edt\u00f3j\u00e1nak k\u00e9t piramisa a T\u00f6rt Piramis \u00e9s a V\u00f6r\u00f6s Piramis \u00e9s egy\u00e9b piramisok, masztab\u00e1k \u00e9s s\u00edrok.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

A T\u00f6rt Piramis (IV. dinasztia, i.e. 2590 k\u00f6r\u00fcl)<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Azut\u00e1n, hogy Sznofru abbahagyta a Meidumban \u00e9p\u00edtett l\u00e9pcs\u0151s piramis\u00e1t, a kir\u00e1lyi temet\u0151v\u00e1rost Dahshurba helyezte \u00e1t \u00e9s itt kezdett neki egy nagyobb m\u00e9ret\u0171 piramis \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek. Ezt a piramist jellegzetes form\u00e1ja miatt T\u00f6rt Piramis<\/strong>nak nevezik.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n

\n
\n
\"\"
A T\u00f6rt Piramis<\/figcaption><\/figure>\n<\/div><\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n

A fel\u00e9p\u00edtm\u00e9ny ma az egyik legjobb \u00e1llapot\u00fa az egyiptomi piramisok k\u00f6z\u00f6tt, m\u00e9g burkolat\u00e1nak nagy r\u00e9sze is szil\u00e1rdan tartja mag\u00e1t. A T\u00f6rt fal\u00fa Piramis fel\u00e9p\u00edtm\u00e9ny\u00e9nek szerkezete az \u00e9p\u00edt\u00e9s technol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t tekintve a l\u00e9pcs\u0151s piramisokra hasonl\u00edt. A magra t\u00e1maszkod\u00f3 k\u00fcls\u0151 r\u00e9tegek k\u00f6zel f\u00fcgg\u0151legesen ker\u00fcltek be\u00e9p\u00edt\u00e9sre. Az eredeti tervek szerint ez lett volna az els\u0151 sima fal\u00fa piramis.<\/p>\n\n\n\n

\u00c9p\u00edt\u00e9szetileg szab\u00e1lytalan g\u00fala alak \u00fagy j\u00f6hetett l\u00e9tre, hogy a piramis tervez\u00e9skor nem sz\u00e1moltak megfelel\u0151en a talaj teherb\u00edr\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9vel, \u00e9s a homoksz\u00f3r\u00e1s elv\u00e9vel, mely meghat\u00e1rozza az oldallapok lehets\u00e9ges meredeks\u00e9g\u00e9nek m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

A piramis belsej\u00e9nek felt\u00e1r\u00e1sa alkalm\u00e1val a fel\u00e9p\u00edtm\u00e9ny szerkezet\u00e9re vonatkoz\u00f3an is inform\u00e1ci\u00f3k gy\u0171ltek arr\u00f3l, hogy a piramist eredetileg 60 fokos emelked\u00e9si sz\u00f6ggel kezdt\u00e9k \u00e9p\u00edteni egy j\u00f3val kisebb alapter\u00fcletr\u0151l. Az els\u0151 \u00fctemben \u00e9p\u00edtett piramistorz\u00f3t magk\u00e9nt felhaszn\u00e1lva k\u00f6rbefalazt\u00e1k, azaz t\u00e1mfalakkal megt\u00e1masztott\u00e1k. De ez sem volt elegend\u0151 korrekci\u00f3, \u00e9s f\u00e9l\u0151 volt, a piramis oldalai \u00f6sszeroppannak saj\u00e1t s\u00falyukn\u00e1l fogva. \u00cdgy a piramis magass\u00e1g\u00e1nak fel\u00e9n\u00e9l m\u00f3dos\u00edtott\u00e1k az oldalak d\u0151l\u00e9ssz\u00f6g\u00e9t 44 fokosra. Ennek a d\u0151l\u00e9ssz\u00f6g m\u00f3dos\u00edt\u00e1snak az eredm\u00e9nye az egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3, t\u00f6rt fal\u00fa piramisalak.<\/p>\n\n\n\n

A d\u0151l\u00e9ssz\u00f6g \u00fajb\u00f3li megv\u00e1ltoztat\u00e1sa ut\u00e1n a kv\u00e1dersorokat m\u00e1r v\u00edzszintesen helyezt\u00e9k el. A bels\u0151 r\u00e9tegek gyeng\u00e9n kidolgozottak, kifel\u00e9 haladva egyre gondosabb illeszt\u00e9ssel tal\u00e1lkozunk. A k\u00f6vek k\u00f6zti h\u00e9zagokat m\u00e9szk\u0151t\u00f6rmel\u00e9kkel \u00e9s agyaghabarccsal t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k ki, helyenk\u00e9nt gipszhabarccsal. A kv\u00e1derek \u00e1tlagos m\u00e9rete j\u00f3val nagyobb, mint a l\u00e9pcs\u0151s piramisok kor\u00e1nak kv\u00e1derm\u00e9rete. \u00cdgy a piramis 105 m\u00e9ter magas lett, 189 m\u00e9teres \u00e9lhossz mellett. Ez volt az els\u0151, val\u00f3ban piramis form\u00e1j\u00fara tervezett s\u00edr\u00e9p\u00fclet. (A kivitelez\u00e9si hiba miatt nem szab\u00e1lyos g\u00fala alak\u00fa). Az eredeti emelked\u00e9si sz\u00f6ggel a piramis magass\u00e1ga 125 m\u00e9ter lett volna.<\/p>\n\n\n\n

A burkolathoz \u2013 melyb\u0151l jelent\u0151s mennyis\u00e9g megmaradt \u2013 turai feh\u00e9r m\u00e9szk\u00f6vet haszn\u00e1ltak. A T\u00f6rt Piramis egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 saj\u00e1toss\u00e1ga, hogy k\u00e9t bej\u00e1rata is van, az egyik az \u00e9szaki, a m\u00e1sik a nyugati oldalon. Ezek k\u00e9t, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 magass\u00e1gban ki\u00e9p\u00edtett, \u00e1lboltozatos kamrarendszerben folytat\u00f3dnak. Az \u00e9p\u00edttet\u0151k \u00fagy gondolt\u00e1k, hogy a komoly tervez\u00e9si hib\u00e1b\u00f3l fakad\u00f3 probl\u00e9m\u00e1k miatt m\u00e9gsem alkalmas az \u00e9p\u00fclet a f\u00e1ra\u00f3 nyughely\u00e9nek, \u00edgy v\u00e9g\u00fcl is Sznofrut nem ebben a piramisban temett\u00e9k el.<\/p>\n\n\n\n

A piramisk\u00f6rzetet ker\u00edt\u00e9sfal veszi k\u00f6r\u00fcl, ami a szatellit-piramisn\u00e1l ki\u00f6bl\u00f6s\u00f6dik, hogy azt is a bels\u0151 k\u00f6rzetbe z\u00e1rja. A fallal k\u00f6r\u00fclvett ter\u00fcleten \u00edgy a halotti k\u00e1polna \u00e9s egy kis mell\u00e9kpiramis is tal\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n

\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\"\"
a T\u00f6rt Piramis<\/figcaption><\/figure>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div><\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n

A mell\u00e9kpiramis (Szatelitpiramis)<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A mell\u00e9kpiramis nyilv\u00e1nval\u00f3an a harmadik \u00e9p\u00edt\u00e9si f\u00e1zis k\u00f6zben, vagy ut\u00e1n \u00e9p\u00fclt, hiszen ugyanolyan v\u00edzszintesen rakott kv\u00e1dertechnol\u00f3gi\u00e1val k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k, mint a t\u00f6rt fal\u00fa piramis fels\u0151 r\u00e9sz\u00e9t. Emelked\u00e9si sz\u00f6ge szint\u00e9n megfelel a f\u0151piramis fels\u0151 r\u00e9sz\u00e9nek sz\u00f6g\u00e9vel. 53 m\u00e9teres n\u00e9gyzetalapon eredetileg 32,5 m\u00e9ter magasra emelkedett.<\/p>\n\n\n\n

Bels\u0151 r\u00e9szei er\u0151sen eml\u00e9keztetnek a Kheopsz-piramis elrendez\u00e9s\u00e9re, ez szolg\u00e1ltatta az alapot arra, hogy az ut\u00f3bbit egy l\u00e9p\u00e9sben tervezettnek gondolj\u00e1k n\u00e9h\u00e1nyan. A fels\u0151 j\u00e1ratban m\u00e9g a Nagy Gal\u00e9ria el\u0151k\u00e9pe is megtal\u00e1lhat\u00f3. A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g abban van, hogy nem k\u00fcl\u00f6n\u00fcl el a felfel\u00e9 \u00e9s lefel\u00e9 vezet\u0151 folyos\u00f3, hanem lefel\u00e9 indul, majd \u00e9les t\u00f6r\u00e9ssel felfel\u00e9 folytat\u00f3dik. A mell\u00e9kpiramis mellett a f\u0151piramishoz hasonl\u00f3, szint\u00e9n a keleti oldalon elhelyezett szent\u00e9ly is tal\u00e1lhat\u00f3, amiben szint\u00e9n k\u00e9t szt\u00e9l\u00e9t \u00e1ll\u00edtottak fel.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n

\n
\n
\"\"
a T\u00f6rt Piramis szatelitpiramisa<\/figcaption><\/figure>\n<\/div><\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n

A Szt\u00e9l\u00e9szent\u00e9ly<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A T\u00f6rt vonal\u00fa Piramis kultusz\u00e9p\u00fcletei ugyan koncepci\u00f3jukban k\u00f6vetik az ekkor m\u00e1r megszokott rendszert, de sajnos ennek nagy r\u00e9sze elpusztult. Sajnos sem a v\u00f6lgytemplom, sem a felvezet\u0151 d\u00edsz\u00fat, sem a halotti templom nem maradt fenn. Sznofru<\/strong> szem\u00e9ly\u00e9t \u2013 a hagyom\u00e1nyon k\u00edv\u00fcl \u2013 az\u00e9rt lehet e piramishoz k\u00f6tni, mert a piramisban k\u00e9t, v\u00f6r\u00f6s tint\u00e1val \u00edrt feljegyz\u00e9s tartalmazza a nev\u00e9t, ezenk\u00edv\u00fcl a meidumi l\u00e9pcs\u0151s piramishoz hasonl\u00f3an itt is \u00e1llt k\u00f6zvetlen\u00fcl a piramis keleti oldala mellett egy szt\u00e9l\u00e9szent\u00e9ly, el\u0151t\u00e9rrel \u00e9s egy kis nyitott udvarral, amelyben egy \u00e1ldoz\u00f3hely is kialak\u00edt\u00e1sra ker\u00fclt. Az \u00e1ldoz\u00f3hely k\u00e9t oldal\u00e1n, egym\u00e1ssal szemben elhelyezve \u00e1lltak a 4 m\u00e9ter magas m\u00e9szk\u0151szt\u00e9l\u00e9k, melyeken Sznofru volt l\u00e1that\u00f3. Az egyik szt\u00e9l\u00e9 a kair\u00f3i Egyiptomi M\u00fazeumban ma is megtekinthet\u0151. Ezen Sznofru \u00f6sszes neve \u00e9s c\u00edme szerepel.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n

\n
\n
\n
\n
\"\"
A Szt\u00e9l\u00e9 Szent\u00e9ly<\/figcaption><\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\"\"
Sznofru szt\u00e9l\u00e9je<\/figcaption><\/figure>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n
\"\"
Sznofru<\/figcaption><\/figure>\n<\/div><\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n

A V\u00f6r\u00f6s Piramis (IV. dinasztia, i.e. 2580 k\u00f6r\u00fcl)<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A tervez\u00e9si hiba miatt l\u00e9trej\u00f6tt igen komoly \u00e9p\u00fcletk\u00e1rok miatt a T\u00f6rt Piramist haszn\u00e1lhatatlannak \u00edt\u00e9lt\u00e9k az \u00e9p\u00edttet\u0151i, \u00edgy Sznofru f\u00e1ra\u00f3 halhatatlans\u00e1g\u00e1t biztos\u00edtand\u00f3 \u00fajabb piramiss\u00edr \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9be kezdtek. A V\u00f6r\u00f6s Piramis<\/strong> meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel Sznofru az egyetlen f\u00e1ra\u00f3, akinek a nev\u00e9hez h\u00e1rom piramis is k\u00f6thet\u0151.<\/p>\n\n\n\n

A V\u00f6r\u00f6s Piramis a nev\u00e9t a k\u00f6vek patinaszer\u0171 bevonat\u00e1nak sz\u00edv\u00e9r\u0151l kapta. Hatalmas \u00e9lhossz\u00fas\u00e1g\u00e1g (220 m\u00e9ter) csak a G\u00edz\u00e1ban \u00e9p\u00fclt Kheopsz piramis m\u00falja fel\u00fcl. A V\u00f6r\u00f6s Piramis magass\u00e1ga azonban csak 101 m\u00e9ter. Az oldalak emelked\u00e9si sz\u00f6g\u00e9t a T\u00f6rt Piramisn\u00e1l jelentkez\u0151 gondok elker\u00fcl\u00e9se v\u00e9gett eleve 45 fokos-ra tervezt\u00e9k.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n

\n
\n
\"\"
A V\u00f6r\u00f6s Piramis<\/figcaption><\/figure>\n<\/div><\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\"\"
V\u00f6r\u00f6s Piramis<\/figcaption><\/figure>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n

Az \u00e9szaki oldalon l\u00e9v\u0151 30 m\u00e9ter magass\u00e1gban l\u00e9v\u0151 bej\u00e1rat m\u00f6g\u00f6tt egy leegyszer\u0171s\u00edtett t\u00e9rszerkezet b\u00fajik meg. Ebben a piramisban teljesen szak\u00edtottak a hagyom\u00e1nyos \u201enyitott g\u00f6d\u00f6r\u201d m\u00f3dszerrel, \u00edgy al\u00e9p\u00edtm\u00e9nyr\u0151l tulajdonk\u00e9ppen nem lehet besz\u00e9lni, a sziklaalapzatot nem bolygatt\u00e1k meg, f\u00f6ld alatti r\u00e9sz nincs \u2013 illetve eddig nem ker\u00fclt el\u0151. Az ilyen funkci\u00f3j\u00fa r\u00e9szeket a piramis test\u00e9ben alak\u00edtott\u00e1k ki. A bej\u00e1ratt\u00f3l egy folyos\u00f3 vezet lefel\u00e9. A folyos\u00f3 v\u00e9g\u00e9n pedig kamr\u00e1k lettek kialak\u00edtva. A h\u00e1rom kamr\u00e1b\u00f3l kett\u0151 ez eredeti talajszinten \u00e1ll \u2013 csak kiss\u00e9 bem\u00e9ly\u00edtve \u2013, a harmadik ezekt\u0151l magasabban. A kor\u00e1bbi m\u00f3dszer az volt, hogy a talajszintr\u0151l lefel\u00e9 indult a folyos\u00f3, a t\u00f6rt fal\u00fan\u00e1l m\u00e1r a talajszint felett indul, de az al\u00e1 \u00e9rkezik \u00e9s csak az egyik kamra van feljebb. A k\u00e9s\u0151bbiekben ism\u00e9t visszat\u00e9rtek a szikl\u00e1ba v\u00e1jt al\u00e9p\u00edtm\u00e9nyhez, a piramis belsej\u00e9ben tulajdonk\u00e9ppen csak Sznofru \u00e9s k\u00f6zvetlen ut\u00f3dai \u00e9p\u00edtettek kamr\u00e1kat. A k\u00e9t talajszinti kamra tulajdonk\u00e9ppen egy fajta \u201eel\u0151szoba\u201d. Azonos m\u00e9ret\u0171ek, 3,65\u00d78,36\u00d712,31 m\u00e9teresek. A piramis k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge a Nagy Gal\u00e9ri\u00e1t id\u00e9z\u0151, l\u00e9pcs\u0151sen cs\u00f6kken\u0151 sz\u00e9less\u00e9g\u0171 mennyezettel rendelkez\u0151 kamra. Az egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 r\u00e9tegek egyre beljebb tol\u00e1s\u00e1val \u00e9rt\u00e9k el ezt a k\u00fcl\u00f6nleges hat\u00e1st. Ebb\u0151l a kamr\u00e1b\u00f3l jutunk tov\u00e1bb az el\u0151kamr\u00e1hoz \u00e9s a s\u00edrkamr\u00e1hoz. A s\u00edrkamra 4,18\u00d78,55\u00d714,67 m\u00e9teres.<\/p>\n\n\n\n

A s\u00edrkamr\u00e1ban emberi maradv\u00e1nyokat tal\u00e1ltak, amely feltehet\u0151en \u2013 egy\u00e1ltal\u00e1n nem bizonyosan \u2013 Sznofru teteme<\/p>\n\n\n\n

A keleten l\u00e9v\u0151 temet\u00e9si kultusz\u00e9p\u00fcletekb\u0151l csak az er\u0151sen megrong\u00e1l\u00f3dott halotti templomot t\u00e1rt\u00e1k fel. A felvezet\u0151 d\u00edsz\u00fatnak \u00e9s a v\u00f6lgytemplomnak ez id\u00e1ig nincs nyoma. A halotti templom el\u0151tt fel\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a piramis egykori cs\u00facs\u00e1t, az egyetlen piramidont, amely az \u00d3birodalom kor\u00e1b\u00f3l megmaradt.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n

\n
\n
\"\"
A V\u00f6r\u00f6s Piramis belseje<\/figcaption><\/figure>\n<\/div><\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n
\"\"
A V\u00f6r\u00f6s Piramis szarkof\u00e1gterme<\/figcaption><\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\"\"
A V\u00f6r\u00f6s Piramis bels\u0151 csarnoka<\/figcaption><\/figure>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n
\n
\n
\"\"
a V\u00f6r\u00f6s Piramis<\/figcaption><\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\"\"
a V\u00f6r\u00f6s Piramis<\/figcaption><\/figure>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n
\"\"
A V\u00f6r\u00f6s Piramis piramidon cs\u00facsidomja<\/figcaption><\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\"\"
A V\u00f6r\u00f6s Piramis cs\u00facsidomja<\/figcaption><\/figure>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n
\"\"
a V\u00f6r\u00f6s Piramis cs\u00facsidomja<\/figcaption><\/figure>\n<\/div><\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n

A K\u00f6z\u00e9pbirodalmi XII. dinasztia uralkod\u00f3inak piramisait a N\u00edlus iszapj\u00e1b\u00f3l vetett, napon sz\u00e1r\u00edtott v\u00e1lyogt\u00e9gl\u00e1kb\u00f3l \u00e9p\u00edtett\u00e9k. Ezen k\u00e9s\u0151bbi kor \u00e9p\u00edt\u0151i m\u00e1r nem haszn\u00e1lt\u00e1k a piramisaik \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez az \u00d3birodalomban megszokott \u00e9getett t\u00e9gl\u00e1kat, \u00e9s a hatalmas 2-200 tonn\u00e1s sziklat\u00f6mb\u00f6ket sem. Az \u00e9p\u00edt\u0151k sz\u00e1nd\u00e9ka ugyan az volt ezekkel a piramisokkal is\u2026 biztos\u00edtani a f\u00e1ra\u00f3 halhatatlans\u00e1g\u00e1t. De tervez\u00e9si, technikai tud\u00e1suk meg sem k\u00f6zel\u00edtette az el\u0151z\u0151 \u00e9vsz\u00e1zadok \u00e9p\u00edt\u0151inek tud\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

II. Amenemhat Feh\u00e9r Piramisa (XII. dinasztia, i.e. 1900 k\u00f6r\u00fcl)<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A Dahshurban \u00e9p\u00fclt piramis az \u00f3korban az \u201eAmenemhatr\u00f3l gondoskodtak\u201d nevet kapta, eredeti m\u00e9ret\u00e9r\u0151l nincsenek adatok \u00e9s romos \u00e1llapota miatt k\u00f6vetkeztetni sem lehet r\u00e1. Sajnos burkol\u00f3k\u00f6veit elhordt\u00e1k \u00e9s \u00edgy l\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1ltak a piramis bels\u0151 szerkezet\u00e9t alkot\u00f3 sug\u00e1rir\u00e1ny\u00fa m\u00e9szk\u0151 \u201ebord\u00e1k\u201d – amit homokkal \u00e9s t\u00f6rmel\u00e9kkel t\u00f6lt\u00f6ttek ki k\u00e9s\u0151bb \u2013 \u00e9s ennek a sz\u00edn\u00e9re utalva h\u00edvj\u00e1k ma \u201eFeh\u00e9r Piramisnak\u201d. Egyike a legkev\u00e9sb\u00e9 felt\u00e1rt \u00e9s dokument\u00e1lt egyiptomi m\u0171eml\u00e9keknek, 1894-ben Jacques de Morgan \u00e1ltal v\u00e9gzett \u00e1sat\u00e1skor a nyugati oldal\u00e1n\u00e1l felt\u00e1rt s\u00edrokban a k\u00f6z\u00e9pbirodalom csod\u00e1latos \u00e9kszereit tal\u00e1lta meg Khnumit \u00e9s Ita hercegn\u0151k \u00e9rintetlen s\u00edrj\u00e1ban.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n

\n
\n
\"\"
Feh\u00e9r Piramis romjai<\/figcaption><\/figure>\n<\/div><\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n

III. Amenemhat Fekete Piramisa (XII. dinasztia, i.e. 1820 k\u00f6r\u00fcl)<\/strong><\/p>\n\n\n\n

III. Amenemhat \u00e9p\u00edtm\u00e9nye a v\u00e1lyogt\u00e9gl\u00e1k s\u00f6t\u00e9t sz\u00edn\u00e9r\u0151l kapta a Fekete Piramis<\/strong> elnevez\u00e9st. A kir\u00e1lyi temetkez\u00e9s biztons\u00e1ga \u00e9rdek\u00e9ben j\u00e1ratok \u00e9s kamr\u00e1k labirintus\u00e1t \u00e9p\u00edtett\u00e9k a piramisba. A piramis k\u00fclsej\u00e9t m\u00e9szk\u0151vel fedt\u00e9k. A k\u00e9s\u0151bbi korokban a m\u00e9szk\u0151bor\u00edt\u00e1st elhordt\u00e1k, \u00edgy az id\u0151j\u00e1r\u00e1s kikezdte a v\u00e1lyogpiramis szerkezet\u00e9t. Ma a piramis ink\u00e1bb egy toronyszer\u0171 k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyre eml\u00e9keztet a megmaradt sziklamag miatt. Valaha ez volt a K\u00f6z\u00e9pbirodalom legnagyobb \u00e9p\u00edtm\u00e9nye: 78 m\u00e9ter magas volt, \u00e9s a piramisnak 105 m\u00e9ter volt az alap\u00e9lhossz\u00fas\u00e1ga. A piramis talaj\u00e1nak teherb\u00edr\u00f3 k\u00e9pess\u00e9ge komolyan k\u00e1rosodott az id\u0151k sor\u00e1n. A piramisban gr\u00e1nitkopors\u00f3 \u00e1ll \u00fcresen. Ennek a piramisnak a piramidon cs\u00facsd\u00edsze a kair\u00f3i Egyiptomi m\u00fazeumban tal\u00e1lhat\u00f3. Ez a piramis az\u00e9rt fontos, mert itt t\u00f6k\u00e9letesen l\u00e1that\u00f3, hogy a legt\u00f6bb nagym\u00e9ret\u0171 piramisnak a belsej\u00e9ben egy sziklamag helyezkedik el, amit megfaragtak \u00e9s a lefaragott r\u00e9szekb\u0151l \u00e9s a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte l\u00e9v\u0151 sziklaplat\u00f3b\u00f3l fejtett k\u00f6vekkel \u00e9p\u00edtett\u00e9k k\u00f6rbe, hogy piramis alak\u00fa \u00e9p\u00edtm\u00e9ny legyen. Ez az \u00e9p\u00edt\u00e9si tehnika azonnali tov\u00e1bbgondol\u00e1sra sarkallhat mindenkit, miszerint a g\u00edzai \u00e9s szakkarai piramisoknak hasonl\u00f3k\u00e9ppen sziklamag a belseje. Sajnos III. Amenhotep Fekete Piramisa s\u00e9r\u00fclt \u00e1llapotban maradt fenn, de \u00edgy tan\u00edt benn\u00fcnket a legink\u00e1bb a piramis\u00e9p\u00edt\u00e9szetr\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

III. Amenhotepnek nem ez az egyetlen piramisa. Mint l\u00e1that\u00f3 volt \u0151v\u00e9 volt a Feh\u00e9r Piramis \u00e9s ez a Fekete Piramis itt Dahshurban. Uralkod\u00e1sa 15-ik \u00e9v\u00e9ben \u00faj piramis \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9be fogtak Havar\u00e1ban, a Fayoum o\u00e1zisban. \u00cdgy a dahs\u00fari Fekete Piramis t\u00f6bb kir\u00e1lyi feles\u00e9g, \u00e9s hercegn\u0151 s\u00edrhelye lett a k\u00e9s\u0151bbiekben.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n

\n
\n
\"\"
A Fekete Piramis<\/figcaption><\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n
\"\"
a Fekete Piramis<\/figcaption><\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\"\"
A Fekete piramis sziklamagja<\/figcaption><\/figure>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n
\n
\n
\"\"
A Fekete Piramis cs\u00facsidomja<\/figcaption><\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n

III. Szenuszert piramisa (XII. dinasztia, i.e. 1900 k\u00f6r\u00fcl)<\/strong><\/p>\n\n\n\n

III. Szenuszert piramisa szint\u00e9n Dahshurban \u00e9p\u00fclt fel a k\u00f6z\u00e9pbirodalmi XII. dinasztia idej\u00e9n az i. e. 19. sz\u00e1zadban. Az \u00f3birodalmi Sznofru V\u00f6r\u00f6s piramis\u00e1nak \u00e9szaki szomsz\u00e9dja, II. Amenemhat \u201eHatalmas piramis\u00e1t\u00f3l\u201d egy kilom\u00e9terre \u00e9szakra fekszik. A piramist III. Szenuszert Hakaur\u00e9 \u00e9p\u00edttette, aki a K\u00f6z\u00e9pbirodalom kor\u00e1nak egyik legstabilabb helyzet\u0171 kir\u00e1lya volt. A piramis alapter\u00fclete m\u00e9gsem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a t\u00f6bbi k\u00f6z\u00e9pbirodalmi piramis m\u00e9ret\u00e9t\u0151l, pontosan 200 egyiptomi k\u00f6ny\u00f6k oldalhossz\u00fas\u00e1g\u00fara \u00e9p\u00fclt. Falai azonban meredeken emelkedtek, \u00edgy a legmagasabb korabeli piramis \u2013 eredetileg 78 m\u00e9ter \u2013, csak ennyi utal Szenuszert hatalm\u00e1ra. A piramis mellett m\u00e9g h\u00e9t darab szatellit-piramis is emelkedett a kir\u00e1lyn\u00e9k sz\u00e1m\u00e1ra \u2013 h\u00e1rom nagyobb a d\u00e9li oldalon \u00e9s n\u00e9gy kisebb az \u00e9szakin \u2013, ezek azonban m\u00e1ra teljesen elpusztultak. Ezeket Dieter Arnold 1997-es \u00e1sat\u00e1s\u00e1ig masztab\u00e1knak v\u00e9lt\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00e9p\u00fclet t\u00e1jol\u00e1sa csak hozz\u00e1vet\u0151legesen \u00e9szak-d\u00e9li. A piramist a szokv\u00e1ny k\u00f6z\u00e9pbirodalmi technol\u00f3gi\u00e1val \u00e9p\u00edtett\u00e9k. Az alap \u00e1tl\u00f3iban k\u0151t\u00e1mfalakat emeltek, amelyek k\u00f6zeit agyagt\u00e9gl\u00e1val, r\u00e9gi agyaged\u00e9nyek t\u00f6rmel\u00e9k\u00e9vel \u00e9s homokkal t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k fel. Az ed\u00e9nyt\u00f6red\u00e9kek r\u00e9szben az \u00d3birodalom kor\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaznak, a homok pedig a r\u00e9seket t\u00f6lt\u00f6tte ki, \u00edgy nem kellett habarcsot haszn\u00e1lni. A stabilit\u00e1s \u00e9rdek\u00e9ben a f\u0151 t\u00e1mfalakhoz az oldalakra mer\u0151legesen mell\u00e9k t\u00e1mfalak is csatlakoztak. A bor\u00edt\u00e1s j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 turai m\u00e9szk\u0151b\u0151l k\u00e9sz\u00fclt, ennek kv\u00e1dereit fecskefark\u00fa illeszt\u00e9ssel kapcsolt\u00e1k \u00f6ssze.<\/p>\n\n\n\n

A piramis \u00e9szaki oldal\u00e1hoz egy kis k\u00e1polna csatlakozott, de ez m\u00e1r nem tal\u00e1lhat\u00f3 meg, kev\u00e9s maradv\u00e1nyait Howard Vyse \u00e9s Richard Lepsius \u00edrt\u00e1k le. A halotti templom keleten \u00e1llt a piramisk\u00f6rzeten k\u00edv\u00fcl, de mivel k\u00fcl\u00f6n ker\u00edt\u00e9se volt, ez egy m\u00e1sodik kultuszker\u00fcletet alkotott. Ez is elpusztult m\u00e1r a Ramesszid\u00e1k kor\u00e1ban, \u00e9s m\u00e1r nem lehet rekonstru\u00e1lni sem. Csak az agyagt\u00e9gla alapok maradtak meg, ennek alapj\u00e1n ter\u00fclete k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 18\u00d715 m lehetett. V\u00f6r\u00f6s gr\u00e1nit ajt\u00f3keretet, domborm\u0171vek t\u00f6red\u00e9keit tal\u00e1lt\u00e1k meg a k\u00f6rny\u00e9ken. A m\u00e1sodik ker\u00edt\u00e9sen k\u00edv\u00fcl a nyugati sarok mellett \u00e1llt a b\u00e1rkag\u00f6d\u00f6r.<\/p>\n\n\n\n

A piramis s\u00edrkamr\u00e1j\u00e1hoz vezet\u0151 folyos\u00f3 az egyiptomi t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n el\u0151sz\u00f6r nem az \u00e9szaki oldalr\u00f3l ny\u00edlik, hanem a nyugati oldalr\u00f3l. A gipsszel bevakolt gr\u00e1nit s\u00edrkamr\u00e1t h\u00e1rom hatalmas k\u0151t\u00f6mb z\u00e1rta volna el, de sosem z\u00e1rt\u00e1k le a kamr\u00e1t. A kan\u00f3puszed\u00e9nyek hi\u00e1nya \u2013 mik\u00f6zben a kan\u00f3puszl\u00e1da megvan \u2013 \u00e9s az \u00fcres szarkof\u00e1g arra enged k\u00f6vetkeztetni, hogy nem ez volt Szenuszert val\u00f3di s\u00edrhelye, hanem az Ab\u00fcdoszban l\u00e9v\u0151 s\u00edr. A s\u00edrkamr\u00e1t \u00e1lboltozat fedi, amely felett \u00f6t m\u00e9szk\u0151 gerenda \u00e9s egy t\u00e9glaboltozat eg\u00e9sz\u00edtette ki a teherhord\u00f3 szerkezetet. A d\u00e9lnyugati sarokban \u00e1ll\u00f3 szatellit-piramis s\u00edrkamr\u00e1ja is a piramis alatt helyezkedik el.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n

\n
\n
\"\"
III. Szenuszert piramisa<\/figcaption><\/figure>\n<\/div><\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n

Ameni Kemau piramisa (XII. dinasztia, i.e. 1790 k\u00f6r\u00fcl)<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A f\u00e1ra\u00f3 nyughely\u00e9nek talaj feletti r\u00e9sz\u00e9t teljesen sz\u00e9thordt\u00e1k, \u00e9s az al\u00e9p\u00edtm\u00e9nyei er\u0151sen k\u00e1rosodott \u00e1llapotban b\u00e1r, de fennmaradtak. A piramist Charles Arthur Mus\u00e8s fedezte fel 1957-ben, \u00e9s \u0151 is t\u00e1rta fel 1968-ban. A piramis eredetileg 35 m\u00e9ter magas volt, alapj\u00e1nak oldalhossza 52 m. A s\u00edrkamra egyetlen hatalmas kvarcitt\u00f6mbb\u0151l \u00e1llt, hasonl\u00f3an III. Amenemhat piramis\u00e1hoz, ebbe v\u00e9st\u00e9k a m\u00e9lyed\u00e9st a szarkof\u00e1g \u00e9s a kan\u00f3puszed\u00e9nyek sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n

\n
\n
\"\"
Ameni Kemau piramis\u00e1nak romjai<\/figcaption><\/figure>\n<\/div><\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n

A dahshuri piramisk\u00f6rzet r\u00e9szben m\u00e9g felt\u00e1ratlan. Az L50-es sz\u00e1m\u00fa (Lepsius katal\u00f3gusa szerint), Sznofru \u00e9szaki v\u00f6r\u00f6s piramis\u00e1t\u00f3l alig 250 m\u00e9terre l\u00e9v\u0151 piramisromot p\u00e9ld\u00e1ul csak 1986-ban t\u00e1rta fel Rainer Stadelmann. Err\u0151l ma sem tudni, hogy ki \u00e9p\u00edttette \u00e9s mikor, csak a k\u00f6rny\u00e9ken tal\u00e1lt IV. dinasztia-korabeli ker\u00e1mi\u00e1k alapj\u00e1n dat\u00e1lt\u00e1k. Sznofru \u00e9szaki \u00e9s d\u00e9li piramisai k\u00f6z\u00f6tt f\u00e9l\u00faton egy \u00f3birodalmi masztab\u00e1s temet\u0151 helyezkedik el.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n

Egypt Forever – K\u00f3sa Ildik\u00f3<\/em><\/p>\n

<\/div>
<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Szakkar\u00e1t\u00f3l n\u00e9h\u00e1ny kilom\u00e9terre d\u00e9lre h\u00faz\u00f3dik az igen jelent\u0151s, nagy ter\u00fclet\u0171 piramismez\u0151: Dahshur. A ter\u00fcleten \u00f3birodalmi \u00e9s k\u00f6z\u00e9pbirodalmi piramisok tal\u00e1lhat\u00f3k. K\u00f6zvetlen\u00fcl a term\u00e9keny f\u00f6ld sz\u00e9l\u00e9n \u00e1llnak a XII. dinasztia nagy uralkod\u00f3inak t\u00e9gla\u00e9p\u00edtm\u00e9nyei: \u00e9szakon II. Szenuszert, k\u00f6z\u00e9pen II. Amenemhat \u00e9s d\u00e9len III. Amenemhat piramisai. Kicsit t\u00e1volabb, beljebb a sivatagban tal\u00e1lhat\u00f3ak Sznofru f\u00e1ra\u00f3, a IV. dinasztia alap\u00edt\u00f3j\u00e1nak k\u00e9t piramisa a T\u00f6rt Piramis \u00e9s a V\u00f6r\u00f6s Piramis \u00e9s egy\u00e9b piramisok, masztab\u00e1k \u00e9s s\u00edrok.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":11481,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"yasr_overall_rating":0,"yasr_post_is_review":"","yasr_auto_insert_disabled":"","yasr_review_type":"","footnotes":""},"categories":[24,396,140],"tags":[94,422,262,52,50,48,185,261,260],"class_list":["post-11477","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-egyiptom-tortenelme","category-kairo-es-kornyeke-latnivaloi","category-tortenelmi-latnivalok","tag-dahshur","tag-feher-piramis","tag-fekete-piramis","tag-kozepbirodalom","tag-obirodalom","tag-okori-egyiptom","tag-piramisok","tag-tort-piramis","tag-voros-piramis"],"aioseo_notices":[],"yasr_visitor_votes":{"stars_attributes":{"read_only":false,"span_bottom":false},"number_of_votes":0,"sum_votes":0},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/11477","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=11477"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/11477\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":11513,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/11477\/revisions\/11513"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/11481"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=11477"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=11477"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=11477"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}