{"id":3388,"date":"2023-03-31T18:57:17","date_gmt":"2023-03-31T16:57:17","guid":{"rendered":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/?p=3388"},"modified":"2023-05-10T20:14:01","modified_gmt":"2023-05-10T18:14:01","slug":"az-egyiptomi-hieroglifak-megfejtesenek-tortenete","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/?p=3388","title":{"rendered":"Az egyiptomi hieroglif\u00e1k megfejt\u00e9s\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9nete"},"content":{"rendered":"\n
\n
\n

A fura egyiptomi \u00edr\u00e1s a mai napig misztikusnak t\u0171nik legt\u00f6bb\u00fcnk sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s egyfajta k\u00e9p\u00edr\u00e1sk\u00e9nt gondolunk r\u00e1. Val\u00f3j\u00e1ban azonban egy enn\u00e9l sokkal \u00f6sszetettebb k\u00f3drendszerr\u0151l van sz\u00f3, aminek a haszn\u00e1lata \u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9se 1400 \u00e9vre feled\u00e9sbe mer\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n

Az egyiptomi nyelv fejl\u0151d\u00e9se rendelkezik az egyik leghosszabb \u00edr\u00e1sos eml\u00e9kkel: a hieroglif\u00e1k t\u00f6bb mint h\u00e1romezer \u00e9vig voltak haszn\u00e1latban. Val\u00f3j\u00e1ban m\u00e9g az egyh\u00e1zi nyelvk\u00e9nt ma is haszn\u00e1lt kopt nyelv is az egyiptomi nyelvhez tartozik. A legkor\u00e1bbi ismert \u00edr\u00e1sos eml\u00e9k i. e. 3200 k\u00f6r\u00fcl, a legk\u00e9s\u0151bbi pedig i. sz. 396-b\u00f3l sz\u00e1rmazik, vagyis nem sokkal azut\u00e1n sz\u00fcletett, hogy 391-ben I. Theodosius betiltotta az \u00f6sszes nem kereszt\u00e9ny templomot. A hieroglif\u00e1k feled\u00e9sbe mer\u00fcl\u00e9se szorosan \u00f6sszef\u00fcgg a r\u00f3mai birodalom hanyatl\u00e1s\u00e1val. Ak\u00e1rcsak a r\u00f3maiak \u00e1ltal m\u00e9g ismert cement \u00e9s beton haszn\u00e1lat\u00e1t, \u00fagy a hieroglif\u00e1kat is 1400 \u00e9vig tartott Eur\u00f3p\u00e1nak \u00fajra felfedeznie. Csak az 1820-as \u00e9vekben siker\u00fclt alkalmaz\u00e1suk logik\u00e1j\u00e1t megfejtenie Jean-Fran\u00e7ois Champollionnak, aki term\u00e9szetesen m\u00e1s el\u0151tte j\u00e1r\u00f3 tud\u00f3sok munk\u00e1j\u00e1ra t\u00e1maszkodott.<\/p>\n\n\n\n

A hieroglif\u00e1k bonyolults\u00e1ga<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Az 1400 \u00e9v alatt sokan pr\u00f3b\u00e1lkoztak a hieroglif\u00e1k megfejt\u00e9s\u00e9vel, de er\u0151fesz\u00edt\u00e9seiket az egyiptomi \u00edr\u00e1s bonyolults\u00e1ga rendre kudarcra \u00edt\u00e9lte. Az \u00f3-, k\u00f6z\u00e9p- \u00e9s \u00fajbirodalom id\u0151szak\u00e1ban (i. e. 700-ig) is m\u00e1r kb. 800 hieroglifa l\u00e9tezett, de Egyiptom g\u00f6r\u00f6g-r\u00f3mai id\u0151szak\u00e1ban sz\u00e1muk 5000-re b\u0151v\u00fclt. Jobbr\u00f3l balra \u00e9s balr\u00f3l jobbra is lehetett \u00edrni \u0151ket, \u00e9s fentr\u0151l lefel\u00e9 is. A jobb vagy bal olvasat att\u00f3l f\u00fcgg\u00f6tt, hogy az \u00edr\u00e1sban szerepl\u0151 ember- \u00e9s \u00e1llatfigur\u00e1k melyik ir\u00e1nyba n\u00e9znek, de esetenk\u00e9nt egy sz\u00f6vegen bel\u00fcl is v\u00e1ltozhatott az olvas\u00e1si ir\u00e1ny. Enn\u00e9l l\u00e9nyegesen jobban megnehez\u00edtette a megfejt\u00e9s\u00fcket, hogy a hieroglif\u00e1k \u2013 b\u00e1r lehettek ideogramm\u00e1k, azaz val\u00f3di k\u00e9pi jelek \u2013 sokkal gyakrabban jel\u00f6ltek bet\u0171ket (uniliter\u00e1lokat) vagy sz\u00f3tagokat (bi- ill. triliter\u00e1lokat).<\/p>\n<\/div>\n\n\n\n

\n

A sz\u00f3tagok k\u00e9t vagy h\u00e1rom m\u00e1ssalhangz\u00f3t tartalmaztak, mert az arab \u00e9s h\u00e9ber nyelvekhez hasonl\u00f3an az egyiptomiban sem jel\u00f6lt\u00e9k a legt\u00f6bb mag\u00e1nhangz\u00f3t, \u00e9s ma m\u00e1r tudjuk, hogy az egyiptomi nyelv amazok k\u00f6zeli rokon\u00e1nak tekinthet\u0151. A redundancia is gyakori a hieroglif\u00e1k haszn\u00e1lat\u00e1n\u00e1l, egy sz\u00f3tagot gyakran megtoldottak a sz\u00f3tag m\u00e1ssalhangz\u00f3inak ism\u00e9tl\u00e9s\u00e9vel a sz\u00f3tag el\u0151tt vagy ut\u00e1n. A hieroglif\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt voltak determinat\u00edvumok is, amelyek jelezt\u00e9k az el\u0151tt\u00fck vagy m\u00f6g\u00f6tt\u00fck \u00e1ll\u00f3 azonos \u00edr\u00e1sm\u00f3d\u00fa, \u00e1m elt\u00e9r\u0151 jelent\u00e9s\u0171 egys\u00e9gek megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s\u00e9t. Tov\u00e1bb\u00e1 az egyiptomi \u00edrnokok \u00e9s v\u00e9sn\u00f6k\u00f6k sz\u00e1m\u00e1ra az eszt\u00e9tikai szempontok els\u0151bbs\u00e9get \u00e9lveztek az \u00e9rtelmez\u00e9si megfontol\u00e1sokkal szemben.<\/p>\n\n\n\n

A hieroglif\u00e1k \u00e9s az egyiptomi nyelv<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A hieroglifa sz\u00f3 jelent\u00e9se \u201eszent \u00edr\u00e1s\/v\u00e9sett\u201d. Ez k\u00e9s\u0151bb tov\u00e1bb fejl\u0151d\u00f6tt egy m\u00e9g gyorsabb \u00fan. d\u00e9motikus k\u00e9z\u00edr\u00e1ss\u00e1, ami m\u00e1r a g\u00f6r\u00f6g kult\u00fara hat\u00e1sa alatt teljesedett ki. ‘v\u00e9sni’) szavak \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9b\u0151l \u00e9s Egyiptom g\u00f6r\u00f6g id\u0151szak\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik. M\u00e1r az i. e. 4000-b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 agyaged\u00e9nyeken tal\u00e1lhat\u00f3 jelek is a hieroglif\u00e1kra eml\u00e9keztetnek, de a legkor\u00e1bbi feliratokat i. e. 3200 k\u00f6r\u00fclre dat\u00e1lj\u00e1k, nagyj\u00e1b\u00f3l azonos id\u0151ben a legkor\u00e1bbi sum\u00e9r \u00e9k\u00edr\u00e1sos eml\u00e9kekkel. Jelenleg m\u00e9g nem tudjuk pontosan megmondani, hogy volt-e k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s a k\u00e9t \u00edr\u00e1sm\u00f3d k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s hogyha volt, akkor milyen ir\u00e1nyban. A hieroglif\u00e1kat viszonylag lassan lehetett csak le\u00edrni, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban v\u00e9sett form\u00e1ban alkalmazt\u00e1k \u0151ket. Haszn\u00e1latukkal p\u00e1rhuzamosan kialakult k\u00e9t m\u00e1sik \u00edr\u00e1sm\u00f3dja is az egyiptomi nyelvnek. Ezek k\u00f6z\u00fcl a kor\u00e1bbi i. e. 2500-t\u00f3l a hieratikus vagy papi \u00edr\u00e1s, amely egyfajta gyors\u00edr\u00e1sk\u00e9nt foghat\u00f3 fel, \u00e9s ink\u00e1bb papiruszra \u00edrt\u00e1k. Ez k\u00e9s\u0151bb tov\u00e1bb fejl\u0151d\u00f6tt egy m\u00e9g gyorsabb, \u00fan. d\u00e9motikus k\u00e9z\u00edr\u00e1ss\u00e1, ami m\u00e1r a g\u00f6r\u00f6g kult\u00fara hat\u00e1sa alatt teljesedett ki.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n

\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n

A rosette-i k\u0151<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A hieroglif\u00e1k v\u00e9gs\u0151 megfejt\u00e9se is kapcsol\u00f3dik a d\u00e9motikus \u00edr\u00e1shoz. Nap\u00f3leon seregei 1799-ben tal\u00e1ltak egy k\u00f6vet az Alexandri\u00e1hoz k\u00f6zeli egyiptomi kik\u00f6t\u0151v\u00e1ros, Rashid \u2013 franci\u00e1ul Rosette \u2013 mellett, ami az\u00f3ta is a rosette-i k\u0151 nevet viseli. Ezen a k\u00f6v\u00f6n V. Ptolemaiosz egy i. e. 196-b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 rendelete \u00e1ll h\u00e1rom \u00edr\u00e1sm\u00f3ddal: \u00f3g\u00f6r\u00f6g\u00fcl, d\u00e9motikus \u00e9s hieroglif egyiptomi \u00edr\u00e1ssal. Az angolok 1801-ben elfoglalt\u00e1k Egyiptomot \u00e9s \u00edgy a rosette-i k\u0151 is birtokukba ker\u00fclt, amely 1802-t\u0151l a British Museum egyik f\u0151 l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1ga. Szinte \u00f6nmag\u00e1ban ez az egy lelet tette v\u00e9g\u00fcl lehet\u0151v\u00e9 a hieroglif\u00e1k teljes megfejt\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

A hieroglif\u00e1k megfejt\u00e9s\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9nete azonban r\u00e9gebbre ny\u00falik vissza. Horapollo m\u00e1r az 5. sz\u00e1zadban 200 jelet azonos\u00edtott, de szinte mindet t\u00e9vesen, \u00e9s ezzel jelent\u0151sen visszavetette k\u00f6vet\u0151i er\u0151fesz\u00edt\u00e9seit. Arab tud\u00f3sok, k\u00f6zt\u00fck Ibn Wahshiyya, a 9-10. sz\u00e1zadban tov\u00e1bb jutottak, \u00e9s egyes hieroglif sz\u00f6vegr\u00e9szleteket helyesen azonos\u00edtottak a kopt nyelv ismeret\u00e9nek birtok\u00e1ban, amely \u2013 ahogy azt kor\u00e1bban m\u00e1r eml\u00edtett\u00fck \u2013 az egyiptomi nyelv lesz\u00e1rmazottja, \u00e9s akkor m\u00e9g \u00e9l\u0151 nyelv volt. Ezeket az arab k\u00e9ziratokat olvasta Athanasius Kircher a 17. sz\u00e1zadban, \u00e9s tette ismeretanyagukat el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 eur\u00f3pai nyelveken. A k\u00f6vetkez\u0151 fontos \u00e1llom\u00e1spont pedig m\u00e1r maga a Rosette-i k\u0151. Ez volt az els\u0151 eset, hogy egy hosszabb hieroglif\u00e1kkal \u00edrt sz\u00f6veg val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edthet\u0151en ugyanazt jelentette, mint egy m\u00e1r ismert nyelven (\u00f3g\u00f6r\u00f6g\u00fcl) \u00edrt sz\u00f6veg. De m\u00e9g sz\u00fcks\u00e9g volt a k\u0151 harmadik \u00edr\u00e1sm\u00f3dj\u00e1ra is, a d\u00e9motikusra.<\/p>\n<\/div>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n

A k\u00f3dt\u00f6r\u00e9s utols\u00f3 st\u00e1diuma<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Egy sv\u00e9d diplomata \u00e9s orientalista, Johan David \u00c5kerblad<\/strong> (1763\u20131819), m\u00e1r 1802-ben helyesen azonos\u00edtotta a sz\u00f6veg \u00f6sszes d\u00e9motikus szem\u00e9lynev\u00e9t, \u00e9s 14-et a d\u00e9motikus \u00edr\u00e1sm\u00f3d 29 jelei k\u00f6z\u00fcl. \u00c5kerblad azonban t\u00e9vesen felt\u00e9telezte, hogy a d\u00e9motikus \u00edr\u00e1s teljesen fonetikus vagy alfabetikus. Ugyanezt a hib\u00e1t az angol polihisztor Thomas Young<\/strong> (1773\u20131829) is elk\u00f6vette, 1814-re m\u00e9gis siker\u00fclt a teljes d\u00e9motikus sz\u00f6veget megfejtenie egy 86 sz\u00f3b\u00f3l \u00e1ll\u00f3 sz\u00f3list\u00e1val. A hieroglif\u00e1k \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9vel folytatta, de siker\u00e9t megakad\u00e1lyozta, hogy nem j\u00f6tt r\u00e1, hogy a k\u00e9t sz\u00f6veg egym\u00e1snak nem a pontos ford\u00edt\u00e1sa. A v\u00e9gs\u0151 dics\u0151s\u00e9g a fiatal francia Jean-Fran\u00e7ois Champollion<\/strong>ra (1790\u20131832) v\u00e1rt. <\/p>\n<\/div>\n\n\n\n

\n

Champollion m\u00e1r fiatalon nagy nyelvtehets\u00e9g volt, 16 \u00e9ves kor\u00e1ra m\u00e1r tizenk\u00e9t nyelvet saj\u00e1t\u00edtott el. 20 \u00e9vesen a latin, az \u00f3g\u00f6r\u00f6g \u00e9s a h\u00e9ber mellett m\u00e1r tudott arabul, szanszkrit\u00fcl, perzs\u00e1ul \u00e9s koptul is.Kopt tud\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en siker\u00fclt h\u00e9t d\u00e9motikus jelet beazonos\u00edtania, a kopt \u00e1b\u00e9c\u00e9 ugyanis a g\u00f6r\u00f6g \u00e1b\u00e9c\u00e9re alapszik, annak kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9se h\u00e9t d\u00e9motikus jellel, amelyek a g\u00f6r\u00f6gben nem tal\u00e1lhat\u00f3 egyiptomi hangokat jel\u00f6lnek. Ennek a t\u00f6bbletinform\u00e1ci\u00f3nak a seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel 1824-re befejezte a Rosette-i k\u0151 hieroglif\u00e1inak megfejt\u00e9s\u00e9t, \u00e9s egyben felt\u00e1rta a hieroglif\u00e1k \u00edr\u00e1sm\u00f3dj\u00e1nak logik\u00e1j\u00e1t, alapvet\u0151 m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6vet \u00e1ll\u00edtva fel ezzel az egyiptol\u00f3gia tudom\u00e1ny\u00e1ban. Champollion maga \u00edgy jellemezte a hieroglif \u00edr\u00e1st: \u201eEz egy bonyolult rendszer, amely egyszerre \u00edr figur\u00e1lisan, szimbolikusan \u00e9s fonetikusan egy sz\u00f6vegen bel\u00fcl, egy kifejez\u00e9sen bel\u00fcl, mondhatn\u00e1m egy sz\u00f3n bel\u00fcl.\u201d<\/em><\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n

\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n<\/div>\n
<\/div>
<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A fura egyiptomi \u00edr\u00e1s a mai napig misztikusnak t\u0171nik legt\u00f6bb\u00fcnk sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s egyfajta k\u00e9p\u00edr\u00e1sk\u00e9nt gondolunk r\u00e1. Val\u00f3j\u00e1ban azonban egy enn\u00e9l sokkal \u00f6sszetettebb k\u00f3drendszerr\u0151l van sz\u00f3, aminek a haszn\u00e1lata \u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9se 1400 \u00e9vreTov\u00e1bbi inform\u00e1ci\u00f3\u2026<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":3394,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"yasr_overall_rating":0,"yasr_post_is_review":"","yasr_auto_insert_disabled":"","yasr_review_type":"","footnotes":""},"categories":[39],"tags":[178,254,255,256,48],"class_list":["post-3388","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-az-egyiptomi-kultura","tag-egyiptom","tag-hieroglifak","tag-iras","tag-kultura","tag-okori-egyiptom"],"aioseo_notices":[],"yasr_visitor_votes":{"stars_attributes":{"read_only":false,"span_bottom":false},"number_of_votes":13,"sum_votes":55},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3388","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=3388"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3388\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3396,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3388\/revisions\/3396"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/3394"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=3388"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=3388"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=3388"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}