{"id":8363,"date":"2024-01-22T12:27:45","date_gmt":"2024-01-22T11:27:45","guid":{"rendered":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/?p=8363"},"modified":"2024-06-04T15:12:03","modified_gmt":"2024-06-04T13:12:03","slug":"karanisz","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/?p=8363","title":{"rendered":"Karanisz"},"content":{"rendered":"\n
\n
\n

Karanis mez\u0151gazdas\u00e1gi v\u00e1ros volt a g\u00f6r\u00f6g-r\u00f3mai Egyiptomban, a Fayoum (a mai Kom) \u00e9szakkeleti sark\u00e1n. Egyike volt a sok v\u00e1rosnak, amelyet Arsinoit\u00e1k nev\u00e9ben alap\u00edtottak II. Ptolemaiosz uralkod\u00e1sa alatt. A g\u00f6r\u00f6g zsoldos kol\u00f3ni\u00e1k l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 projekt c\u00e9lja az volt, hogy a katon\u00e1k elvegy\u00fclhessenek az \u0151slakos egyiptomiak k\u00f6z\u00f6tt, kihaszn\u00e1lva a potenci\u00e1lisan term\u00e9keny Fayum-medenc\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

A v\u00e1ros legr\u00e9gebbi temploma a d\u00e9li templom, amit i.e. 1. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00edtettek. Majd a v\u00e1ros \u00e9szak fel\u00e9 terjeszkedett, miut\u00e1n Augustus cs\u00e1sz\u00e1r megh\u00f3d\u00edtotta Egyiptomot, \u00e9s felismerte a Fayum o\u00e1zis mez\u0151gazdas\u00e1gi potenci\u00e1lj\u00e1t. Az uralkod\u00f3 munk\u00e1sokat k\u00fcld\u00f6tt a csatorn\u00e1k megtiszt\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a hanyatl\u00f3 g\u00e1tak helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra, ezzel meg\u00faj\u00edtva a ter\u00fclet termel\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t. Az. 1. sz\u00e1zad elej\u00e9n a r\u00e9gi templom alapjai f\u00f6l\u00e9 r\u00f3mai st\u00edlus\u00fa templom \u00e9p\u00fclt. Az \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s sor\u00e1n egy kis \u00e9szaki templom is \u00e9p\u00fclt tiszta egyiptomi st\u00edlusban. A d\u00e9li templomot a helyi krokodilistenek, Pnepheros \u00e9s Petesouchos tisztelet\u00e9re szentelt\u00e9k fel, m\u00edg az \u00e9szaki templomnak nem ismeretes, hogy mely istennek szentelt\u00e9k.<\/p>\n<\/div>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n
\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n
\n

 Az Augustus \u00e9s ut\u00f3dai \u00e1ltal \u00e9letben tartott b\u00e9ke \u00e9s politikai stabilit\u00e1s a birtokosok nemzed\u00e9keinek j\u00f3l\u00e9t\u00e9t hozta Karaniszban eg\u00e9szen a 2. sz\u00e1zadig. A 2. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a s\u00falyos recesszi\u00f3k voltak, melyek a birodalmat teljes eg\u00e9sz\u00e9ben \u00e9rintett\u00e9k. A h\u00e1zak a 2. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n \u00f6sszeomlottak, a v\u00e1ros pedig az 5. sz\u00e1zad elej\u00e9re teljesen elhagyatott lett. A sz\u00e1raz k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek, melyek el\u0151seg\u00edtett\u00e9k a papiruszok meg\u0151rz\u00e9s\u00e9t, ez az oka annak, hogy Karanisz olyan j\u00f3l ismert a r\u00e9g\u00e9szek el\u0151tt. (pl: Prolemaeus levele<\/em>, melyben Szer\u00e1pisz<\/em> isten tisztelet\u00e9re rendezett \u00fcnnep\u00e9lyes lakom\u00e1ra utal.) A felt\u00e1rt papiruszok t\u00f6rt\u00e9nelmi jelent\u0151s\u00e9g\u0171ek, mivel mindegyik Diocletianus uralkod\u00e1sa idej\u00e9re dat\u00e1lhat\u00f3k. A papiruszok sz\u00e1mos ad\u00f3bejegyz\u00e9st tartalmaznak, \u00edgy a r\u00e9g\u00e9szek meg\u00e9rtett\u00e9k, hogy Karanisz \u00e9s veter\u00e1njai, szinte mind viszonylag szeg\u00e9ny, \u00f6nell\u00e1t\u00f3 gazd\u00e1k voltak, akik nem nagyon \u00e9rintkeztek a r\u00e9gi\u00f3 m\u00e1s v\u00e1rosaival \u00e9s azok lakoss\u00e1g\u00e1val.<\/p>\n\n\n\n

A 19. \u00e9s 20. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n kezdt\u00e9k meg az \u00e1sat\u00e1sokat a ter\u00fcleten, b\u00e1r ezek az \u00e1sat\u00e1sok rendk\u00edv\u00fcl problematikusak voltak, mivel a helyi a parasztok el\u0151z\u0151leg enged\u00e9lyt kaptak az akkori ter\u00fcleti vezet\u00e9st\u0151l, hogy a  Karanis-hegyr\u0151l elt\u00e1vol\u00edts\u00e1k a talajt \u00e9s m\u0171tr\u00e1gyak\u00e9nt (sebakh), term\u0171talaj p\u00f3tl\u00e1sk\u00e9nt haszn\u00e1lhass\u00e1k, mivel a szerves anyagok leboml\u00e1sa nagyon gazdagg\u00e1 tette az ottani a talajt.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n

\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div><\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n

Az els\u0151 val\u00f3di \u00e1sat\u00e1sra 1895-ben ker\u00fclt sor az angol Bernard Pyne Grenfell \u00e9s Arthur Surridge Hunt kezei \u00e1ltal, akik meg voltak gy\u0151z\u0151dve arr\u00f3l, hogy a ter\u00fcletet t\u00fals\u00e1gosan kifosztott\u00e1k ahhoz, hogy b\u00e1rmilyen m\u00e1s \u00e9rdekes anyagot lehessen szolg\u00e1ltatni. Akkoriban a r\u00e9g\u00e9szetet nem a tud\u00e1skeres\u00e9s m\u00f3dszer\u00e9nek tekintett\u00e9k, hanem sajn\u00e1latos m\u00f3don a papiruszokat \u00e9s egy\u00e9b leleteket csak a gy\u0171jt\u0151knek vagy m\u00fazeumoknak eladhat\u00f3 t\u00e1rgyaik\u00e9nt kezelt\u00e9k. Szint\u00e9n ebben az id\u0151szakban (azaz a 19. \u00e9s 20. sz\u00e1zad k\u00f6z\u00f6tt) a r\u00e9g\u00e9szeket szinte kiz\u00e1r\u00f3lag a leg\u0151sibb dinaszti\u00e1k leletanyagai \u00e9rdekelt\u00e9k, \u00e9s nem a g\u00f6r\u00f6g-r\u00f3mai lel\u0151helyek, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Karanisz. 1924-ben kapt\u00e1k meg a jogot, hogy \u00e1sat\u00e1si helyet keressenek. 1925-ben kezdt\u00e9k meg a karaniszi \u00e1sat\u00e1sokat, azzal a c\u00e9llal, ami “ink\u00e1bb a tud\u00e1st gyarap\u00edtsa, mint a gy\u0171jtem\u00e9nyeket”, \u00e9s az \u00f3kori Egyiptomban \u00e9l\u0151 egyszer\u0171 embereket helyezve a k\u00f6z\u00e9ppontba. Az \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt papiruszok ma a Michigani Egyetem gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik. Az \u00fajabb \u00e1sat\u00e1sokat a Kair\u00f3i Egyetem, a Francia Int\u00e9zet, az elm\u00falt \u00e9vekben pedig a UCLA \u00e9s a holland Groningeni Egyetem (RUG) egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel v\u00e9gezte.<\/p>\n<\/div>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div><\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n<\/div>\n
<\/div>
<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Karanisz romjai a Fayoum o\u00e1zis k\u00f6zel\u00e9ben.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":8383,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"yasr_overall_rating":0,"yasr_post_is_review":"","yasr_auto_insert_disabled":"","yasr_review_type":"","footnotes":""},"categories":[401,140],"tags":[92,48,180],"class_list":["post-8363","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-sivatagok-es-oazisok-latnivaloi","category-tortenelmi-latnivalok","tag-fayoum-oazis","tag-okori-egyiptom","tag-romai-kor"],"aioseo_notices":[],"aioseo_head":"\n\t\t\n\t\n\t\n\t\n\t\n\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t