{"id":949,"date":"2023-02-21T22:17:20","date_gmt":"2023-02-21T21:17:20","guid":{"rendered":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/?p=949"},"modified":"2023-05-02T12:52:04","modified_gmt":"2023-05-02T10:52:04","slug":"az-okori-egyiptom-tortenelme","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.egyptforever.hu\/ildiko\/?p=949","title":{"rendered":"Az \u00f3kori Egyiptom korszakair\u00f3l…"},"content":{"rendered":"\n

Az egyiptomi neolit <\/strong><\/p>\n\n\n\n

Nom\u00e1d \u00e9s f\u00e9lnom\u00e1d \u00e1llatteny\u00e9szt\u0151k hull\u00e1mai \u00e9rkeztek minden ir\u00e1nyb\u00f3l – d\u00e9lr\u0151l a \u201eFekete-Afrika\u201d n\u00e9pei (tal\u00e1n a mai nobat\u00e1k \u0151sei), keletr\u0151l \u00e9s nyugatr\u00f3l \u00c9szak-Afrika n\u00e9pei, v\u00e9g\u00fcl \u00e9szakr\u00f3l europid tipusok, akik ezid\u0151t\u00e1jt megjelentek Mezopot\u00e1mi\u00e1ban is. A neolit Egyiptomban nehezen dat\u00e1lhat\u00f3, mert a radiokarbon (C14) meghat\u00e1roz\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges szerves maradv\u00e1nyok a legritk\u00e1bb leletek k\u00f6z\u00e9 tartoznak. Az eddig tal\u00e1lt legr\u00e9gebbi telep\u00fcl\u00e9st k\u00e1bi kult\u00far\u00e1nak nevezik (el-Kab falu mellett), mikrolitikus technik\u00e1j\u00e1val m\u00e9g a k\u00e9s\u0151 mezolithoz tartozik, kora kb. i. e. 8000-6000 \u00e9v. Az \u00f3egyiptomi Neheb (vagy Nekheb, ma el-Kab), eszk\u00f6zt\u00e1ra a mikrolitnak nevezett kult\u00farszint, azaz eg\u00e9szen kicsiny \u00e9s finom, mezolitikus eszk\u00f6z\u00f6ket gy\u00e1rtottak. Ez a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 k\u0151kor legv\u00e9ge. Az ezt nem sokkal k\u00f6vet\u0151 kult\u00far\u00e1kn\u00e1l m\u00e1r bizony\u00edthat\u00f3 a f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9s, mely az \u00fajk\u0151kor saj\u00e1tos fejlem\u00e9nye. Ezek az \u00e9rett neolit eszk\u00f6zkult\u00far\u00e1j\u00e1val rendelkeztek, h\u00e1zi\u00e1llatokat tartottak, k\u0151kap\u00e1kkal m\u0171velt\u00e9k a f\u00f6ldet. A badari \u00e9s taszai kult\u00far\u00e1k (egyesek szerint e kett\u0151 l\u00e9nyeg\u00e9ben ugyanaz, \u00e9s badari jelleg\u0171 lel\u0151helyekr\u0151l besz\u00e9lnek) rendk\u00edv\u00fcl magas m\u0171v\u00e9szi sz\u00ednvonal\u00fa t\u00e1rgyai m\u00e1r a k\u0151r\u00e9zkor (calcholithikum, vagy m\u00e1s periodiz\u00e1ci\u00f3 szerint k\u00e9s\u0151i csiszoltk\u0151-kor) term\u00e9kei. Rendk\u00edv\u00fcl gyors fejl\u0151d\u00e9s figyelhet\u0151 meg, hiszen az els\u0151 (badari) k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl az i. e. VI. \u00e9vezredre tehet\u0151. Mint ilyen, egyid\u0151s a Faiyum-A, a Jerik\u00f3 II., \u00e9s a hasz\u00fanai kult\u00far\u00e1kkal. Ez azt mutatja, hogy a \u201eTerm\u00e9keny F\u00e9lhold\u201d eg\u00e9sz ter\u00fclet\u00e9n nagyj\u00e1b\u00f3l azonos kult\u00farszintek l\u00e9teztek egym\u00e1s mellett, egym\u00e1st\u00f3l nem f\u00fcgg\u0151en, s\u0151t Khartoumban agyaged\u00e9nyeket gy\u00e1rtottak j\u00f3val Jerik\u00f3 el\u0151tt. M\u00e1r a badariak sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkeztek, a bazalt p\u00e9ld\u00e1ul a mai Kair\u00f3 mell\u0151l sz\u00e1rmazik, vagy a S\u00ednai-f\u00e9lszigetr\u0151l. Elef\u00e1ntcsontot is haszn\u00e1ltak, melyet bizony\u00e1ra szint\u00e9n d\u00e9lebbi, \u00e9s\/vagy nyugatabbi n\u00e9pekt\u0151l szereztek. Keletr\u0151l, a V\u00f6r\u00f6s-tenger vid\u00e9k\u00e9r\u0151l kagyl\u00f3h\u00e9jakat \u00e9s korallt import\u00e1ltak. A Szin\u00e1jr\u00f3l nemcsak a bazalt sz\u00e1rmazott, hanem dr\u00e1gak\u00f6vek \u00e9s f\u00e9ldr\u00e1gak\u00f6vek is (t\u00fcrkiz, malachit, stb.), s\u0151t r\u00e9z is, melynek ugyan kev\u00e9s bizony\u00edt\u00e9ka ker\u00fclt el\u0151: egy r\u00e9z\u00e1r \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny r\u00e9zgoly\u00f3cska – nyilv\u00e1n t\u00fals\u00e1gosan dr\u00e1ga volt a r\u00e9z ahhoz, hogy a halottakkal eltemess\u00e9k. Ezzel vette kezdet\u00e9t az itteni k\u0151r\u00e9zkor.<\/p>\n\n\n\n

Az i. e. 5. \u00e9vezred v\u00e9g\u00e9n (a neolitikum v\u00e9ge, r\u00e9zkor) elterjedt a r\u00e9zeszk\u00f6z\u00f6k haszn\u00e1lata. Az i. e. 4. \u00e9vezred m\u00e1sodik fel\u00e9ben kialakult az \u00f6nt\u00f6z\u00e9ses f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9s.<\/p>\n\n\n\n

K\u0151r\u00e9zkor <\/strong><\/p>\n\n\n\n

Az egyiptomiak magukat k\u00e9t \u0151si v\u00e1rosb\u00f3l, Nehebb\u0151l (vagy Nekheb) \u00e9s Nehemb\u0151l (vagy Nekhem) sz\u00e1rmaztatt\u00e1k, az effajta legend\u00e1s eredetmond\u00e1kat a r\u00e9g\u00e9szeti adatok is meger\u0151s\u00edteni l\u00e1tszanak. E v\u00e1rosok m\u00e1r az \u00d3birodalom kezdeti szakasz\u00e1ban is megvoltak. Az egyiptomi \u201ev\u00f6r\u00f6s b\u0151r\u0171\u201d n\u00e9p eredete genetikai szempontb\u00f3l vitatott, l\u00e9nyeg\u00e9ben ismeretlen, nyelv\u00fcket az afro\u00e1zsiai nyelvcsal\u00e1dbasorolj\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

A k\u0151r\u00e9zkori emberek halottaikat zsugor\u00edtott, \u0151si testhelyzetben temett\u00e9k el, s mell\u00e9 helyezt\u00e9k mindazokat a szem\u00e9lyes holmikat, melyeket a t\u00falvil\u00e1gi \u00e9letben hasznos\u00edtani tudott. Felfedezhet\u0151k a halottcsonk\u00edt\u00e1s jelei is. \u00c9lelmet \u00e9s ed\u00e9nyeket is temettek mell\u00e9, hogy semmiben ne szenvedjen hi\u00e1nyt – tal\u00e1n az\u00e9rt is, hogy ne j\u00e1rjon vissza az \u00e9l\u0151k k\u00f6z\u00e9 \u00e9lelmet keresni. Egy\u00e9bk\u00e9nt maga a halotti kelengye l\u00e9te is azt mutatja, hogy az \u0151sk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi t\u00e1rsadalom ekkor m\u00e1r felboml\u00f3ban volt. Hogy milyen fokon, nem tudni, de a halottakkal kiz\u00e1r\u00f3lag mag\u00e1ntulajdont k\u00e9pez\u0151 t\u00e1rgyakat temettek el, \u00edgy jelenhettek meg el\u0151sz\u00f6r a k\u00f6zvetlen haszn\u00e1lati eszk\u00f6z\u00f6k, ruh\u00e1zat, majd pedig a nem k\u00f6zvetlen haszn\u00e1lati t\u00e1rgyak, melyek az ing\u00f3 vagyon l\u00e9t\u00e9t bizony\u00edtj\u00e1k. <\/p>\n\n\n\n

Term\u00e9szetesen f\u00f6ldmag\u00e1ntulajdon, vagy f\u00f6ldk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g l\u00e9t\u00e9r\u0151l sem pro-, sem kontra \u00e9rveket nem lehet felhozni. Ebben az id\u0151szakban ugyan m\u00e1r f\u00f6ldm\u0171vel\u0151k voltak, melyet a s\u00edrokban tal\u00e1lt k\u0151kap\u00e1k \u00e9s gabonamagvak bizony\u00edtanak, de a f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi vagy individu\u00e1lis volt\u00e1ra, illetve a f\u00f6ld tulajdonviszonyaira nem tal\u00e1lhatni utal\u00e1st. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a f\u00f6ld el\u0151zetes megmunk\u00e1l\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl, k\u00f6zvetlen\u00fcl a nedves talajba vetettek, s mivel sarl\u00f3t nem tal\u00e1ltak, gy\u00f6kerest\u00fcl kit\u00e9pve arathatt\u00e1k az \u00e9rett kal\u00e1szosokat (ezt nevezik \u00e9kes magyar nyelven ny\u0171v\u00e9snek). Ez persze nem t\u00fal hat\u00e9kony, de kissz\u00e1m\u00fa n\u00e9pess\u00e9get j\u00f3l ell\u00e1that. A term\u00e9nyt sek\u00e9ly g\u00f6dr\u00f6kben t\u00e1rolt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

A badari kult\u00fara mintegy el\u0151k\u00e9pek\u00e9nt jelenik meg a k\u00e9s\u0151bbi jellegzetes egyiptomi kult\u00far\u00e1nak. \u0150k dolgozt\u00e1k ki azt a finom ornamentik\u00e1t, mely a k\u00e9s\u0151bbiekben oly jellemz\u0151 lesz Egyiptomra, n\u00e1luk tal\u00e1lhat\u00f3 meg el\u0151sz\u00f6r az \u00e1llatkultusz, mely Egyiptomban eg\u00e9szen a Ptolemaioszok kor\u00e1ig, s\u0151t a kereszt\u00e9ny-biz\u00e1nci korig \u00e9l\u0151 hagyom\u00e1ny maradt. A m\u00e1r domesztik\u00e1lt \u00e1llatok – kutya, kecske, teh\u00e9n, juh – \u00e9ppoly fontosak, mint a vad\u00e1llatok – oroszl\u00e1n, sak\u00e1l, krokodil, v\u00edzil\u00f3. Jellegzetes m\u00f3don nem szerepelnek e totemisztikus im\u00e1datban r\u00e9szes\u00fcl\u0151k k\u00f6z\u00f6tt az \u00e9lelem c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l vad\u00e1szhat\u00f3 \u00e1llatok. A badari kult\u00far\u00e1ban jelentek meg azok a haj\u00edt\u00f3fegyverek, melyek m\u00e9g az \u00dajbirodalom kor\u00e1ban is kedveltek – a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 bumer\u00e1ngok. A badari bumer\u00e1ng a vil\u00e1g legr\u00e9gebbi ismert ilyen fegyvere.<\/p>\n\n\n\n

Egy\u00e9b faeszk\u00f6z\u00f6ket is haszn\u00e1ltak, valamint csontb\u00f3l is dolgoztak. A ruh\u00e1zat, \u00e9kszerek, fonott kosarak \u00e9s egy\u00e9b h\u00e1ztart\u00e1si eszk\u00f6z\u00f6k gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1ban magas m\u0171v\u00e9szi sz\u00ednvonalat \u00e9rtek el. M\u00e1r sz\u0151ttek \u00e9s fontak is. Szersz\u00e1maik k\u00f6z\u00fcl a kit\u0171n\u0151en csiszolt k\u0151balta, az \u00edj \u00e9s a ny\u00edl, az agyaged\u00e9nyek eml\u00edtend\u0151k, mely ut\u00f3bbiakat korong n\u00e9lk\u00fcl k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k el, \u00e9s rendszeres, elmaradhatatlan s\u00edrmell\u00e9kletekk\u00e9 v\u00e1ltak.<\/p>\n\n\n\n

Az egyiptomi kult\u00far\u00e1k k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9pcs\u0151fok\u00e1nak tekinthet\u0151 taszai (kb. i. e. 3500-ig), majd a Nagada I. \u00e9s II. (m\u00e1s \u2013 k\u00f6zelebbr\u0151l francia \u2013 terminol\u00f3gi\u00e1val amratien \u00e9s gerz\u00e9en kult\u00far\u00e1k, 3600-3300, ill. 3400-3100), s\u0151t ezekhez sz\u00e1molhat\u00f3 a dinasztikus id\u0151kbe ny\u00fal\u00f3 Nagada III-nak nevezett is. E helyek ugyan mind fels\u0151-egyiptomiak, de m\u00e1shol is el\u0151tal\u00e1lhat\u00f3 jellegzetes telep\u00fcl\u00e9s, mint Merimde Beni Szalam (Als\u00f3-Egyiptom), El-Fayoum (K\u00f6z\u00e9p-Egyiptom), stb. A mai El-Fayoum o\u00e1zis k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n akkor m\u00e9g m\u00e9lyf\u00f6ld volt, s a badarihoz igen hasonl\u00f3 n\u00e9pess\u00e9g \u00e9lt itt. Neolit t\u00edpus\u00fa szersz\u00e1maikkal f\u00f6ldet m\u0171veltek, eszk\u00f6zt\u00e1rukhoz a csiszolt k\u0151balta, k\u00e9toldalt retusos ny\u00edlhegyek, korong alak\u00fa buzog\u00e1nyok, bumer\u00e1ngok, csontszigonyok, \u00e1rak \u00e9s chopperek tartoztak. Egyszer\u0171 agyaged\u00e9nyeket is gy\u00e1rtottak. A Merimde Beni Szalam melletti telep\u00fcl\u00e9s nagyon hossz\u00fa id\u0151n kereszt\u00fcl volt lakott, ter\u00fclete el\u00e9ri a 30 hekt\u00e1rt. Ez a telep az\u00e9rt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos, mert a Deltavid\u00e9kr\u0151l m\u00e9g a sokkal k\u00e9s\u0151bbi korokb\u00f3l is ritka a r\u00e9g\u00e9szeti anyag. Itt nem tal\u00e1ltak temet\u0151t, mert a halottakat elsz\u00f3rtan, k\u00f6zel az egykori lak\u00f3h\u00e1zakhoz temett\u00e9k el. A halotti kelengye n\u00e9h\u00e1ny gabonaszemb\u0151l \u00e9s ed\u00e9nyekb\u0151l \u00e1llt.<\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n

Az \u00f3kori Egyiptomi t\u00f6rt\u00e9nelem szakaszol\u00e1sa <\/strong><\/h2>\n\n\n\n

Egyiptom az egyik legr\u00e9gibb ismert \u00edr\u00e1sbelis\u00e9ggel rendelkez\u0151 ter\u00fclet, az \u00edr\u00e1s megjelen\u00e9se term\u00e9szetesen els\u0151dleges fontoss\u00e1g\u00fa adatokkal szolg\u00e1l. Innen ismertek a leghosszabb egybef\u00fcgg\u0151, illetve r\u00e9szben egybef\u00fcgg\u0151 list\u00e1k kir\u00e1lyok neveivel, uralkod\u00e1suk idej\u00e9vel, \u00e9venk\u00e9nt sz\u00e1mba v\u00e9ve azt. Ezek az \u00c9vk\u00f6nyvek, melyek ma is a legfontosabb kronol\u00f3giai forr\u00e1sok. E kir\u00e1lylist\u00e1k legal\u00e1bb az i. e. 3100-as \u00e9vekig visszavezetnek.<\/p>\n\n\n\n

Egyiptom kronol\u00f3gi\u00e1ja \u00edgy a t\u00f6rt\u00e9nelemtudom\u00e1ny egyik legmegb\u00edzhat\u00f3bb korai kronol\u00f3gi\u00e1ja. Azonban t\u00f6bb olyan egyiptomi kir\u00e1lylist\u00e1t is ismer\u00fcnk, amelyek a mai szemmel egy\u00e9rtelm\u0171en hib\u00e1sak – nem lehet tudni, hogy sz\u00e1nd\u00e9kosan vagy sz\u00e1nd\u00e9kolatlanul, de a nevek helytelen sorrendben, s\u0151t kihagy\u00e1sokkal szerepelnek. Ezut\u00e1n viszont semmi biztos\u00edt\u00e9k nincsen arra vonatkoz\u00f3an, hogy a palerm\u00f3i k\u0151, a torin\u00f3i papirusz vagy b\u00e1rmely m\u00e1s kir\u00e1lylista objekt\u00edv lenne. Az egyiptomi t\u00f6rt\u00e9nelem szakaszol\u00e1sa az egyik \u00fajbirodalmi uralkod\u00f3, I. Sz\u00e9thi (1304-1290) egyik feliratos eml\u00e9k\u00e9n bukkan fel. H\u00e1rom kir\u00e1lynevet tal\u00e1lhatunk kiemelve: Meni (I. dinasztia), II. Mentuhotep (kb. 2061-2010, XI. dinasztia) \u00e9s I. Jahmesz (1552-1527, XVIII. dinasztia). Ugyanez a met\u00f3dus megism\u00e9tl\u0151dik a Ramesszeumban, azaz Sz\u00e9thi fi\u00e1nak, II. Ramszesz kir\u00e1lynak templom\u00e1ban. Teh\u00e1t m\u00e1r az \u00f3egyiptomi tudatban kialakult az a h\u00e1rmas tagol\u00e1sa a t\u00f6rt\u00e9nelemnek, melyeket ma \u00d3birodalom, K\u00f6z\u00e9pbirodalom \u00e9s \u00dajbirodalom n\u00e9ven ismer\u00fcnk. Eme – az i. e. 14-13. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n keletkezett, nem kev\u00e9s ideol\u00f3giai t\u00f6lt\u00e9s\u0171 – korszakol\u00e1st haszn\u00e1lta Maneth\u00f3n, s\u0151t H\u00e9rodotosz is. Maneth\u00f3n lelkiismeretes szerz\u0151 volt, de \u00edr\u00e1s\u00e1nak keletkez\u00e9se id\u0151ben nagyon t\u00e1vol esik a korai egyiptomi korokt\u00f3l, r\u00e1ad\u00e1sul m\u0171ve m\u00e9g az i. sz. 1. sz\u00e1zad el\u0151tt teljesen elveszett. Amit ma t\u0151le ismer\u00fcnk, csak az \u0151t kivonatol\u00f3 szerz\u0151k t\u00f6red\u00e9keib\u0151l sz\u00e1rmazik. E kivonatol\u00f3k pedig legink\u00e1bb az anekdotikus r\u00e9szletek ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151dtek, elhagyva szinte minden fontosnak mondhat\u00f3 r\u00e9szletet.<\/p>\n\n\n\n

Sz\u00e9thin\u00e9l Mentuhotep \u00e9s Jahmesz szem\u00e9lye a fenn\u00e1ll\u00f3 rendszer legitimiz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak eszk\u00f6ze. List\u00e1j\u00e1n mindh\u00e1rom kiemelt uralkod\u00f3 olyan, aki valamilyen m\u00f3don saj\u00e1t erej\u00e9b\u0151l v\u00edvta ki hatalma elismer\u00e9s\u00e9t, vagyis a szakr\u00e1lis kir\u00e1lys\u00e1g folyamatoss\u00e1g\u00e1nak id\u0151nk\u00e9nti megszakad\u00e1s\u00e1ra h\u00edvta fel a figyelmet.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00fajkori egyiptol\u00f3gia kezdetben nemigen tudott mihez ny\u00falni, csak H\u00e9rodotosz m\u0171v\u00e9hez, \u00e9s Maneth\u00f3n n\u00e9h\u00e1ny t\u00f6red\u00e9k\u00e9hez, melyek utal\u00e1sokban maradtak fenn, valamint a hieroglif\u00e1k megfejt\u00e9se ut\u00e1n a templomfeliratok csatlakoztak ehhez. \u00cdgy szinte term\u00e9szetes, hogy Sz\u00e9thi korszakol\u00e1sa \u00e1tker\u00fclt az egyiptol\u00f3gi\u00e1ba is, s\u0151t m\u00e9g ma is azt a dinasztia-sz\u00e1moz\u00e1st \u00e9s -beoszt\u00e1st haszn\u00e1ljuk, amit Maneth\u00f3n hagyott r\u00e1nk. Az\u00f3ta – az ismeretek b\u0151v\u00fcl\u00e9s\u00e9vel egy\u00fctt – mind\u00f6ssze annyi v\u00e1ltoz\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt, hogy az \u00d3birodalomr\u00f3l lev\u00e1lasztott\u00e1k az \u00fan. Archaikus kort (I-II. dinasztia), mely egyre nyilv\u00e1nval\u00f3bban k\u00fcl\u00f6n\u00fclt el az \u00d3birodalom klasszikus kor\u00e1t\u00f3l, az egyes szakaszok k\u00f6z\u00e9 k\u00e9t \u201e\u00e1tmeneti id\u0151szakot\u201d iktattak be, valamint a Sz\u00e9thit nem sokkal k\u00f6vet\u0151 id\u0151t K\u00e9s\u0151i kornak nevezt\u00e9k el (XXI-XXX. dinasztia).<\/p>\n\n\n\n

Korai dinasztikus kor: I. \u00e9s II. dinasztia <\/strong><\/h2>\n\n\n\n

A fels\u0151-egyiptomi predinasztikus kult\u00far\u00e1k egyik legfontosabbika a Nagada II. A Nagada I m\u00e9g \u00e9ppolyan szekul\u00e1ris jelens\u00e9g, mint a t\u00f6bbi egykor\u00fa. Ut\u00f3dja, a Nagada II viszont m\u00e1r er\u0151s terjeszked\u00e9st mutat. \u00dagy t\u0171nik, a Nagada II – vagy a befoly\u00e1sa alatt \u00e1ll\u00f3 ter\u00fclet – alkotta a fels\u0151 folyamv\u00f6lgyet egyes\u00edt\u0151 els\u0151 \u00e1llamot, vagy \u00e1llamkezdem\u00e9nyt. Az i. e. 4. \u00e9vezred v\u00e9g\u00e9n a folyamv\u00f6lgyben kialakult \u00e9s lassan megszil\u00e1rdult az \u00e1llamszervezet. A d\u00e9li r\u00e9szeken t\u00f6bb k\u00f6zponttal korai \u00e1llamok j\u00f6ttek l\u00e9tre, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg Nehem (vagy Nekhem), Neheb (vagy Nekheb) is ezek k\u00f6z\u00e9 tartoztak. A H\u00e9rodotosz \u00e1ltal M\u00e9n\u00e9sznek nevezett Meni, a fels\u0151-egyiptomi kir\u00e1ly 2900 k\u00f6r\u00fcl, \u00e9szaki riv\u00e1lisait legy\u0151zve egyes\u00edtette a k\u00e9t ter\u00fcletet \u00e9s l\u00e9trehozta az I. dinaszti\u00e1t. E kir\u00e1ly az egyiptomi feliratokon szerepl\u0151 Narmer vagy (H\u00f3r-)Aha kir\u00e1llyal is azonos lehet, az egyiptol\u00f3gia n\u00e9ha Aha-Meninek is nevezi.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00edr\u00e1s is a korai k\u0151r\u00e9zkor tal\u00e1lm\u00e1nya, mikor a k\u00e9s\u0151i k\u0151korb\u00f3l kil\u00e1balva \u00e9s a r\u00e9zkor fel\u00e9 haladva az emberis\u00e9g ig\u00e9nyei hirtelen megn\u0151ttek. Az egys\u00e9ges termel\u00e9sir\u00e1ny\u00edt\u00e1s sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en vezetett az \u00edr\u00e1s kialakul\u00e1s\u00e1ig. Hogy az \u00edr\u00e1s konkr\u00e9tan mikor \u00e9s milyen el\u0151zm\u00e9nyek ut\u00e1n jelent meg Egyiptomban, nem tudni. Ebben a korban m\u00e9g egyszerre haszn\u00e1lt\u00e1k a legfinomabban csiszolt k\u0151szersz\u00e1mokat a r\u00e9zeszk\u00f6z\u00f6kkel. <\/p>\n\n\n\n

A kereskedelem egyre t\u00e1volabbi vid\u00e9keket h\u00e1l\u00f3zott be. A N\u00edlus-v\u00f6lgyben Szud\u00e1nb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 elef\u00e1ntcsont, \u00e9benfa, s Szin\u00e1jr\u00f3l \u00e9rkezett r\u00e9z tal\u00e1lhat\u00f3. A kereskedelem \u00e9s az intenz\u00edv f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9s lehet\u0151v\u00e9 tette imm\u00e1r a nagy vagyonok felhalmoz\u00e1s\u00e1t. A csere, a term\u00e9nyfelesleg \u00e9s az anyagi javak egy\u00e9b mag\u00e1nform\u00e1i m\u00e1r a legkor\u00e1bbi id\u0151kben rabl\u00f3h\u00e1bor\u00fakhoz vezettek. A mag\u00e1ntulajdonban lev\u0151 t\u00e1rgyak egyre \u00e9rt\u00e9kesebbek lettek, ezzel egyid\u0151ben egyre ink\u00e1bb kifizet\u0151d\u0151v\u00e9 v\u00e1lt a h\u00e1bor\u00fak ind\u00edt\u00e1sa ezen javak megszerz\u00e9s\u00e9re. Az egyes telep\u00fcl\u00e9sek k\u00f6zti vit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9sek elrendez\u00e9s\u00e9re is a fegyveres megold\u00e1s l\u00e1tszott a legc\u00e9lszer\u0171bbnek, a haszon tripla: a legy\u0151z\u00f6tt v\u00e1ros javainak megszerz\u00e9se, az emberek munkaerej\u00e9nek megszerz\u00e9se, valamint a m\u0171velhet\u0151 f\u00f6ldter\u00fclet bekebelez\u00e9se. A t\u00e1rsadalmi oszt\u00e1lyok elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9se ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171, s a Folyamk\u00f6zben \u00e9s N\u00edlus-v\u00f6lgyben k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl egyid\u0151ben v\u00e9gbe is mentek. A f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9s ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa, az \u00f6nt\u00f6z\u00e9s megszervez\u00e9se \u00e9s a katonai v\u00e9delem mind olyan t\u00e9nyez\u0151k, mely valamif\u00e9le ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 r\u00e9teg kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1s\u00e1t s\u00fcrgette.<\/p>\n\n\n\n

\u00d3birodalom: III-VI. dinaszti\u00e1k <\/strong><\/h2>\n\n\n\n

Az \u00d3birodalom ideje i.e. 2700 \u00e9s 2200 k\u00f6z\u00e9 tehet\u0151. Ebben az id\u0151szakban az egyes\u00fclt orsz\u00e1g a f\u00e1ra\u00f3k korl\u00e1tlan uralma al\u00e1 ker\u00fclt. Az eg\u00e9sz orsz\u00e1gban isteni eredet\u0171nek tekintett\u00e9k a f\u00e1ra\u00f3t, akinek hatalma a paps\u00e1gra \u00e9s a hivatalnokok r\u00e9teg\u00e9re t\u00e1maszkodott.<\/p>\n\n\n\n

Ez a r\u00e9zkor ideje, b\u00e1r a haszn\u00e1lt eszk\u00f6z\u00f6k jelent\u0151s r\u00e9sze k\u0151b\u0151l k\u00e9sz\u00fclt (k\u0151r\u00e9zkor – calcholithikum). Az uralkod\u00f3k ekkor kezdtek el piramisokat \u00e9p\u00edteni. A III-IV. dinasztia nagy piramis\u00e9p\u00edt\u0151 f\u00e1ra\u00f3i: Dzs\u00f3szer (f\u0151\u00e9p\u00edt\u00e9sze: Imhotep), Sznofru (vagy Sznofrev), Hufu(vagy Khufev, Kheopsz), Hafre (vagy Rakhef, Kephr\u00e9n).<\/p>\n\n\n\n

Az \u00e9szaki mocs\u00e1rvil\u00e1g (a Deltavid\u00e9k) ben\u00e9pes\u00edt\u00e9se \u00e9s lakhat\u00f3v\u00e1 t\u00e9tele ezid\u0151ben is folyamatosan zajlott. Az uralkod\u00f3k falvakat telep\u00edtettek a kir\u00e1lyi birtokokon. Egyed\u00fcl Sznofru 35 \u00faj kol\u00f3ni\u00e1t hozott l\u00e9tre itt.<\/p>\n\n\n\n

Els\u0151 \u00e1tmeneti kor <\/strong><\/h2>\n\n\n\n

Az i. e. 22. sz\u00e1zadban v\u00e9get \u00e9rt az \u00d3birodalom, az egyiptomi \u00e1llam els\u0151 f\u00e9nykora, kezdet\u00e9t vette az \u00fan. els\u0151 \u00e1tmeneti kor (VII-X. dinasztia), melynek sor\u00e1n Egyiptom k\u00e9t r\u00e9szbirodalomra \u00e9s sz\u00e1mos f\u00fcggetlen fejedelems\u00e9gre esett sz\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

A korszak megnevez\u00e9se el\u00e9g szerencs\u00e9tlen jelz\u0151. Hahner P\u00e9ter p\u00e9ld\u00e1ul ezt \u00edrja:\u201e\u00c1tmeneti kor… van-e enn\u00e9l semmitmond\u00f3bb elnevez\u00e9s\u201d.<\/p>\n\n\n\n

K\u00f6z\u00e9pbirodalom <\/strong><\/h2>\n\n\n\n

Ez az id\u0151szak i. e. 2060 \u00e9s 1780 k\u00f6z\u00e9 tehet\u0151. Fels\u0151- \u00e9s Als\u00f3-Egyiptomot a XI. dinasztia uralkod\u00f3ja, II. Montuhotep egyes\u00edtette \u00fajra az i. e. 21. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n, Th\u00e9ba v\u00e1ros\u00e1b\u00f3l kiindulva, az Amon-paps\u00e1gra t\u00e1maszkodva. Az egys\u00e9g \u00e9s a politikai b\u00e1zis m\u00e9g nem volt szil\u00e1rd, ahogy azt IV. Montuhotep uralkod\u00e1s\u00e1nak esem\u00e9nyei mutatj\u00e1k. A XII. dinasztia uralkod\u00f3i alatt j\u00f6tt l\u00e9tre a tulajdonk\u00e9ppeni K\u00f6z\u00e9pbirodalom. A XIII-XIV. dinasztia kor\u00e1ban, az i. e. 18. sz\u00e1zadban ism\u00e9t megsz\u0171nt a folyamv\u00f6lgy egys\u00e9ge.<\/p>\n\n\n\n

A K\u00f6z\u00e9pbirodalom alatt a f\u00e1ra\u00f3 tekint\u00e9lye m\u00e9g mindig jelent\u0151s volt, de az \u00e1llamszervezetben a papi \u00e9s hivatalnoki r\u00e9teg er\u0151s befoly\u00e1sra tett szert, \u00e9s a nomoszok (tartom\u00e1nyok) vezet\u0151inek s\u00falya is megn\u0151tt. A t\u00e1rsadalom fontos v\u00e1ltoz\u00e1sa volt, hogy megjelennek a k\u00e9zm\u0171vesek \u00e9s keresked\u0151k, akik a tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fckkel hatottak a gazdas\u00e1gi \u00e9letre. Gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9s indult meg, amelyet a k\u00f6zponti hatalom a d\u00e9l fel\u00e9 (N\u00edlus ment\u00e9n) ir\u00e1nyul\u00f3 ter\u00fcletszerz\u00e9sekre haszn\u00e1lt fel.<\/p>\n\n\n\n

Ekkor l\u00e9pett be Egyiptom a bronzkorba.<\/p>\n\n\n\n

M\u00e1sodik \u00e1tmeneti kor <\/strong><\/h2>\n\n\n\n

A XIII. dinasztia m\u00e1sodik korszaka, valamint \u00e9szakon az ezzel egyidej\u0171leg uralkod\u00f3 XV-XVII. dinaszti\u00e1k uralma a m\u00e1sodik \u00e1tmenet kort jelentette.<\/p>\n\n\n\n

A v\u00e1ls\u00e1got fokozta a h\u00fckszoszok t\u00e1mad\u00e1sa, akik az i. e. 17. sz\u00e1zadban elfoglalt\u00e1k Egyiptom \u00e9szaki r\u00e9szeit. A zsid\u00f3k egyiptomi tart\u00f3zkod\u00e1s\u00e1t egyes t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek az orsz\u00e1g h\u00fckszoszok \u00e1ltali megsz\u00e1ll\u00e1s\u00e1val hozz\u00e1k kapcsolatba, ezen elm\u00e9let szerint a zsid\u00f3k vel\u00fck egy\u00fctt sodr\u00f3dtak Egyiptomba. Az egyik h\u00fckszosz uralkod\u00f3, Jakob-her neve mindenesetre felt\u0171n\u0151en hasonl\u00edt a bibliai J\u00e1kobra.<\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n

\u00dajbirodalom <\/strong><\/h2>\n\n\n\n

Ideje: ie. 1550 \u00e9s 1000 k\u00f6z\u00f6tt. Th\u00e9ba uralkod\u00f3j\u00e1nak az i. e. 16. sz\u00e1zadban siker\u00fclt az \u00e1ltaluk meghonos\u00edtott harci szek\u00e9r fegyvernem alkalmaz\u00e1s\u00e1val ki\u0171znie a h\u00fckszoszokat Egyiptomb\u00f3l \u00e9s \u00fajraegyes\u00edtette az orsz\u00e1got. L\u00e9trej\u00f6tt az \u00dajbirodalom.<\/p>\n\n\n\n

T\u00e1rsadalmi-politikai v\u00e1ltoz\u00e1sok: a hivatalnoki arisztokr\u00e1ci\u00e1t felv\u00e1ltotta a katonai arisztokr\u00e1cia. A papi arisztokr\u00e1cia egyre nagyobb befoly\u00e1s\u00e1t IV. Amenhotep (Ehnaton) f\u00e1ra\u00f3 \u00faj isten, Atonkultusz\u00e1val pr\u00f3b\u00e1lta megt\u00f6rni \u2013 sikertelen\u00fcl \u2013 II. Ramszesz pedig az uralkod\u00f3 isten\u00edt\u00e9s\u00e9nek n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9vel.<\/p>\n\n\n\n

Tutanhamon uralma alatt megkezd\u0151d\u00f6tt Egyiptomban IV. Amenhotep Amarna-reformja ut\u00e1ni restaur\u00e1ci\u00f3. \u0150 volt az \u00f3kori Egyiptom XVIII. dinaszti\u00e1j\u00e1nak egyik utols\u00f3 f\u00e1ra\u00f3ja, aki Kb. i. e. 1335 \u00e9s 1325 k\u00f6z\u00f6tt uralkodott, de mivel fiatalon ker\u00fclt tr\u00f3nra, helyette m\u00e1s nagy hatalm\u00fa szem\u00e9lyek, mint Ay \u00e9s Horemheb ir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k az orsz\u00e1got.<\/p>\n\n\n\n

Megjelent az ek\u00e9s f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9s, a saduf (g\u00e9mesk\u00fatszer\u0171 v\u00edzemel\u0151 szerkezet), elkezd\u0151d\u00f6tt a juhtart\u00e1s \u00e9s a tevetart\u00e1s. A l\u00f3teny\u00e9szt\u00e9s is terjedt, de csak a harci szekerek el\u00e9 fogva hasznos\u00edtott\u00e1k az erej\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

Az iparban m\u00e1r ismert\u00e9k a vasat, de m\u00e9g mindig jelent\u0151s volt a k\u0151eszk\u00f6z\u00f6k haszn\u00e1lata, amelynek k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9ben az egyiptomi k\u00e9zm\u0171vesek sokkal magasabb szinten \u00e1lltak b\u00e1rmely m\u00e1s kult\u00far\u00e1n\u00e1l. A vas a vaskor kezdeti f\u00e1zis\u00e1ban m\u00e9g puha \u00e9s t\u00f6r\u00e9keny szersz\u00e1manyag volt, az edz\u00e9si elj\u00e1r\u00e1sok megismer\u00e9s\u00e9vel v\u00e1lt j\u00f3 eszk\u00f6z-alapanyagg\u00e1. Ekkor a hettita vasmonop\u00f3lium az\u00e9rt jelent\u0151s, mert a hettit\u00e1k olcs\u00f3n \u00e9s nagy t\u00f6megben k\u00e9sz\u00edthettek olyan eszk\u00f6z\u00f6ket \u00e9s fegyverzetet, amely csak alig rosszabb a dr\u00e1ga bronzn\u00e1l. \u00daj \u00e9p\u00edt\u0151anyagk\u00e9nt megjelent az \u00e9getett t\u00e9gla.<\/p>\n\n\n\n

A h\u00f3d\u00edt\u00e1sok sor\u00e1n (Palesztina \u00e9s Mezopot\u00e1mia egy r\u00e9sze is a f\u00e1ra\u00f3 uralma al\u00e1 ker\u00fclt) sok hadifogoly \u00e9rkezett Egyiptomba, k\u00f6z\u00fcl\u00fck ker\u00fcltek ki a h\u00e1zi rabszolg\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

A Ramszesz nev\u0171 f\u00e1ra\u00f3k uralma (a ramesszida kor) az egyiptomi \u00e1llam utols\u00f3 f\u00e9nyes korszaka volt. II. Ramszesz alatt \u00e9rte el a birodalom legnagyobb kiterjed\u00e9s\u00e9t. Uralma ut\u00e1n, az i. e. 11. sz\u00e1zadt\u00f3l kezdve, megkezd\u0151d\u00f6tt a hanyatl\u00e1s kora.<\/p>\n\n\n\n

A hanyatl\u00e1s kora <\/strong><\/h2>\n\n\n\n

A hanyatl\u00e1s k\u00f6zvetlen\u00fcl azzal kezd\u0151d\u00f6tt el, hogy az Amon-paps\u00e1gb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 Herihor (i.e. 11. sz\u00e1zad), aki Th\u00e9ba f\u0151papja volt, elszak\u00edtotta Fels\u0151-Egyiptomot az orsz\u00e1gt\u00f3l, \u00e9s ott egy f\u0151papok vezette \u00e1llamot szervezett. Ezzel a f\u00e1ra\u00f3 tekint\u00e9lye \u00e9s befoly\u00e1sa visszaesett.<\/p>\n\n\n\n

A tengeri n\u00e9pek hadj\u00e1ratait l\u00edbiai \u00e9s eti\u00f3p t\u00e1mad\u00e1sok k\u00f6vett\u00e9k, majd az orsz\u00e1g az i.e. 7. sz\u00e1zadra az assz\u00edrok (Assur-ah-idd\u00edna \u00e9s Assur-b\u00e1n-apli), majd i. e. 525-t\u0151l a II. Kamb\u00fcsz\u00e9szvezette perzs\u00e1k, i. e. 332-ben pedig a III. Alexandrosz vezette maked\u00f3nok uralma al\u00e1 ker\u00fclt. Ekkor Egyiptom csak e birodalmak egyik tartom\u00e1nya volt.<\/p>\n\n\n\n

Hellenisztikus kor <\/strong><\/h2>\n\n\n\n

Nagy S\u00e1ndor I. e. 323-as hal\u00e1lakor Ptolemaiosz nev\u0171 hadvez\u00e9re volt Egyiptom korm\u00e1nyz\u00f3ja, aki kezdett\u0151l fogva \u00f6n\u00e1ll\u00f3 hatalom ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekedett. I. e. 305\/304 sor\u00e1n vette fel a kir\u00e1lyi c\u00edmet, k\u00f6vetve a t\u00f6bbi diadokhosz p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t. A Ptolemaid\u00e1k birodalma t\u00f6rt\u00e9net\u00fck sor\u00e1n t\u00f6bb m\u00e1s ter\u00fcletet is mag\u00e1ban foglalt (K\u00fcr\u00e9n\u00e9 vid\u00e9ke, sz\u00edriai-palesztinai ter\u00fcletek, hellaszi birtokok,Ciprus), de k\u00f6zpontjuk mindv\u00e9gig Egyiptom, f\u0151v\u00e1rosuk pedig a korabeli vil\u00e1g egyik legnagyobb v\u00e1rosa, Alexandria maradt. A dinasztia els\u0151 uralkod\u00f3i (II. Ptolemaiosz Philadelphosz, III. Ptolemaiosz Euerget\u00e9sz) alatt, azaz nagyj\u00e1b\u00f3l az i. e. 3. sz\u00e1zad sor\u00e1n a birodalom minden szempontb\u00f3l a f\u00e9nykor\u00e1t \u00e9lte, azonban a sz\u00e1zadfordul\u00f3 ut\u00e1n a tr\u00f3nharcok, a l\u00e1zad\u00e1sok \u00e9s aSzeleukida Birodalom t\u00e1mad\u00e1sai jelent\u0151sen meggyeng\u00edtett\u00e9k a monarchi\u00e1t, ami kiszorult Eur\u00f3p\u00e1b\u00f3l \u00e9s \u00c1zsi\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

Egyiptom mindink\u00e1bb hajdani kereskedelmi partnere \u00e9s sz\u00f6vets\u00e9gese, a R\u00f3mai K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g befoly\u00e1sa al\u00e1 ker\u00fclt. Az egyre terjeszked\u0151 birodalom \u00e1lland\u00f3 piacot jelentett Egyiptomnak, \u00e9s seg\u00edts\u00e9get is ny\u00fajtott a t\u00e1mad\u00f3k megf\u00e9kez\u00e9s\u00e9hez, azonban az i. e. 1. sz\u00e1zadra a kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1g egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 v\u00e1lt: XII. Ptolemaiosz Aul\u00e9t\u00e9sz (i. e. 80\u201351) m\u00e1r \u00e9vekig k\u00fczd\u00f6tt az\u00e9rt, hogy R\u00f3ma orsz\u00e1ga bekebelez\u00e9se helyett elismerje uralm\u00e1t, de m\u00e9g \u00edgy is el kellett fogadnia K\u00fcr\u00e9n\u00e9 \u00e9s Ciprus provinci\u00e1v\u00e1 szervez\u00e9s\u00e9t. A r\u00f3mai polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fas id\u0151szakban uralkod\u00f3 utols\u00f3 Ptolemaida, VII. Kleop\u00e1tra el\u0151bb Julius Caesar, majd hadvez\u00e9re, Marcus Antoniusszeret\u0151jek\u00e9nt tudott r\u00f6vid id\u0151re nagyobb befoly\u00e1st szerezni, de v\u00e9g\u00fcl Kr. e. 30-ban Antonius riv\u00e1lisa, az Augustusk\u00e9nt uralkod\u00f3 Octavianus legy\u0151zte \u00e9s \u00f6ngyilkoss\u00e1gba kergette a k\u00e9t szeret\u0151t.<\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n

R\u00f3mai kor <\/strong><\/h2>\n\n\n\n

Egyiptom megh\u00f3d\u00edt\u00e1sa a R\u00f3mai Birodalom sz\u00e1m\u00e1ra mind belpolitikai, mind k\u00fclpolitikai szempontb\u00f3l sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 volt. Egyiptom biztos\u00edtotta, m\u00e9g sz\u00f6vets\u00e9gesk\u00e9nt, R\u00f3ma gabonaell\u00e1t\u00e1s\u00e1t, ezzel a v\u00e1rosi plebejus r\u00e9teg f\u00e9ken tart\u00e1s\u00e1t, azonk\u00edv\u00fcl az utols\u00f3 F\u00f6ldk\u00f6zi-tengeri nagyhatalom volt, amely nem h\u00f3dolt be R\u00f3m\u00e1nak, \u00e9s megt\u00f6rte a Mare Nostrum (\u201eA mi tenger\u00fcnk\u201d) koncepci\u00f3j\u00e1t. Megh\u00f3d\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n Augustus egy lovagrend\u0171 tisztvisel\u0151re (praefectus Aegypti) b\u00edzta a fontos tartom\u00e1ny ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t, \u00e9s az itt \u00e1llom\u00e1soztatott h\u00e1romlegio parancsnokai (praefecti legionum) is a lovagok k\u00f6z\u00fcl ker\u00fcltek ki. A senatorok beutaz\u00e1s\u00e1t k\u00fcl\u00f6n enged\u00e9lyhez k\u00f6t\u00f6tt\u00e9k. A ptolemaida flott\u00e1t a r\u00f3maival egyes\u00edtett\u00e9k, \u00e9s alexandriai classis n\u00e9ven a r\u00f3mai gabonaell\u00e1t\u00e1sban j\u00e1tszott tov\u00e1bbra is fontos szerepet.<\/p>\n\n\n\n

Egyiptomi lakos legfeljebb a ker\u00fcleti sztrat\u00e9goszs\u00e1gig vihette, de ez is csak abban az esetben t\u00f6rt\u00e9nhetett meg, ha g\u00f6r\u00f6g volt.Egyiptomiaknak a fels\u0151bb oszt\u00e1lyokba emelked\u00e9s\u00e9t gyakorlatilag kiz\u00e1rt\u00e1k azzal, hogy a r\u00f3mai polg\u00e1rs\u00e1g alapfelt\u00e9tel\u00e9v\u00e9 tett\u00e9k az alexandriai polg\u00e1rs\u00e1g elnyer\u00e9s\u00e9t (Caracalla cs\u00e1sz\u00e1r i. sz. 215-ben az \u00f6sszes egyiptomit kitiltatta Alexandri\u00e1b\u00f3l). Caracalla i. sz. 212-ben rendeletet hozott (Constitutio Antoniniana), miszerint a birodalom \u00f6sszes szabad polg\u00e1r\u00e1t megilleti a r\u00f3mai polg\u00e1rjog, ennek kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9sei szerint azonban az egyiptomiak kimaradtak. A r\u00f3maiak a vall\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n is neh\u00e9z helyzetbe hozt\u00e1k Egyiptomot. A templomi vagyont megnyirb\u00e1lt\u00e1k, a papi tiszts\u00e9geket gyakran a legt\u00f6bbet \u00edg\u00e9r\u0151 p\u00e1ly\u00e1z\u00f3nak adt\u00e1k el, valamint el\u0151ny volt, ha a jel\u00f6lt r\u00f3mai polg\u00e1rjoggal is rendelkezett.<\/p>\n\n\n\n

R\u00f3m\u00e1t\u00f3l val\u00f3 t\u00e1vols\u00e1ga miatt kev\u00e9s cs\u00e1sz\u00e1r utazott ide, azonban \u0151k rendbe tetett\u00e9k Egyiptom infrastrukt\u00far\u00e1j\u00e1t, templomokat \u00e9p\u00edttettek vagy hozattak rendbe (pl. Hadrianus cs\u00e1sz\u00e1r Karnakban).<\/p>\n\n\n\n

T\u00e1rsadalom <\/strong><\/h2>\n\n\n\n

Az Egyiptomi \u00e1llam (t\u00e1rsadalom) \u00e9l\u00e9n a kir\u00e1ly, a f\u00e1ra\u00f3 \u00e1llt. \u0150t a Napisten (R\u00e9) fi\u00e1nak tartott\u00e1k, aki korl\u00e1tlan hatalommal rendelkezett. Elnevez\u00e9se a Per Aa (“nagy h\u00e1z”) kifejez\u00e9sb\u0151l alakult ki.<\/p>\n\n\n\n

A f\u00e1ra\u00f3 ut\u00e1n rangban a f\u0151papok, hadvez\u00e9rek \u00e9s a tartom\u00e1nyf\u0151n\u00f6k\u00f6k k\u00f6vetkeztek. Az egyiptomi t\u00e1rsadalom \u00e9let\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00f3i a papi hivatalnokok voltak. Az \u00d3birodalomban, k\u00f6zelebbr\u0151l a III-IV. dinasztia fordul\u00f3j\u00e1n alakult ki a papi r\u00e9teg, az egyes istenek fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00e1 rendelt k\u00f6zfeladatokat ell\u00e1t\u00f3k vezet\u0151it ruh\u00e1zt\u00e1k fel papi c\u00edmmel. A paps\u00e1g mint t\u00e1rsadalmi r\u00e9teg csak a IV-V. dinasztia fordul\u00f3j\u00e1n t\u0171nt fel. \u0150k a kiv\u00e1lts\u00e1golt s\u00edrker\u00fcletek vezet\u0151i voltak. Az \u0151 feladatuk volt a hal\u00e1l ut\u00e1ni \u00e9letbe vetett hit \u00e1pol\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n

Fontos szerepet t\u00f6lt\u00f6tt be az \u00e1llam \u00e9let\u00e9ben az \u00edrnok. Az \u00edrnokok k\u00e9pz\u00e9se kor\u00e1n, \u00f6t\u00e9ves korukban kezd\u0151d\u00f6tt; az oktat\u00e1s szigor\u00fas\u00e1g\u00e1t jellemzi az a r\u00e1nk maradt k\u00f6zmond\u00e1s, miszerint \u201ea fi\u00fa f\u00fcle a h\u00e1t\u00e1n van, akkor figyel, ha verik\u201d. A tan\u00e1rok a templom papjai voltak, \u00e9s az \u201e\u00c9leth\u00e1z \u00edrnoka\u201d c\u00edmet viselt\u00e9k. A leend\u0151 \u00edrnokok az iskol\u00e1ban els\u0151k\u00e9nt a hieratikus \u00edr\u00e1st saj\u00e1t\u00edtott\u00e1k el, majd a hieroglif\u00e1kat, mindkett\u0151t sok-sok gyakorl\u00e1s \u00fatj\u00e1n, olyan sz\u00f6vegek m\u00e1sol\u00e1sa \u00e1ltal, melyek ismerete egy\u00fattal a sz\u00fcks\u00e9ges m\u0171velts\u00e9get is biztos\u00edtotta \u00e9s erk\u00f6lcsi \u00fatmutat\u00e1sul is szolg\u00e1lt (k\u00f6zkedveltek voltak p\u00e9ld\u00e1ul a r\u00e9gi b\u00f6lcsek intelmei). Sz\u00e1mtalan \u00f3r\u00e1t elt\u00f6lt\u00f6ttek val\u00f3di \u00e9s kital\u00e1lt levelek fogalmaz\u00e1s\u00e1val, hogy megtanulj\u00e1k a helyes c\u00edmeket \u00e9s megsz\u00f3l\u00edt\u00e1sokat.<\/p>\n\n\n\n

A papok ut\u00e1n a t\u00e1rsadalmi rangsorban a hadsereg katon\u00e1i k\u00f6vetkeztek, mivel \u0151k v\u00e9dt\u00e9k az orsz\u00e1got \u00e9s a f\u00e1ra\u00f3t, \u0151k \u0151rizt\u00e9k a bels\u0151 rendet \u00e9s \u0151k h\u00f3d\u00edtottak meg idegen ter\u00fcleteket. Az \u00d3birodalom hadserege m\u00e9g \u00e9pp\u00fagy k\u00f6zmunk\u00e1s parasztokb\u00f3l \u00e1llt, mint a piramis\u00e9p\u00edt\u0151k sokas\u00e1ga. Hadj\u00e1ratok alkalm\u00e1val \u00f6sszeh\u00edvt\u00e1k \u0151ket, ahol megkapt\u00e1k fegyverzet\u00fcket. Az \u00d3birodalom kor\u00e1ban a katonai p\u00e1lya nem volt elismert, mivel h\u00e1bor\u00fak is alig voltak. A K\u00f6z\u00e9pbirodalom harcosa m\u00e9g mindig gyalogos katona, ny\u00edllal, paritty\u00e1val, l\u00e1ndzs\u00e1val \u00e9s harci b\u00e1rddal felszerelve. Ezid\u0151ben a hadvez\u00e9rek m\u00e1r fontos posztokhoz juthattak, de k\u00fcls\u0151 fenyeget\u00e9s hi\u00e1ny\u00e1ban a hadsereg m\u00e9g mindig m\u00e1sodlagos t\u00e9nyez\u0151 volt.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00dajbirodalom hadsereg\u00e9ben m\u00e1r megjelent a harci szek\u00e9r. Fontos szerepet t\u00f6lt\u00f6ttek be a n\u00fabiai fekete b\u0151r\u0171 alakulatok, akik t\u00f6bbnyire \u00edj\u00e1szok voltak, mellett\u00fck a tengeri n\u00e9pek egyik t\u00f6rzse, a sardana zsoldosok jelent\u0151sek. A k\u00e9zm\u0171vesek (iparosok) a nagy \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek kulcsemberei voltak. \u00c9rtettek az \u00e9p\u00edt\u00e9szethez, a szobr\u00e1szathoz, a papirusz- \u00e9s fegyverk\u00e9sz\u00edt\u00e9shez, az agyag-, b\u0151r- \u00e9s famegmunk\u00e1l\u00e1shoz. Alkot\u00e1saik ma a vil\u00e1g m\u00fazeumainak f\u00e9ltett kincsei. A szabad parasztok adt\u00e1k a k\u00f6zrend\u0171ek z\u00f6m\u00e9t. A f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9s, csatorna- \u00e9s g\u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9s, piramisok, templomok \u00e9s v\u00e1rosok \u00e9p\u00edt\u00e9se egyar\u00e1nt az \u0151 feladatuk volt.<\/p>\n\n\n\n

A klasszikus kor t\u00e1rsadalmi rangl\u00e9tr\u00e1j\u00e1nak legalj\u00e1n a rabszolg\u00e1k \u00e1lltak. A piramisok \u00e9p\u00edt\u00e9sekor a rabszolg\u00e1k sz\u00e1ma csek\u00e9ly volt (mag\u00e1ban az \u00e9p\u00edt\u00e9sben nem is vettek r\u00e9szt!). Az \u00fajbirodalmi h\u00f3d\u00edt\u00f3 \u00e9s v\u00e9dekez\u0151 h\u00e1bor\u00fak idej\u00e9n nagy sz\u00e1mban ejtett hadifoglyokb\u00f3l rabszolg\u00e1k lettek, sz\u00e1muk ekkor jelent\u0151sen megemelkedett. Vel\u00fck v\u00e9geztett\u00e9k el a legnehezebb, legpiszkosabb munk\u00e1kat. A m\u0171velt, \u00edrni \u00e9s olvasni tud\u00f3, a m\u0171v\u00e9szetek valamelyik \u00e1g\u00e1hoz \u00e9rt\u0151 rabszolg\u00e1kat viszont k\u00e9pzetts\u00e9g\u00fcknek megfelel\u0151 munk\u00e1ra alkalmazt\u00e1k. A rabszolg\u00e1k \u00e9rt\u00e9k\u00e9t piaci \u00e1ruk szabta meg. A XX. dinasztia idej\u00e9n rabszolga m\u00e9g mindig csak uralkod\u00f3 h\u00e1ztart\u00e1s\u00e1ban \u00e9s a papi birtokokon jelent meg. A fontosabb munk\u00e1kat v\u00e9gz\u0151 mesterek a kir\u00e1lyi udvar rabszolg\u00e1it vehett\u00e9k ig\u00e9nybe a mindennapi h\u00e1z k\u00f6r\u00fcli teend\u0151k elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n

Gazdas\u00e1g <\/strong><\/h2>\n\n\n\n

Az Egyiptomi \u00d3birodalomban Egyiptom k\u00e9t r\u00e9sze megfelel\u0151en kieg\u00e9sz\u00edtette egym\u00e1st. Jelent\u0151s fejl\u0151d\u00e9sen ment kereszt\u00fcl az ipar, legf\u0151k\u00e9ppen a k\u0151feldolgoz\u00e1s, a papiruszn\u00e1d feldolgoz\u00e1sa, valamint az agyag-, b\u0151r-, \u00e9s \u00e9kszeripar. A sz\u00fcks\u00e9ges nyersanyag jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t k\u00fclf\u00f6ldr\u0151l szerezt\u00e9k be. Rezet \u00e9s t\u00fcrkizt a S\u00ednai-f\u00e9lszigetr\u0151l, ritka k\u00f6veket a N\u00edlus t\u00e1volabbi v\u00edzes\u00e9seit\u0151l, elef\u00e1ntcsontot, olajat, t\u00f6mj\u00e9nt, \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 vad\u00e1llatb\u0151r\u00f6ket az Egyiptomr\u00f3l d\u00e9lre fekv\u0151 ter\u00fcletekr\u0151l hoztak. A fa \u00e9s a gyanta egyre gyakrabban volt jelen a II. dinasztia k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lybeli temetkez\u00e9sein, ebb\u0151l a libanoni t\u00e9rs\u00e9ggel val\u00f3 kereskedelem fel\u00e9l\u00e9nk\u00fcl\u00e9s\u00e9re lehet k\u00f6vetkeztetni. Az egyiptomi \u00d3birodalomban m\u00e9g csak a cserekereskedelem l\u00e9tezett. A k\u00e9s\u0151bbi p\u00e9nz, a sati itt m\u00e9g csak elm\u00e9leti \u00e9rt\u00e9km\u00e9r\u0151 volt, csak t\u00e9telesen bizony\u00edtotta, hogy a vev\u0151 megkapja a megfelel\u0151 ellen\u00e9rt\u00e9ket.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00d3birodalom kereskedelme kir\u00e1lyi monop\u00f3lium volt, ami egyfel\u0151l a p\u00e9nzforgalom kialakul\u00e1s\u00e1t g\u00e1tolta, m\u00e1sfel\u0151l a natur\u00e1lis gazd\u00e1lkod\u00e1s elterjed\u00e9s\u00e9hez \u00e9s r\u00f6gz\u00fcl\u00e9s\u00e9hez vezetett. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg fontos szerepet j\u00e1tszott ez a k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny az \u00d3birodalom gazdas\u00e1gi \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1ban, amikor az \u00e9h\u00edns\u00e9geket \u00e9lelmiszer-hi\u00e1ny okozta egy olyan orsz\u00e1gban, ahol nagyj\u00e1b\u00f3l 16 milli\u00f3 ember eltart\u00e1s\u00e1hoz elegend\u0151 term\u00e9nyt \u00e1ll\u00edtott el\u0151 legfeljebb nyolcmilli\u00f3 ember.<\/p>\n\n\n\n

A K\u00f6z\u00e9pbirodalomban fellend\u00fclt a kereskedelem. Kr\u00e9ta \u00e9s Egyiptom k\u00f6z\u00f6tt jelent\u0151s \u00e1ruforgalom zajlott, erre utal, hogy Egyiptomban az agyaged\u00e9nyeken \u00e9s a fazekasipar term\u00e9kein \u00e9gei hat\u00e1s\u00fa elemeket tal\u00e1lhatunk. Kr\u00e9t\u00e1n is t\u00f6bb egyiptomi k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u0171 t\u00e1rgy ker\u00fclt el\u0151. Az \u00dajbirodalomban a gazdas\u00e1g t\u00f6bb ter\u00fclet\u00e9n is v\u00e1ltoz\u00e1s k\u00f6vetkezett be, ak\u00e1r az \u00e1llatteny\u00e9szt\u00e9s, ak\u00e1r az ipar tekintet\u00e9ben. A natur\u00e1lis gazd\u00e1lkod\u00e1s meger\u0151s\u00f6d\u00e9se ellen\u00e9re meg\u00e9l\u00e9nk\u00fclt a bels\u0151 kereskedelem \u00e9s megjelentek a keresked\u0151k. P\u00e9nzk\u00e9nt az ez\u00fcst szolg\u00e1lt. Az \u00e1rukat ugyan\u00fagy \u00e1rura cser\u00e9lt\u00e9k, de el\u0151tte \u00e9rt\u00e9k\u00fcket \u00e1tsz\u00e1m\u00edtott\u00e1k “p\u00e9nzre”. P\u00e9ld\u00e1ul a XVIII. dinasztia idej\u00e9n 2,5 deben (1 deben 91 gramm ez\u00fcsttel volt egyenl\u0151) megfelelt k\u00e9t borj\u00fa \u00e9s k\u00e9t teh\u00e9n \u00e9rt\u00e9k\u00e9n\u00e9l. Egyiptom gazdas\u00e1gi \u00e9let\u00e9ben szinte mindv\u00e9gig a natur\u00e1lis gazdas\u00e1g volt a jellemz\u0151. A piac sz\u00e1m\u00e1ra val\u00f3 \u00e1rutermel\u00e9s sz\u0171k keretek k\u00f6z\u00f6tt mozgott.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00dajbirodalom kor\u00e1ban a bels\u0151 kereskedelem nem mutatott fellend\u00fcl\u00e9st. A kisebb-nagyobb gazdas\u00e1gok \u00f6nell\u00e1t\u00f3ak voltak, a term\u00e9kbeszerz\u00e9sn\u00e9l pedig nem t\u00e1maszkodtak a keresked\u0151kre, ink\u00e1bb \u00e1rucser\u00e9vel jutottak a hi\u00e1nyz\u00f3 javakhoz. Nagyobb mennyis\u00e9g\u0171 vagy \u00e9rt\u00e9kesebb \u00e1rucser\u00e9n\u00e9l m\u00e1r szerepet kapott a p\u00e9nz is. Ennek alapegys\u00e9ge a deben, amit 10 kedetre \u00e9s 12 satira osztott\u00e1k. A mai \u00e9rtelemben vett p\u00e9nz\u00e9rm\u00e9k csak a Kr. e. 4. sz\u00e1zadban jelentek meg \u00e9s ker\u00fcltek forgalomba. Az \u00e9rt\u00e9kviszonyok v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t a gyakorlatban nem vett\u00e9k figyelembe a keresked\u0151k. Amikor k\u00e9t \u00e9rt\u00e9kes \u00e1ru gazd\u00e1t cser\u00e9lt, mindk\u00e9t \u00e1run\u00e1l a p\u00e9nz\u00e9rt\u00e9k\u00e9t vett\u00e9k figyelembe, \u00e1m a piaci cser\u00e9kn\u00e9l p\u00e9nz nem mozgott. Az \u00e1rak Egyiptomban hossz\u00fa ideig v\u00e1ltozatlanok maradtak, aminek okak\u00e9nt azt eml\u00edthetj\u00fck, hogy nem a piacra termeltek. A Kr. e. 13-11. sz\u00e1zadban gazdas\u00e1gi kr\u00edzis volt az Egyiptomi birodalomban, amely az \u00e9lelmiszer\u00e1rak emelked\u00e9s\u00e9hez vezetett. III. Ramszesz uralkod\u00e1sa alatt egy zs\u00e1k b\u00faza \u00e9rt\u00e9ke 1,3 debenbe, VII. Ramszesz alatt m\u00e1r 4 debenbe, az \u00e1rpa 8 debenbe ker\u00fclt. Az arat\u00e1s el\u0151tti id\u0151szakokban el\u0151fordult, hogy 3-4-szeres\u00e9re n\u00f6vekedett ez az \u00e1r. Az \u00e1rak az \u00e1ltal\u00e1nos \u00e1ruhi\u00e1nyt vagy \u2013b\u0151s\u00e9get \u00e9s a gazdas\u00e1gi \u00e1llapotot t\u00fckr\u00f6zik.<\/p>\n

<\/div>
<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az egyiptomi neolit  Nom\u00e1d \u00e9s f\u00e9lnom\u00e1d \u00e1llatteny\u00e9szt\u0151k hull\u00e1mai \u00e9rkeztek minden ir\u00e1nyb\u00f3l – d\u00e9lr\u0151l a \u201eFekete-Afrika\u201d n\u00e9pei (tal\u00e1n a mai nobat\u00e1k \u0151sei), keletr\u0151l \u00e9s nyugatr\u00f3l \u00c9szak-Afrika n\u00e9pei, v\u00e9g\u00fcl \u00e9szakr\u00f3l europid tipusok, akik ezid\u0151t\u00e1jtTov\u00e1bbi inform\u00e1ci\u00f3\u2026<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":977,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"yasr_overall_rating":0,"yasr_post_is_review":"","yasr_auto_insert_disabled":"","yasr_review_type":"","footnotes":""},"categories":[24],"tags":[51,55,56,52,53,50,48,49,57,180,54],"class_list":["post-949","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-egyiptom-tortenelme","tag-elso-atmeneti-kor","tag-harmadik-atmeneti-kor","tag-kesokor","tag-kozepbirodalom","tag-masodik-atmeneti-kor","tag-obirodalom","tag-okori-egyiptom","tag-predinasztikus-kor","tag-ptolemaiosz-dinasztia-kora","tag-romai-kor","tag-ujbirodalom"],"aioseo_notices":[],"aioseo_head":"\n\t\t\n\t\n\t\n\t\n\t\n\t\n\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t