{"id":2813,"date":"2023-03-16T12:18:46","date_gmt":"2023-03-16T11:18:46","guid":{"rendered":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/?p=2813"},"modified":"2024-07-23T14:10:00","modified_gmt":"2024-07-23T12:10:00","slug":"az-egyiptomi-regeszeti-muzeum","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/?p=2813","title":{"rendered":"Az Egyiptomi R\u00e9g\u00e9szeti M\u00fazeum \u00e9p\u00edt\u00e9se"},"content":{"rendered":"\n

Az Egyiptomi M\u00fazeum a K\u00f6zel-Kelet legr\u00e9gebbi r\u00e9g\u00e9szeti m\u00fazeuma, \u00e9s a vil\u00e1g legnagyobb f\u00e1ra\u00f3-kori r\u00e9gis\u00e9ggy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek ad otthont. A m\u00fazeumban a predinasztikus id\u0151szakt\u00f3l a g\u00f6r\u00f6g-r\u00f3mai korig terjed\u0151 kiterjedt gy\u0171jtem\u00e9ny l\u00e1that\u00f3.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00e9p\u00fclet \u00e9p\u00edt\u00e9sz\u00e9t 1895-ben egy nemzetk\u00f6zi p\u00e1ly\u00e1zaton v\u00e1lasztott\u00e1k ki, amely az els\u0151 volt a maga nem\u00e9ben, \u00e9s melyet Marcel Dourgnon francia \u00e9p\u00edt\u00e9sz nyert meg. A m\u00fazeumot 1902-ben nyitotta meg II. Abb\u00e1sz Helmij khed\u00edve, \u00e9s Kair\u00f3 belv\u00e1ros\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9nelmi nevezetess\u00e9g\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, amely a vil\u00e1g legcsod\u00e1latosabb \u00f3kori remekm\u0171veinek ad otthont.<\/p>\n\n\n\n

A m\u00fazeum p\u00e1ratlan gy\u0171jtem\u00e9nye k\u00f6z\u00e9 tartozik Yuya \u00e9s Thuya teljes s\u00edrmell\u00e9klete, I. Psusennes \u00e9s Tanisz kincsei, valamint Egyiptom orsz\u00e1galap\u00edt\u00e1s\u00e1nak eml\u00e9kk\u00f6ve, a Narmer-paletta, \u00e9s a m\u00fazeum felbecs\u00fclhetetlen \u00e9rt\u00e9k\u0171 egy\u00e9b m\u0171t\u00e1rgyai \u00e9s m\u0171kincsei. A m\u00fazeumban l\u00e1that\u00f3k tov\u00e1bb\u00e1 a g\u00edzai fenns\u00edkon tal\u00e1lhat\u00f3 piramisok \u00e9p\u00edt\u0151inek, Khufu, Khafre \u00e9s Menkaure nagy kir\u00e1lyoknak pomp\u00e1s szobrai. Egyebek mellett papiruszok, szarkof\u00e1gok \u00e9s \u00e9kszerek kiterjedt gy\u0171jtem\u00e9nye teszi teljess\u00e9 ezt az egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3an nagy kiterjed\u00e9s\u0171 m\u00fazeumot.<\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n
\n\n\n\n
\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n
\n\n\n\n

A m\u00fazeum t\u00f6rt\u00e9nete<\/h2>\n\n\n\n
\n
\n
\n
\"\"
Ismail Pasa Palot\u00e1ja<\/figcaption><\/figure>\n<\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n
\n

Az egyiptomi r\u00e9gis\u00e9gek m\u00fazeum\u00e1nak \u00f6tlete Muhammad Ali pas\u00e1ra ny\u00falik vissza, aki 1805 \u00e9s 1848 k\u00f6z\u00f6tt Egyiptom alkir\u00e1lya volt.<\/p>\n\n\n\n

A r\u00e9gis\u00e9gek exportj\u00e1nak megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekedve 1835. augusztus 15-\u00e9n rendeletet adott ki, melynek eredm\u00e9nyek\u00e9nt megalakult az els\u0151 egyiptomi r\u00e9gis\u00e9gm\u00fazeum Kair\u00f3ban. Az El-Ezbekia kert k\u00f6zel\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 \u00e9p\u00fcletben a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st Hakikan Effendi tervezte, a gy\u0171jtem\u00e9nyt pedig Youssef Diaa Effendi kezelte. Ugyanakkor Rifa’a al-Tahtawi sejk, aki az egyiptomi m\u0171eml\u00e9kek felt\u00e1r\u00e1s\u00e1\u00e9rt \u00e9s konzerv\u00e1l\u00e1s\u00e1\u00e9rt volt felel\u0151s, azt is elrendelte, hogy enged\u00e9lye n\u00e9lk\u00fcl ne v\u00e9gezhessenek tov\u00e1bbi \u00e1sat\u00e1sokat Egyiptomban. Bejelentette, hogy szigor\u00faan tilos a m\u0171t\u00e1rgyak kivitele Egyiptomb\u00f3l, \u00e9s minden leletet az El-Ezbekia M\u00fazeumba kell sz\u00e1ll\u00edtani.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n

1851-ben, I. Abb\u00e1sz uralkod\u00e1sa alatt, a teljes gy\u0171jtem\u00e9nyt El-Ezbeki\u00e1b\u00f3l a Salah El-Din (Szaladin) Citadella egyik term\u00e9be sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, ahol csak mag\u00e1nl\u00e1togat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra volt el\u00e9rhet\u0151. 1854-ben azonban a t\u00e1rgyak nagy r\u00e9sz\u00e9t Ausztria tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00e9nek, Maximilian f\u0151hercegnek aj\u00e1nlott\u00e1k fel, aki egyiptomi l\u00e1togat\u00e1sa sor\u00e1n nagy \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st mutatott a m\u0171kincsek ir\u00e1nt. Ezek a t\u00e1rgyak jelenleg a b\u00e9csi Kunsthistorisches M\u00fazeum egyiptomi gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pviselik.<\/p>\n\n\n\n

\n
\n

1858-ban Said Pasha alkir\u00e1ly kinevezte Auguste Mariette francia egyiptol\u00f3gust egy Boulaq v\u00e1rosr\u00e9szben kialak\u00edtott \u00faj m\u00fazeum igazgat\u00f3j\u00e1v\u00e1. Mariette-et a Louvre M\u00fazeum k\u00fcldte Egyiptomba, \u00e9s gyorsan fontos felfedez\u00e9seket tett, k\u00f6zt\u00fck p\u00e9ld\u00e1ul a szakkarai Szerapeum katakomb\u00e1inak felt\u00e1r\u00e1s\u00e1t. Ez a m\u00fazeum\u00e9p\u00fclet eredetileg a N\u00edlus Navig\u00e1ci\u00f3s V\u00e1llalatnak adott otthont a Boulaq kik\u00f6t\u0151ben, mely jelenleg az \u00c1llami Telev\u00edzi\u00f3 \u00e9p\u00fclete \u00e9s a K\u00fcl\u00fcgyminiszt\u00e9rium k\u00f6zel\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\n\n\n\n

1859-ben, miut\u00e1n Ahhotep kir\u00e1lyn\u0151 temetkez\u00e9si t\u00e1rgyait megtal\u00e1lt\u00e1k a th\u00e9bai Dra’ Abu el-Nag\u00e1ban, a pasa nagy \u00f6sszeg\u0171 t\u00e1mogat\u00e1st biztos\u00edtott az \u00e9p\u00fclet b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9re. A Boulaq M\u00fazeum hivatalos felavat\u00e1s\u00e1ra 1863. okt\u00f3ber 18-\u00e1n ker\u00fclt sor, melyen Khedive Ismail is r\u00e9szt vett. A m\u00fazeum azonban gyorsan t\u00fal kicsi lett ahhoz, hogy az eredeti gy\u0171jtem\u00e9nyhez tov\u00e1bbra is hozz\u00e1adott \u00f6sszes m\u0171t\u00e1rgyat befogadja, \u00e9s 1869-re az \u00e9p\u00fcletet ism\u00e9t kib\u0151v\u00edtett\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n

Az 1878-as katasztrof\u00e1lis n\u00edlusi \u00e1rvizek s\u00falyos k\u00e1rokat okoztak a m\u00fazeumban, \u00e9s az 1881-es \u00fajb\u00f3li megnyit\u00e1s\u00e1ig z\u00e1rva maradt a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u0151tt. Ez is nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 tette, hogy a v\u00e1rosnak egy m\u00fazeumra van sz\u00fcks\u00e9ge, m\u00e9ghozz\u00e1 a N\u00edlus \u00e1rter\u00fclet\u00e9t\u0151l kicsit t\u00e1volabb.<\/p>\n<\/div>\n\n\n\n

\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n

Ugyanebben az \u00e9vben, 1881-ben t\u00e1vozott Mariette is, akit az olasz sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa francia egyiptol\u00f3gus, Gaston Maspero k\u00f6vetett a Boulaq M\u00fazeum \u00e9s a R\u00e9gis\u00e9gek Tansz\u00e9k igazgat\u00f3jak\u00e9nt. 1890-re a gy\u0171jtem\u00e9ny teljes m\u00e9rete messzemen\u0151en t\u00faln\u0151tt azon, hogy a Boulaq M\u00fazeum a folyamatosan n\u00f6vekv\u0151 sz\u00e1m\u00fa m\u0171t\u00e1rgy-gy\u0171jtem\u00e9nyt befogadja. Ez\u00e9rt teljes gy\u0171jtem\u00e9ny a g\u00edzai Ismail pasa palot\u00e1ba ker\u00fclt, mely a mai g\u00edzai \u00e1llatkert ter\u00fclet\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\n\n\n\n

Sajnos az Iszm\u00e1il pasa-palot\u00e1t nem alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t m\u00fazeumi m\u0171k\u00f6d\u00e9sre, \u00e9s ez\u00e9rt f\u0151leg monument\u00e1lis szobrok ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00e1lland\u00f3 probl\u00e9m\u00e1t okozott. Ezt a probl\u00e9m\u00e1t tov\u00e1bb er\u0151s\u00edtette amikor ugyanabban az \u00e9vben a 21. dinasztia kopors\u00f3ib\u00f3l, valamint Amun papjainak \u00e9s papn\u0151inek m\u00fami\u00e1ib\u00f3l fedezt\u00e9k fel Bab el-Gususban, Deir el-Bahariban. A palota ki\u00e1ll\u00edt\u00f3termeinek zs\u00fafolts\u00e1ga mutatta, hogy egy \u00faj m\u00fazeum sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9ge m\u00e9g s\u00fcrget\u0151bb\u00e9 v\u00e1lt. Az Ismail pasa palota nem volt sem biztons\u00e1gos, sem el\u00e9g nagy ahhoz, hogy az \u00e1sat\u00e1sok sor\u00e1n rendszeresen \u00e9rkez\u0151 t\u00f6bb sz\u00e1zt\u00e1rgynak helyet adjon. Tov\u00e1bb\u00e1 a palot\u00e1ban hi\u00e1nyoztak a m\u00fazeum m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges helyis\u00e9gek \u00e9s termek, vagyis a laborat\u00f3riumok, a k\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s az adminisztrat\u00edv irod\u00e1k, melyek hi\u00e1nya megnehez\u00edtette egy j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u0151 int\u00e9zm\u00e9ny l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n
Ismail pasa palot\u00e1j\u00e1nak ki\u00e1ll\u00ed\u00f3termei<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\n
\n
\n
\"\"
Marcel Dourgnon<\/figcaption><\/figure>\n<\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n
\n

1893 m\u00e1rcius\u00e1ban a k\u00f6zmunka\u00fcgyi miniszt\u00e9rium \u00f6ssze\u00fclt, hogy megvitass\u00e1k, l\u00e9tes\u00edtsenek-e \u00faj r\u00e9gis\u00e9gm\u00fazeumot, vagy egyszer\u0171en az Ismail pasa palot\u00e1ban tarts\u00e1k meg a gy\u0171jtem\u00e9nyeket, miut\u00e1n elv\u00e9gezt\u00e9k az \u00e9p\u00fclet fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1t. A R\u00e9gis\u00e9g\u00fcgyi Szolg\u00e1lat \u00faj igazgat\u00f3ja, Jacques de Morgan (1892\u20131897) s\u00fcrgette az egyiptomi korm\u00e1nyt egy \u00faj m\u00fazeum \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n

1893 \u00e9s 1895 k\u00f6z\u00f6tt, r\u00f6viddel az Ismail Pasha Palota M\u00fazeum megnyit\u00e1sa ut\u00e1n, a K\u00f6zmunka\u00fcgyi Miniszt\u00e9rium hivatalos bizotts\u00e1ga nemzetk\u00f6zi p\u00e1ly\u00e1zatot hirdetett egy \u00faj Egyiptomi M\u00fazeum tervez\u00e9s\u00e9re, 1000 egyiptomi font d\u00edjat adom\u00e1nyozva a nyertesnek.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00e9p\u00fclet \u00e9p\u00edt\u00e9sz\u00e9t 1895-ben egy nemzetk\u00f6zi p\u00e1ly\u00e1zaton v\u00e1lasztott\u00e1k ki, amely az els\u0151 volt a maga nem\u00e9ben, \u00e9s amelyet Marcel Dourgnon francia \u00e9p\u00edt\u00e9sz nyert meg.<\/p>\n\n\n\n

A Fels\u0151- \u00e9s Als\u00f3-Egyiptomot \u00e1br\u00e1zol\u00f3 k\u00e9t nagy szobor elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9vel Ferdinand Faivre marseille-i szobr\u00e1szt b\u00edzt\u00e1k meg, amelyek a f\u0151ajt\u00f3 mellett helyezkednek el. Az Egyiptomi M\u00fazeum alapk\u00f6v\u00e9t 1897. \u00e1prilis 1 -j\u00e9n helyezt\u00e9k el Khedive Abbas Hilmy jelenl\u00e9t\u00e9ben. 1900. m\u00e1jus 7-\u00e9n , h\u00e1rom \u00e9v munka ut\u00e1n ker\u00fcltek a vitrinekbe az els\u0151 m\u0171t\u00e1rgyak. A tudom\u00e1nyos fel\u00fcgyeletet \u00e9s a gy\u0171jtem\u00e9ny fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t Gaston Masper\u00f3ra b\u00edzt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n

Az \u00faj m\u00fazeum 15 000 n\u00e9gyzetm\u00e9ter ter\u00fcletet foglalt el, \u00e9s akkoriban k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 240 000 egyiptomi fontba ker\u00fclt. 1902. november 15-\u00e9n az Al Ahram egyiptomi napilap bejelentette az Egyiptomi M\u00fazeum hivatalos megnyit\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n
\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n
\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n
\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n
\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n
\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n
\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n

2023.03.16. – K\u00f3sa Ildik\u00f3 – Egypt Forever<\/em><\/p>\n

<\/div>
<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az Egyiptomi M\u00fazeum a K\u00f6zel-Kelet legr\u00e9gebbi r\u00e9g\u00e9szeti m\u00fazeuma, \u00e9s a vil\u00e1g legnagyobb f\u00e1ra\u00f3-kori r\u00e9gis\u00e9ggy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek ad otthont. A m\u00fazeumban a predinasztikus id\u0151szakt\u00f3l a g\u00f6r\u00f6g-r\u00f3mai korig terjed\u0151 kiterjedt gy\u0171jtem\u00e9ny l\u00e1that\u00f3. Az \u00e9p\u00fclet \u00e9p\u00edt\u00e9sz\u00e9t 1895-benTov\u00e1bbi inform\u00e1ci\u00f3\u2026<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":2838,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"yasr_overall_rating":0,"yasr_post_is_review":"","yasr_auto_insert_disabled":"","yasr_review_type":"","footnotes":""},"categories":[24,396,143],"tags":[178,63,404,109],"class_list":["post-2813","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-egyiptom-tortenelme","category-kairo-es-kornyeke-latnivaloi","category-muzeumok","tag-egyiptom","tag-kairo","tag-kairo-muzeum","tag-muzeumok"],"aioseo_notices":[],"yasr_visitor_votes":{"stars_attributes":{"read_only":false,"span_bottom":false},"number_of_votes":1,"sum_votes":5},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2813","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2813"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2813\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":11603,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2813\/revisions\/11603"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/2838"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2813"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2813"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2813"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}