{"id":3543,"date":"2023-04-06T19:18:08","date_gmt":"2023-04-06T17:18:08","guid":{"rendered":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/?p=3543"},"modified":"2024-08-06T13:12:20","modified_gmt":"2024-08-06T11:12:20","slug":"qaitbay-citadella","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/?p=3543","title":{"rendered":"Qaitbay Citadella"},"content":{"rendered":"\n
\n
\n

A Qaitbay Citadella <\/strong>az egyik legfontosabb er\u0151d a F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger partj\u00e1n. Al-Ashraf Abu al-Nasr Qaitbay mameluk szult\u00e1n \u00e9p\u00edtette 1477-1479 k\u00f6z\u00f6tt az alexandriai vil\u00e1g\u00edt\u00f3torony romjai f\u00f6l\u00e9. Alexandria v\u00e9delm\u00e9re szolg\u00e1lt a tengeri t\u00e1mad\u00e1sok ellen.<\/p>\n\n\n\n

Qaitbay fellegv\u00e1ra egy 15. sz\u00e1zadi v\u00e9dekez\u0151 er\u0151d a F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger partj\u00e1n, Alexandri\u00e1ban, Egyiptomban. Al-Ashraf Sayf al-Din Qa’it Bay szult\u00e1n \u00e9p\u00edtette 1477 \u00e9s 1479 k\u00f6z\u00f6tt. A Citadella a Pharos-sziget \u00e9szaki cs\u00fccsk\u00e9nek keleti oldal\u00e1n, a keleti kik\u00f6t\u0151 torkolat\u00e1n\u00e1l tal\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\n\n\n\n

A Citadella a keleti kik\u00f6t\u0151 bej\u00e1rat\u00e1n\u00e1l, a Pharos-sziget keleti pontj\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3. Pontosan a h\u00edres alexandriai vil\u00e1g\u00edt\u00f3torony hely\u00e9n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel, amely az \u00f3kori vil\u00e1g h\u00e9t csod\u00e1j\u00e1nak egyike volt. A vil\u00e1g\u00edt\u00f3torony az arab h\u00f3d\u00edt\u00e1s idej\u00e9ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, majd t\u00f6bb katasztr\u00f3fa is t\u00f6rt\u00e9nt, a vil\u00e1g\u00edt\u00f3torony form\u00e1ja n\u00e9mileg megv\u00e1ltozott, de tov\u00e1bbra is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. A helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s Ahmed Ibn Tulun korszak\u00e1ban kezd\u0151d\u00f6tt. A 11. sz\u00e1zadban f\u00f6ldreng\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nt, amely a nyolcsz\u00f6glet\u0171 r\u00e9szt megrong\u00e1lta. Az alja megmaradt, de csak \u0151rtoronyk\u00e9nt \u00e9s kis mecsetk\u00e9nt szolg\u00e1lhatott. A 14. sz\u00e1zadban egy nagyon puszt\u00edt\u00f3 f\u00f6ldreng\u00e9s volt, \u00e9s az eg\u00e9sz \u00e9p\u00fclet teljesen megsemmis\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n

1480 k\u00f6r\u00fcl a cserkesz mameluk szult\u00e1n, Al-Ashraf Qaitbay meger\u0151s\u00edtette a Pharos megmaradt romjait \u00e9s part menti v\u00e9delmi \u00e9p\u00edtm\u00e9nny\u00e9 alak\u00edtotta \u00e1t, hogy az Egyiptomot akkoriban fenyeget\u0151 t\u00f6r\u00f6k\u00f6k ellen v\u00e9delmezze Alexandria kik\u00f6t\u0151j\u00e9t. Qaitbay fellegv\u00e1r\u00e1nak alap\u00edt\u00f3ja egy Al-Ashraf Abou Anasr Saif El-Din Qaitbay El-Jerkasy Al-Zahiry <\/strong>(1468\u20131496) cserkesz szult\u00e1n, aki 1423 k\u00f6r\u00fcl sz\u00fcletett. Mameluk volt, aki fiatalon \u00e9rkezett Egyiptomba, kevesebb mint 20 \u00e9vesen.<\/p>\n<\/div>\n\n\n\n

\n

Al-Ashraf Bersbay v\u00e1s\u00e1rolta meg, \u00e9s a k\u00eds\u00e9r\u0151i k\u00f6z\u00f6tt maradt Al-Ashraf Bersbay hal\u00e1l\u00e1ig. Azt\u00e1n Jaqmaq szult\u00e1n megv\u00e1s\u00e1rolta Qaitbayt, \u00e9s k\u00e9s\u0151bb megadta neki a szabads\u00e1got. Qaitbay ezut\u00e1n k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 posztokat t\u00f6lt\u00f6tt be. Timurbugha szult\u00e1n uralma alatt a hadsereg f\u0151n\u00f6ke (Atabec Al-Askar) lett. Amikor a szult\u00e1nt tr\u00f3nfosztott\u00e1k, Qaitbayt szult\u00e1nnak nevezt\u00e9k ki, aki Almalek Al-Ashraf nevet kapta.<\/p>\n\n\n\n

Qaitbay annyira szerette a m\u0171v\u00e9szetet \u00e9s az \u00e9p\u00edt\u00e9szetet, hogy fontos poz\u00edci\u00f3t hozott l\u00e9tre az \u00e1llam k\u00f6zigazgat\u00e1si rendszer\u00e9ben; ez volt az Edifices Mason (Shady Al-Ama’er). Sz\u00e1mos hasznos \u00e9p\u00edtm\u00e9nyt \u00e9p\u00edtett Mekk\u00e1ban, Medin\u00e1ban \u00e9s Jeruzs\u00e1lemben. Egyiptomban k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 70 fel\u00faj\u00edtott \u00e9p\u00edtm\u00e9nyt tulajdon\u00edtanak neki, k\u00f6zt\u00fck mecseteket, sz\u00f6k\u0151k\u00fath\u00e1zakat, kuttabokat, h\u00e1zakat, katonai \u00e9p\u00edtm\u00e9nyeket, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Citadell\u00e1k Alexandri\u00e1ban \u00e9s Rosett\u00e9ben (ma Rashid v\u00e1rosa). Ezeket a Citadell\u00e1kat Egyiptom \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9nek v\u00e9delm\u00e9re \u00e9p\u00edtett\u00e9k, f\u0151k\u00e9nt az oszm\u00e1nok ellen, akiknek ereje egyre n\u0151tt a F\u00f6ldk\u00f6zi-tengeren.<\/p>\n\n\n\n

A Citadella \u00e9p\u00edt\u00e9sze Qagmas Al-Eshaqy volt. Egyiptomba \u00e9rkez\u00e9se el\u0151tt Djakmaq mamelukja volt Sz\u00edri\u00e1ban. Qaitbay uralkod\u00e1sa alatt \u0151 lett az \u00e9p\u00edtm\u00e9nyek k\u0151m\u0171vese, majd Alexandria alkir\u00e1lya. Sz\u00edria (Damaszkusz) korm\u00e1nyz\u00f3j\u00e1v\u00e1 nevezt\u00e9k ki, egy mecsetet \u00e9p\u00edtett Rasid (Bab Rashid) kapuj\u00e1n k\u00edv\u00fcl, valamint egy kenot\u00e1fot \u00e9s egy k\u00e1nt. Fel\u00faj\u00edtotta a Sadrah (Bab Sadrah) kapuj\u00e1n k\u00edv\u00fcl l\u00e9v\u0151 El-Sawary mecsetet is.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n

\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div><\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n

Qagmas intelligens \u00e9s szer\u00e9ny volt, valamint sz\u00e1mos \u00e9p\u00edtkez\u00e9s fel\u00fcgyel\u0151je Qaitbay idej\u00e9n. 1477-ben Qaitbay szult\u00e1n felkereste a r\u00e9gi vil\u00e1g\u00edt\u00f3torony hely\u00e9t Alexandri\u00e1ban, \u00e9s elrendelte, hogy \u00e9p\u00edtsenek er\u0151d\u00f6t az alapjaira. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 2 \u00e9vig tartott, \u00e9s \u00e1ll\u00edt\u00f3lag Qaitbay t\u00f6bb mint sz\u00e1zezer aranydin\u00e1rt k\u00f6lt\u00f6tt a Citadella munk\u00e1lataira.<\/p>\n\n\n\n

A fellegv\u00e1r m\u00e9szk\u0151b\u0151l k\u00e9sz\u00fclt, \u00e9s k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 17550 m2-en ter\u00fclt el. Az \u00e9p\u00fcletet v\u00e9d\u0151tornyokkal d\u00edsz\u00edtett k\u00fcls\u0151 fal veszi k\u00f6r\u00fcl. Egy bels\u0151 fal veszi k\u00f6r\u00fcl a citadella udvar\u00e1t, \u00e9s sz\u00e1mos helyis\u00e9get foglal mag\u00e1ban, amelyek k\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1nyat laktanyak\u00e9nt, m\u00e1sokat pedig rakt\u00e1rk\u00e9nt haszn\u00e1lnak. A fellegv\u00e1r bej\u00e1rata az udvarra vezet, ahol \u00e9szaknyugaton tal\u00e1lhat\u00f3 a f\u0151torony. Egy hatalmas h\u00e1romemeletes n\u00e9gyzetes er\u0151db\u0151l \u00e1ll. N\u00e9gy sark\u00e1t f\u00e9lk\u00f6r alak\u00fa tornyok foglalj\u00e1k el, amelyek kiugr\u00f3 erk\u00e9lyeket hordoznak a v\u00e1ros v\u00e9delm\u00e9re. <\/p>\n\n\n\n

Qaitbay fellegv\u00e1ra strat\u00e9giai fekv\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en korszakokon \u00e1t v\u00e9delmezte a kik\u00f6t\u0151t. 1798-ban, a francia egyiptomi exped\u00edci\u00f3 sor\u00e1n a francia csapatok kez\u00e9be ker\u00fclt, f\u0151k\u00e9nt a Citadella hely\u0151rs\u00e9g\u00e9nek gyenges\u00e9ge \u00e9s a francia modern fegyverek akkori ereje miatt. Bent a franci\u00e1k tal\u00e1ltak n\u00e9h\u00e1ny keresztes fegyvert, amelyek IX. Lajos hadj\u00e1rat\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaznak. Ezek az Al Mansura-i csata zs\u00e1km\u00e1nyai lehetnek. Ahogy az oszm\u00e1n hadsereg meggyeng\u00fclt, a Citadella kezdte elvesz\u00edteni katonai jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t. <\/p>\n<\/div>\n\n\n\n

\n

Amikor 1805-ben Mohamed Ali pasa Egyiptom uralkod\u00f3ja lett, fel\u00faj\u00edtotta a r\u00e9gi Citadell\u00e1t, helyre\u00e1ll\u00edtotta \u00e9s megjav\u00edtotta k\u00fcls\u0151 s\u00e1ncait, \u00e9s a korszak legmodernebb fegyvereivel, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a part menti \u00e1gy\u00fakkal l\u00e1tta el a v\u00e1rat. Mohammed Ali uralkod\u00e1s\u00e1t tekinthetj\u00fck a Citadella \u00fajabb aranykor\u00e1nak. A Citadella megtartotta Mohammed Ali ut\u00f3dai \u00e9rdekelts\u00e9g\u00e9t eg\u00e9szen 1882-ig, amikor az Orabi-l\u00e1zad\u00e1s kit\u00f6rt. A brit flotta 1882. j\u00falius 11-\u00e9n bomb\u00e1zta Alexandri\u00e1t, \u00e9s megrong\u00e1lta a v\u00e1ros nagy r\u00e9sz\u00e9t, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a Citadella ter\u00fclet\u00e9n. Ez a t\u00e1mad\u00e1s felt\u00f6rte az er\u0151d\u00f6t, nagy k\u00e1rokat okozva. Az \u00e9szaki \u00e9s nyugati homlokzat s\u00falyosan megs\u00e9r\u00fclt a k\u00f6zvetlen\u00fcl az \u00e9p\u00edtm\u00e9nyre ir\u00e1nyul\u00f3 \u00e1gy\u00farobban\u00e1sok k\u00f6vetkezt\u00e9ben. A nyugati homlokzat teljesen megsemmis\u00fclt, nagy r\u00e9sek maradtak rajta.<\/p>\n\n\n\n

 A Citadella ezut\u00e1n elhanyagolt maradt, eg\u00e9szen 1904-ig, amikor a Honv\u00e9delmi Miniszt\u00e9rium helyre\u00e1ll\u00edtotta a fels\u0151 emeleteket. Farouk kir\u00e1ly kir\u00e1lyi pihen\u0151h\u00e1zz\u00e1 akarta \u00e1talak\u00edtani a Citadell\u00e1t, ez\u00e9rt elrendelte a gyors fel\u00faj\u00edt\u00e1st. Az 1952-es forradalom ut\u00e1n az egyiptomi haditenger\u00e9szeti csapatok tenger\u00e9szeti m\u00fazeumm\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k az \u00e9p\u00fcletet. A legnagyobb helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1si munka 1984-re ny\u00falik vissza, amikor az Egyiptomi R\u00e9gis\u00e9gek Szervezete ambici\u00f3zus terveket k\u00e9sz\u00edtett az er\u0151d helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Az \u00e9p\u00fcletet 2003-ban kib\u0151v\u00edtett\u00e9k, \u00e9s egy\u00e9b \u00e1llagmeg\u00f3v\u00e1si m\u0171veletek is elv\u00e9gezt\u00e9k.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n

\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div><\/div>\n<\/div>\n
<\/div>
<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A Qaitbay Citadella az egyik legfontosabb er\u0151d a F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger partj\u00e1n. Al-Ashraf Abu al-Nasr Qaitbay mameluk szult\u00e1n \u00e9p\u00edtette 1477-1479 k\u00f6z\u00f6tt az alexandriai vil\u00e1g\u00edt\u00f3torony romjai f\u00f6l\u00e9. Alexandria v\u00e9delm\u00e9re szolg\u00e1lt a tengeri t\u00e1mad\u00e1sok ellen. QaitbayTov\u00e1bbi inform\u00e1ci\u00f3\u2026<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":3557,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"yasr_overall_rating":0,"yasr_post_is_review":"","yasr_auto_insert_disabled":"","yasr_review_type":"","footnotes":""},"categories":[395,24,425,140],"tags":[81,264,178,60],"class_list":["post-3543","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-alexandria-es-kornyeke-latnivaloi","category-egyiptom-tortenelme","category-muszlim-latnivalok","category-tortenelmi-latnivalok","tag-alexandria","tag-citadellak","tag-egyiptom","tag-kozepkori-egyiptom"],"aioseo_notices":[],"yasr_visitor_votes":{"stars_attributes":{"read_only":false,"span_bottom":false},"number_of_votes":0,"sum_votes":0},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3543","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=3543"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3543\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":11591,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3543\/revisions\/11591"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/3557"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=3543"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=3543"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=3543"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}