A legkorábbi predinasztikus királysírok az alapkőzetbe vágott és kövekkel borított gödrök voltak. Majd ezt követték a vályogtéglából és kőből készült, bonyolultabb építmények, melyekben több helyiséget alakítottak ki, hogy az emberek beléphessenek és leróhassák tiszteletüket a halottak előtt. Ezek a sírok masztaba néven váltak ismertté. A masztaba elnevezés az arab „pad” szóból ered. Az I-II.  dinasztia összes korai fáraóját masztabákban temették el.

Mindez megváltozott a III. dinasztia idején, amikor Dzsószer király (i.e. 2667-2648) új sírt éppítetett magának Szakkarában. A projekt végrehajtásáért Dzsószer miniszterelnöke, építésze Imhotep volt a felelős. Imhotepet a kőépítés feltalálójaként tartják számon. Igazi reneszánszember volt, vagyis sok különféle tudományban volt kiváló, mint pl: ügyintéző, orvos, szobrászmester, építész, írnok és csillagász. Lehet, hogy ő volt az első igazi zseni a feljegyzett történelemben. Annyi bizonyos, hogy az egyiptomi életre és szokásokra gyakorolt ​​hatása mélyreható volt. Későbbi korokban a bölcsesség és az orvostudomány isteneként tekintettek rá.

Dzsószer és Imhotep úgy döntött, hogy nem egy hatalmas, kőből készült masztabát építenek az uralkodó sírjaként, hanem függőleges irányban terjeszkednek, és több masztabát tesznek egymás tetejére.  Ezt a folyamatot addig folytatták, amíg a síremlék épületét a világ első lépcsős piramisává nem bővítették, mely hat magas teraszból állt és a teljes épület magassága körülbelül 60 méter. De a király és ötletes építésze nem állt meg itt…. Ezután sima, fehér mészkőbe burkolták a felületet, amely biztosan felfogta a napfényt és visszaverte annak sugarait. Kápolnákat, szentélyeket építettek a síremlék köré, és egy még hatalmas udvart is a király ünnepeihez. Végül az egész komplexumot 10 méter magas fallal vették körül.

A masztabasírok továbbra is létező síremlékek voltak, csak a királyok már inkább piramisokat építettek maguknak, hogy isteni nagyságuk kiemelje őket a tömegből. Szakkarában a királyi piramis-sírok mellett udvartartásuk tagjainak és családtagjaik részére gyönyörúen dekorált masztabasírokat építettek. Ezeket „a nemesek sírjainak” nevezik. Ezeknek az építményeknek a mészkő falait finoman dekorált képek díszítik, melyeken mindenféle állat, hal, madár, rovar, növényzet, valamint vadászó, terelő és földművelő ember látható. A sírok 4500 év után is megőrizték eredeti, látványos színekben pompázó festésüket. Ezeknek a kompozícióknak a minősége bizonyítja, hogy az ókori egyiptomiak gyorsan elérték a nagyon magas szintű művészeti kultúrát az építészetben, az épületdekorációban, festészetben szobrászatban, kőfaragásban.

Kattints a post értékeléséhez!
[Összesen: 0 Átlag: 0]