{"id":4161,"date":"2023-04-13T16:39:52","date_gmt":"2023-04-13T14:39:52","guid":{"rendered":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/?p=4161"},"modified":"2023-05-10T19:17:08","modified_gmt":"2023-05-10T17:17:08","slug":"szinek-az-okori-egyiptomban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/?p=4161","title":{"rendered":"Sz\u00ednek az \u00f3kori Egyiptomban"},"content":{"rendered":"\n
\n
\n

Sz\u00ednek az \u00f3kori Egyiptomban<\/strong><\/h2>\n\n\n\n

A sz\u00edneknek szinte minden kult\u00far\u00e1ban szimbolikus jelent\u00e9se is van. Az alkimista irodalomban a v\u00f6r\u00f6s t\u00f6bbnyire az aranyat, a feh\u00e9r vagy a k\u00e9k a higanyt vagy az ez\u00fcst\u00f6t jel\u00f6li. Az \u00f3kori Egyiptomban is gyakran m\u00e1gikus-vall\u00e1sos eszm\u00e9k szabt\u00e1k meg a sz\u00ednek alkalmaz\u00e1s\u00e1t. A pigmentek nem a ritkas\u00e1guk miatt v\u00e1ltak \u00e9rt\u00e9kess\u00e9, hanem a sz\u00edn misztikus hatalma miatt, amely arra k\u00e9sztette az embert, hogy a pigmentek k\u00e9sz\u00edt\u00e9sekor legy\u0151zze a neh\u00e9zs\u00e9geket.<\/p>\n\n\n\n

V\u00f6r\u00f6s \u00e9s feh\u00e9r<\/h2>\n\n\n\n

A predinasztikus id\u0151kben Fels\u0151-Egyiptom f\u00e1ra\u00f3ja “feh\u00e9r” koron\u00e1t viselt; a “v\u00f6r\u00f6s” korona az Als\u00f3-Egyiptom f\u00f6l\u00f6tti uralmat szimboliz\u00e1lta. Mindk\u00e9t sz\u00edn H\u00f3rusz szem\u00e9t, az \u00e9let fenntart\u00e1s\u00e1t jelk\u00e9pezte; a v\u00f6r\u00f6s a feh\u00e9r komplementere volt.<\/p>\n\n\n\n

Amikor Men\u00e9sz egyes\u00edtette a k\u00e9t birodalmat (i. e. 2900 k\u00f6r\u00fcl), kett\u0151s koron\u00e1t alkottak, amelyben a kor\u00e1bbi k\u00e9t korona \u00fagy jelent meg, hogy egyik se domin\u00e1ljon a m\u00e1sik felett. A tisztas\u00e1got \u00e9s spiritualit\u00e1st jelk\u00e9pez\u0151 feh\u00e9r hatalm\u00e1val egyes\u00fclt a v\u00e9rt, t\u00fczet \u00e9s csillog\u00e1st szimboliz\u00e1l\u00f3 v\u00f6r\u00f6s hatalma.<\/p>\n\n\n\n

Az egyiptomi mitol\u00f3gi\u00e1ban az oroszl\u00e1n gyakran a szent helyek \u0151rek\u00e9nt jelenik meg. A Szfinx alakj\u00e1ban az oroszl\u00e1n megtartotta az \u0151r funkci\u00f3t, de a Napisten jellemz\u0151it is felvette. \u00dagy gondolt\u00e1k, hogy a fej Khafr\u00e9 f\u00e1ra\u00f3 idealiz\u00e1lt portr\u00e9ja, a f\u00e1ra\u00f3t pedig a Napistennel azonos\u00edtott\u00e1k. Ez\u00e9rt nem meglep\u0151, hogy a Szfinx arc\u00e1n m\u00e9g most is felt\u0171nnek a v\u00f6r\u00f6s fest\u00e9k nyomai. A v\u00f6r\u00f6s itt a fels\u0151bb hatalmat, a v\u00e9delmet, a t\u00fczet, a parancsot jelk\u00e9pezi.<\/p>\n\n\n\n

A sz\u00ednek szimbolik\u00e1ja az orvosl\u00e1sban is megjelent. Az \u0151si Egyiptomban gyakoriak voltak a v\u00f6r\u00f6s amulettek. A hit szerint ezek meg\u00f3vt\u00e1k a katon\u00e1kat a sebes\u00fcl\u00e9st\u0151l \u00e9s el\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a v\u00e9rz\u00e9st.<\/p>\n\n\n\n

A v\u00f6r\u00f6sh\u00f6z k\u00e9tf\u00e9le konnot\u00e1ci\u00f3 j\u00e1rult. Ha a Napot jelk\u00e9pezte, a szemhez kapcsol\u00f3dott vagy amulettk\u00e9nt haszn\u00e1lt\u00e1k, j\u00f3t jelentett. Ha azonban Sz\u00e9th, Ozirisz gyilkos\u00e1nak sz\u00ednek\u00e9nt alkalmazt\u00e1k, gonoszs\u00e1gra utalt.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00f3kori Egyiptomban a f\u00e9rfiak h\u00fas\u00e1t \u00e1ltal\u00e1ban v\u00f6r\u00f6ssel jelen\u00edtett\u00e9k meg, a n\u0151k\u00e9t s\u00e1rg\u00e1sfeh\u00e9rrel. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vezreddel k\u00e9s\u0151bb, Kelet-Angol\u00e1ban is hasonl\u00f3 megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9st haszn\u00e1ltak: a feh\u00e9r az \u00e9let, az eg\u00e9szs\u00e9g, a holdf\u00e9ny \u00e9s a n\u0151k sz\u00edne volt, a v\u00f6r\u00f6s betegs\u00e9ghez, a Naphoz \u00e9s a f\u00e9rfiakhoz k\u00f6t\u0151d\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n

Egyiptomban a legfontosabb v\u00f6r\u00f6s pigment a v\u00edzmentes vas(III)-oxid volt. A falfestm\u00e9nyeken \u00e9s a festett t\u00e1rgyakon m\u00e1r a predinasztikus id\u0151kben (Kr. e. 5000\u20133000) megjelent. K\u00e9s\u0151bb, a Kr. e. II. \u00e9vezred t\u00e1j\u00e1n realg\u00e1rt, arz\u00e9n-szulfidot (As2S2) is haszn\u00e1ltak. Ez \u00e9l\u00e9nkebb sz\u00edn\u0171 volt a vas-oxidn\u00e1l.<\/p>\n\n\n\n

A feh\u00e9rhez k\u00e9t term\u00e9szetes pigmentet, kr\u00e9t\u00e1t (kalcium-karbon\u00e1tot) \u00e9s gipszet (kalcium-szulf\u00e1tot) haszn\u00e1ltak. Egyes feltev\u00e9sek szerint mesters\u00e9gesen el\u0151\u00e1ll\u00edtott, feh\u00e9r \u00f3lom-karbon\u00e1ttal is dolgoztak.<\/p>\n\n\n\n

A kis t\u00e1rgyakat nem agyagb\u00f3l, hanem \u00fagynevezett egyiptomi fajanszb\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k. A m\u00e1zzal bevont t\u00e1rgyakat sokf\u00e9le anyaggal sz\u00ednezhett\u00e9k. A v\u00f6r\u00f6s \u00e9s a barna m\u00e1z alapja a vas-oxid volt. A k\u00e9t sz\u00ednt csak a VIII. dinaszti\u00e1t\u00f3l (i. e. 1567\u20131320) tudt\u00e1k sz\u00e1nd\u00e9kosan megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni: kor\u00e1bban a mester nem lehet biztos abban, hogy v\u00f6r\u00f6s vag barna lesz-e a k\u00e9sz ed\u00e9ny. Az id\u0151k folyam\u00e1n k\u00eds\u00e9rletezhett\u00e9k ki, hogy akkor v\u00e1lik \u00e9l\u00e9nk v\u00f6r\u00f6ss\u00e9 a m\u00e1z, ha a vas-oxidhoz meghat\u00e1rozott ar\u00e1nyban k\u00e1lium-oxidot, mang\u00e1n-monoxidot \u00e9s \u00f3lom-oxidot adnak. A k\u00e1lium-oxid a hamuzs\u00edr (k\u00e1lium-karbon\u00e1t) h\u0151bont\u00e1sakor keletkezett. A hamuzs\u00edr vagy az \u00fcveggy\u00e1rt\u00e1shoz haszn\u00e1lt egyiptomi homok szennyez\u00e9se volt, vagy n\u00f6v\u00e9nyi hamu form\u00e1j\u00e1ban haszn\u00e1lt\u00e1k fel. A mang\u00e1n-monoxid az \u00fcveghez adott piroluzitb\u00f3l (mang\u00e1n-dioxid), az \u00f3lom-oxid a galenitb\u0151l (\u00f3lom-szulfid) k\u00e9pz\u0151d\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n

A feh\u00e9r fajansz gy\u00e1rt\u00e1sakor t\u00f6bbnyire nem adtak \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3s\u00e1g\u00e1t cs\u00f6kkent\u0151 anyagot a m\u00e1zhoz, ink\u00e1bb finomra \u0151r\u00f6lt kvarcot haszn\u00e1ltak, amit vastag, \u00fcveges, \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 “h\u00e9jjal” bor\u00edtottak.<\/p>\n\n\n\n

Fekete<\/h2>\n\n\n\n

A fekete fogalma els\u0151sorban a gonoszs\u00e1ghoz k\u00f6t\u0151d\u00f6tt. A sak\u00e1lfej\u0171 istent, Anubiszt, a hal\u00e1l herceg\u00e9t feket\u00e9re sz\u00ednezt\u00e9k. De a v\u00f6r\u00f6sh\u00f6z hasonl\u00f3an a feket\u00e9nek is ambivalnes konnot\u00e1ci\u00f3ja volt. A betegek sz\u00edv\u00e9re gyakran tettek fekete skarabeuszt v\u00e9delem gyan\u00e1nt.<\/p>\n\n\n\n

Fekete pigmentk\u00e9nt eleinte kormot haszn\u00e1ltak. K\u00e9s\u0151bb nagy mennyis\u00e9g\u0171 piroluzitot adtak az \u00fcveghez, majd a vas(III)-oxid szab\u00e1lyozott redukci\u00f3j\u00e1t is rendszeresen alkalmazt\u00e1k. Az elj\u00e1r\u00e1s sor\u00e1n nagy mennyis\u00e9g\u0171 vas(III)-oxidot kellett magas h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten reduk\u00e1lni, \u00e9s az anyagnak addig kellett reduk\u00e1lt \u00e1llapotban maradnia, am\u00edg a m\u00e1z meg nem kem\u00e9nyedett. Enyhe oxid\u00e1ci\u00f3 mellett k\u00e9k \u00e9s z\u00f6ld sz\u00edn is keletkezhetett.<\/p>\n\n\n\n

S\u00e1rga<\/h2>\n\n\n\n

Ez a sz\u00edn a boldogs\u00e1got \u00e9s a gazdags\u00e1got jelk\u00e9pezte.  A XVIII. dinasztia el\u0151tti id\u0151kben egyetlen s\u00e1rga pigment volt csak, az okker (hidrat\u00e1lt vas(III)-oxid). K\u00e9s\u0151bb felfedezt\u00e9k, hogy az auripigment (arz\u00e9n-triszulfid) \u00e9s az \u00f3lom-antimon\u00e1t s\u00e1rg\u00e1ra sz\u00ednezi az \u00fcveget.<\/p>\n\n\n\n

K\u00e9k<\/h2>\n\n\n\n

Az isteni igazs\u00e1got jelk\u00e9pez\u0151 k\u00e9k az egyik legfontosabb sz\u00edn volt. A s\u00edrokb\u00f3l sz\u00e1mos k\u00e9k t\u00e1rgy ker\u00fclt el\u0151. A k\u00e9k amulettek visel\u0151i az istenek oltalma alatt \u00e1lltak.<\/p>\n\n\n\n

Az egyiptomiak tudt\u00e1k, hogy a lapis lazuli (laz\u00fark\u0151) az ultramarin fest\u00e9k alapja, de ritkas\u00e1ga miatt kev\u00e9s lapis lazulit haszn\u00e1lhattak. Ismert\u00e9k az azurit (b\u00e1zisos r\u00e9z-karbon\u00e1t) \u00e1sv\u00e1nyt is, de tiszt\u00e1ban voltak csek\u00e9ly k\u00e9miai ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e1val \u00e9s halv\u00e1ny sz\u00edn\u00e9vel is. A k\u00e9k azonban annyira fontos volt, hogy kik\u00eds\u00e9rletezt\u00e9k a h\u00edres egyiptomi k\u00e9k fest\u00e9ket.<\/p>\n\n\n\n

A vizsg\u00e1latok szerint ez a fest\u00e9k j\u00f3l defini\u00e1lt krist\u00e1lyszerkezettel rendelkez\u0151 kalcium-r\u00e9z-tetraszilik\u00e1t (CaCuSi4O10 vagy CuO, 4SiO4). A feljegyz\u00e9sek szerint el\u0151sz\u00f6r a IV. dinasztia idej\u00e9n (i. e. 2613\u20132494) alkalmazt\u00e1k.  El\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak titka azonban a IV. sz\u00e1zadban elveszett, \u00e9s csak a XIX. sz\u00e1zadban fedezt\u00e9k fel \u00fajra. Az elemz\u00e9sek arra utalnak, hogy szil\u00edcium-dioxidot, r\u00e9ztartalm\u00fa malachitot vagy azuritot \u00e9s kalcium-karbon\u00e1tot hev\u00edtettek egy\u00fctt. A nyersanyagoknak a lehet\u0151 legjobban meg kellett k\u00f6zel\u00edteni\u00fck az 1 CaO, 1 CuO, 4 SiO2 szt\u00f6chiometriai ar\u00e1nyt, \u00e9s kis mennyis\u00e9g\u0171 foly\u00f3s\u00edt\u00f3szerre (s\u00f3ra, boraxra) is sz\u00fcks\u00e9g volt, hogy a krist\u00e1lyosod\u00e1st szab\u00e1lyozz\u00e1k. Az \u00e9l\u00e9nk k\u00e9k sz\u00edn el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben 1000 oC alatt, oxid\u00e1l\u00f3 atmoszf\u00e9r\u00e1ban kellett v\u00e9gezni az elj\u00e1r\u00e1st.<\/p>\n\n\n\n

A XVIII. dinasztia alatt m\u00e1r a kobalt volt a fajansz f\u00f5 sz\u00ednez\u0151anyaga (kobalt-oxid form\u00e1j\u00e1ban). Rendszerint b\u0151s\u00e9gesen adtak hozz\u00e1 rezet is. 0,05 sz\u00e1zal\u00e9k kobalt-oxid m\u00e1r \u00e9l\u00e9nk sz\u00ednt keltett, 0,2 sz\u00e1zal\u00e9k pedig lil\u00e1ra festette az anyagot. A kobalttal festett fajanszt\u00e1rgyak s\u00f6t\u00e9tk\u00e9k sz\u00edne a lapis lazulira eml\u00e9keztetett. A r\u00e9z vil\u00e1gosabbra, t\u00fcrkizesre v\u00e1ltoztatta a sz\u00ednt.<\/p>\n\n\n\n

Z\u00f6ld<\/h2>\n\n\n\n

Az egyiptomiak a N\u00edlus vid\u00e9k\u00e9t festett\u00e9k meg z\u00f6lddel a fresk\u00f3kon. Ozirisz, a hal\u00e1l \u00e9s a term\u00e9kenys\u00e9g isten\u00e9nek sz\u00edne ugyancsak a z\u00f6ld volt. A z\u00f6ldnek gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 er\u0151t is tulajdon\u00edtottak. Az \u00f6r\u00f6k \u00e9letet jelk\u00e9pez\u0151 skarabeuszokat gyakran z\u00f6ldre festett\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n

A z\u00f6ldet vagy porr\u00e1 t\u00f6rt malachitb\u00f3l, vagy mesters\u00e9ges z\u00f6ld \u00fcvegzom\u00e1nc-\u0151rlem\u00e9nyb\u0151l \u00e1ll\u00edtott\u00e1k el\u0151. N\u00e9ha az egyiptomi k\u00e9k \u00e9s az okker kever\u00e9ke adta ki a z\u00f6ld sz\u00ednt. M\u00e1skor krizokoll\u00e1t (r\u00e9z-szilik\u00e1tot) is haszn\u00e1ltak, de ez az \u00e1sv\u00e1ny ritka volt Egyiptomban.<\/p>\n\n\n\n

Nofretiti mellszobr\u00e1nak z\u00f6ld fejd\u00edsz\u00e9t els\u0151sorban b\u00e1zisos r\u00e9sz-acet\u00e1ttal (patin\u00e1val) sz\u00ednezt\u00e9k. A fest\u00e9k val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u00fagy k\u00e9sz\u00fclt, hogy a rezet a bor sepr\u0151j\u00e9ben \u00e1ztatt\u00e1k, majd a z\u00f6ld fel\u00fcleti r\u00e9teget lekapart\u00e1k. A fajanszhoz r\u00e9z-oxidot \u00e9s vas(III)-oxidot is haszn\u00e1ltak z\u00f6ld pigmentk\u00e9nt. K\u00e9s\u0151bb a vas-oxid mennyis\u00e9ge jelent\u0151sen megn\u0151tt: val\u00f3sz\u00edn\u0171leg r\u00e1j\u00f6ttek, hogy a vegy\u00fclet er\u0151s\u00edti a z\u00f6ld hat\u00e1st. A s\u00e1rga \u00f3lom-antimon\u00e1t pigment felfedez\u00e9se nyom\u00e1n a z\u00f6ld sz\u00edn\u00e1rnyalatok sk\u00e1l\u00e1ja is gazdagodott<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n

\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div><\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div><\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div><\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n<\/div>\n
<\/div>
<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Sz\u00ednek az \u00f3kori Egyiptomban A sz\u00edneknek szinte minden kult\u00far\u00e1ban szimbolikus jelent\u00e9se is van. Az alkimista irodalomban a v\u00f6r\u00f6s t\u00f6bbnyire az aranyat, a feh\u00e9r vagy a k\u00e9k a higanyt vagy az ez\u00fcst\u00f6t jel\u00f6li.Tov\u00e1bbi inform\u00e1ci\u00f3\u2026<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":4174,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"yasr_overall_rating":0,"yasr_post_is_review":"","yasr_auto_insert_disabled":"","yasr_review_type":"","footnotes":""},"categories":[36],"tags":[219,48,281],"class_list":["post-4161","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-egyiptom-muveszete","tag-egyiptomi-muveszet","tag-okori-egyiptom","tag-szinek"],"aioseo_notices":[],"yasr_visitor_votes":{"stars_attributes":{"read_only":false,"span_bottom":false},"number_of_votes":1,"sum_votes":5},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4161","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=4161"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4161\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5061,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4161\/revisions\/5061"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/4174"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=4161"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=4161"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=4161"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}