A Középbirodalom az ókori Egyiptom történetének egyik legfontosabb és legtisztább arányú korszaka. Gyakran nevezik az egyiptomi civilizáció „klasszikus korának”, mert ebben az időszakban formálódott ki az a politikai, kulturális és irodalmi világ, amelyet később is „tipikus egyiptomiként” ismert a történelem. Időben nagyjából i. e. 2055–1650 közé tehető, és két nagy dinasztia határozza meg: a XI. dinasztia (Théba felemelkedése és az újraegyesítés) és a XII. dinasztia (az állam aranykora).
A Középbirodalom születése – rend a káosz után
A Középbirodalom előtt Egyiptom az úgynevezett Első Átmeneti Korba süllyedt. Ez egy több évtizedes, részben évszázados időszak volt, amikor:
- a központi királyi hatalom meggyengült
- a tartományi vezetők (nomarchák) önállósodtak
- az ország gyakorlatilag több „kis Egyiptomra” esett szét
Ebből a széttöredezett világból emelkedett ki Théba, egy déli város, amely fokozatosan katonai és politikai központtá vált.
A Középbirodalom egyik legfontosabb eszméje ekkor születik meg: Ma’at helyreállítása – vagyis az isteni rend, igazság és kozmikus egyensúly visszaállítása. A fáraó szerepe ekkor már nem csak isteni volt, hanem az uralkodó feladata az, hogy biztosítsa a rendet, a jólétet és a társadalmi stabilitást.
A XI. dinasztia – az újraegyesítés kora
A XI. dinasztia thébai eredetű uralkodói fokozatosan egyesítették Egyiptomot. Ez nem egyik pillanatról a másikra történt, hanem hosszú katonai és politikai küzdelem eredménye volt. A dinasztia elején a királyok még helyi hatalmasságok voltak, de később Mentuhotep II. sikeresen legyőzte az északi riválisokat, és újra egyesítette az országot. Ez az esemény a Középbirodalom szimbolikus kezdete.
A korszak jellegzetessége:
- a központ Théba
- erős katonai jelenlét
- az állam újjászervezése
A XII. dinasztia – Egyiptom újabb kiteljesedése
A Középbirodalom igazi fénykora a XII. dinasztia alatt bontakozik ki. Ez az időszak stabil, gazdag és jól szervezett államot hoz létre.
Az uralkodók között olyan nagy nevek szerepelnek, mint:
- I. Amenemhat I.
- I.-II.-III. Szenuszert
- III. Amenemhat
Államszervezet és hatalom
A XII. dinasztia királyai erős központi hatalmat építettek ki:
- új főváros: Itjtaui
- szigorú közigazgatási rendszer
- határvédelem Núbiában és a Sínai-félszigeten
- erődök láncolata a déli határon
A nomarchák (tartományi vezetők) hatalmát fokozatosan visszaszorították, így az állam ismét egységesen működött.
Gazdaság és jólét
A Középbirodalom különösen stabil gazdasági időszak volt:
- mezőgazdasági fejlesztések (különösen a Fajjúm térségében)
- öntözőrendszerek bővítése végig a Nílus-völgyben
- kereskedelem Levantéval, Punt földjével és Núbiával
- bányászat (réz, türkiz, arany) a Sínai-félszigeten
Ez az időszak nem a monumentális piramisok építéséről híres (mint az Óbirodalom), hanem a praktikus államépítésről és gazdasági racionalitásról. Ekkor épültek a határvédelmi funciókat ellátó erődrendszerek a Nílus partján, délen a núbiai határon, valamint a Nílus-deltában, illetve a Nyugati sivatagban.
Irodalom és gondolkodás – az „egyiptomi humanizmus” kezdete
A Középbirodalom egyik legnagyobb öröksége az irodalom. Ekkor születnek olyan szövegek, amelyek már nem csak királyi propagandák, hanem:
- belső gondolatokat tükröznek
- erkölcsi kérdéseket vizsgálnak
- az emberi sorsról elmélkednek
Példák:
- „A hajótörött története”
- „Szinuhé története” (egyiptomi irodalom egyik csúcsa)
- „Amenemhat tanításai”
- bölcsességi irodalom (pl. Ptahhotep hagyományának továbbélése)
Ez az első időszak, amikor az egyiptomi ember egyénként is megszólal a történelemben.
Katonai és külpolitikai erő
III. Szenuszert és elődei alatt Egyiptom:
- megerősítette Núbia feletti ellenőrzését
- erődítményrendszert épített (Buhen és más erődök)
- aktív határvédelmet folytatott a keleti sivatagban
Ez már nem az Óbirodalom „belső világú” Egyiptoma, hanem egy tudatosan védett állam, amely figyel az ellenséges külvilágra.
Az uralkodó szerepe – emberibb istenkép
A Középbirodalomban a fáraó képe finomabban változik. Már nem pusztán távoli isten, hanem „jó pásztor” , aki az igazság és rend fenntartója. Ez egy sokkal etikusabb királyi ideológia, ahol a hatalom már felelősségként jelenik meg.
Az uralkodónők szerepe
A Középbirodalomban a nők szerepe ismét megerősödik, különösen a királyi anyák, királynék szerepe, akik a dinasztikus legitimáció hordozói. A korszak végén pedig megjelenik egy különleges jelenség: pl: Szobekneferu, az első biztosan igazolt női fáraó, aki teljes királyi titulust viselt. Ez azt mutatja, hogy a női hatalom nem kivétel volt, hanem a dinasztikus rendszer szerves része.
A Középbirodalom uralkodói Egyiptom történetének egyik legfontosabb államformáját hozták létre:
- a XI. dinasztia az újraegyesítést,
- a XII. dinasztia a klasszikus állam csúcspontját képviseli.
A női szereplők – különösen a királyi anyák és végül Szobekneferu – nemcsak kísérői, hanem a dinasztikus rend kulcsszereplői voltak.
A Középbirodalom jelentősége
A Középbirodalom azért különleges, mert:
- újraegyesíti Egyiptomot a káosz után
- stabil, működő államot hoz létre
- fejlett közigazgatást alakít ki
- virágzó gazdaságot és külkereskedelmet teremt
- gazdag irodalmat hagy hátra
- finomítja a királyi ideológiát
- és először jelenik meg tudatosan „emberi hang” az egyiptomi szövegekben
Ha az Óbirodalom a kőbe vésett örökkévalóság, és az Újbirodalom a birodalmi dicsőség, akkor a Középbirodalom, a rend újrateremtése és az emberi gondolat megszületése az isteni világon belül.
XI. dinasztia – Thébai felemelkedés és újraegyesítés megkezdése
A Középbirodalom a káoszba süllyedt Első Átmeneti Kor után indul. Egy déli, thébai család lassan egyesíti az országot. A XI. dinasztia a herakleopoliszi királyokkal párhuzamosan létező thébai fejedelemségből nőtt ki.
A XI. dinasztia fontosabb uralkodói:
- I. Montuhotep – (valószínűleg inkább lokális vezető, mint fáraó. I. Montuhotep alakja inkább „dinasztiaalapító előkép”, mint teljesen biztosan dokumentált, egyértelműen uralkodó fáraó. Inkább „ős-alapító” figura, mint klasszikus fáraó, és akit utódai már visszamenőleg királyi ősnek tekintettek. Az egyiptológia ma is óvatos vele kapcsolatban, mert nem maradt fenn egyértelmű, teljes királyi titulusa minden forrásban, inkább későbbi királylisták és hagyományok őrzik a nevét, és szerepe valószínűleg a thébai helyi hatalom megerősítéséhez kötődik inkább. Ez egy nagyon gyakori jelenség Egyiptomban: a későbbi dinasztiák gyakran „visszavetítik” saját királyi eredetüket egy korábbi, félig legendás ősre. I. Montuhotep jelentősége nem abban áll, hogy nagy építkezései vagy hadjáratai lennének ismertté váltak, hanem abban, hogy: ő lehetett a thébai királyi ház első ismert előképe, az ő nevéhez kötött hagyomány adta meg a dinasztia „ősiségét és legitimitását”, és nélküle II. Montuhotep „újraegyesítő király” ideológiája kevésbé lenne megalapozott
- I. Intef. – A dinasztia korai tagjai közül Intef I. még nem egy egységes Egyiptom királya, hanem egy erős thébai fejedelem, aki a déli területeken kezdte megszilárdítani hatalmát. Bár királyi címei még korlátozottak, már ekkor megjelenik az igény arra, hogy Théba az ország központjává váljon. Az ő uralma alatt kezdődött el az a hosszú küzdelem, amely az északi herakleopoliszi királyokkal szemben zajlott.
- II. Intef – II. Intef már határozottabban királyként lép fel, és részben már „Felső- és Alsó-Egyiptom királyának” nevezi magát, bár ez még inkább ideológiai igény, mint valós politikai helyzet. Uralkodása idején zajlik a polgárháborús jellegű konfliktus az ország két hatalmi központja között, hiszen hosszú háborúk zajlanak a herakleopoliszi rivális királyokkal. II. Intef az, aki Thébából kiindulva először komoly katonai sikereket ér el észak felé terjeszkedve.
- III. Intef – III. Intef uralma már inkább stabilizáló jellegű. Ő nem annyira hódító, mint elődei, hanem inkább az államépítés és az adminisztráció megerősítésének időszakát képviseli. Temetkezése és sírépítményei már egyre inkább királyi monumentalitást mutatnak, ami előrevetíti a Középbirodalom igazi megalapozóját.
- II. Montuhotep – „A Középbirodalom újjáteremtője”. A Középbirodalom tényleges alapítója. II. Mentuhotep az egyik legfontosabb fáraó az egyiptomi történelemben, mert ő volt az, aki hosszú háborúk után újra egyesítette Egyiptomot kb. i. e. 2055 körül. Győzelme az északi rivális királyok felett nemcsak politikai, hanem ideológiai fordulópont is volt: visszaállította Ma’at rendjét. Deir el-Bahari híres teraszos halotti temploma az ő nevéhez fűződik, amely már átmenetet képez az Óbirodalom piramisai és az Újbirodalom templomai között.
- III. Montuhotep – III. Montuhotep már egy konszolidált országot örökölt. Uralkodása a békés fejlődés időszaka volt, amikor Egyiptom újra bekapcsolódott a nemzetközi kereskedelembe, különösen Punt földjével. Az államszervezet tovább finomodott, és a központi adminisztráció erős maradt.
- IV. Montuhotep – Uralkodása rövid és kevéssé dokumentált. A források alapján valószínű, hogy belső politikai válság vagy dinasztikus gyengeség jellemezte. Az ő utódja már nem közvetlen leszármazottja volt, hanem egy új hatalmi figura: I. Amenemhat
A IX. dinasztia híres királynői, királyi feleségei:
- II. Neferu, – a nagy fáraó, II. Montuhotep felesége, kiemelt szerepet játszott a dinasztikus legitimációban. Címei között szerepel a „király felesége” és „király anyja”, ami arra utal, hogy fia is fontos szerepet töltött be az uralkodás folytonosságában. Sírja a királyi komplexum közelében található, ami jelzi magas rangját.
XII. dinasztia – a Középbirodalom aranykora
Ez a korszak az egyiptomi állam klasszikus csúcsa: erős királyi hatalom, jól szervezett adminisztráció, kiváló építészet és irodalom.
A XII. dinasztia híres uralkodói:
- I. Amenemhat – „A dinasztiaalapító vezír-király”. I. Amenemhat valószínűleg nem királyi származású volt, hanem magas rangú hivatalnok vagy vezír, esetleg tábornok, aki hatalomra jutott IV. Mentuhotep után. Ő alapította meg az új fővárost, Itjtawi-t, amely a központi kormányzás új szimbóluma lett. Uralkodása alatt megerősítette a határokat, különösen Núbia és a keleti sivatag irányában. A „Amenemhat tanításai” című irodalmi mű az ő nevéhez kapcsolódik, amely a királyi biztonság és árulás témáját dolgozza fel, valószínűleg halála után keletkezve.
- I. Szenuszert – I. Amenemhat fia és társuralkodója volt. Uralkodása alatt folytatta a központosítást és megerősítette Egyiptom befolyását Núbiában. Vallási reformjai során kiemelte Héliopolisz és Ozirisz kultuszát. Karnak templomának fejlesztése is az ő nevéhez köthető, ami mutatja a thébai Ámon-kultusz fokozatos felemelkedését.
- II. Amenemhat – Első említése Beni Hasszán nomarkhosza, Amenemhat önéletrajzi szövegében található, itt szerepel egy Ameni nevű herceg, aki minden bizonnyal azonos a későbbi II. Amenemhattal. Uralma a Középbirodalom virágzó kereskedelmi időszaka volt. Egyiptom intenzív kapcsolatokat ápolt Levantéval és Punttal. Uralkodása viszonylag békés volt, és a gazdasági stabilitás jellemezte. A múzeumokban megcsodálhatjuk gyönyörű szfinx-szobrait. Az uralkodó aktív kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatokat tartott fenn Büblosszal, Szíriával, Palesztinával, valamint Krétával és Ciprussal. Dahsúrban épült piramisa eredeti méretéről nincsenek adatok és mai romos állapota miatt csak következtetni sem lehet valós méretére. Sajnos burkolóköveit elhordták és így láthatóvá váltak a piramis belső szerkezetét alkotó sugárirányú mészkő „bordák” – amit homokkal és törmelékkel töltöttek – és ennek a színére utalva hívják ma „Fehér Piramisnak”.
- II. Szenuszert – II. Amenemhat fia. Uralkodására béke volt jellemző, virágzott a kereskedelem, kiépült a fajjúmi öntözőrendszer. Piramisa Káhúnban áll, a rajta dolgozó munkások falva az első fennmaradt tervezett települések egyike, és jelentős régészeti lelőhely. II. Szenuszert uralma a Középbirodalom egyik legbékésebb időszaka. Fő fejlesztése a Fajjúmbeli nagy tó körüli csatornarendszer kialakítása, a vidék mezőgazdasági átalakítása volt, amely növelte az ország termelési kapacitását. II. Szenuszert jó kapcsolatot tartott fenn a területi kormányzókkal, akik csaknem olyan gazdagok voltak, mint maga a fáraó. II. Szenuszert sírvárosa és 48,65 m magas piramisa, a fajjúmi Hawara-medence bejáratánál helyezkedik el.
- III. Szenuszert – a Középbirodalom egyik legerősebb uralkodója. Katonai reformokat hajtott végre, és teljes ellenőrzést gyakorolt Núbia felett erődítmények láncolatával. Uralkodása alatt a fáraói hatalom rendkívül központosított, szinte abszolút jellegű lett. Valószínűleg ő az egyik ihletője a Hérodotosz által említett legendás Szeszósztrisz alakjának. Több hadjáratot vezetett Núbiába, kiterjesztette Egyiptom határait. Fennmaradt szobrain látványosan komornak, gondviseltnek tűnik.
- III. Amenemhat – A középbirodalom egyik legjelentősebb uralkodójának tekintik. Uralkodása a középbirodalom gazdasági csúcspontját képviseli. Fajjúmi vízszabályozási rendszere és két nagy piramisa (Dahsúr, Hawara) a mérnöki tudás kiemelkedő példái. Uralkodása alatt Egyiptom rendkívül stabil és virágzó volt.
- IV. Amenemhat – Uralkodása rövid és kevésbé ismert. A dinasztia gyengülésének jelei már megfigyelhetők.
A XII. dinasztia híres királynői, királyi feleségei:
- Neferitatjenen, – I. Amenemhat felesége, a dinasztia stabilitásának kulcsfigurája volt. Bár keveset tudunk róla, királynéi státusza biztosította az új dinasztia legitimációját.
- Neferu III. – I. Szenuszert felesége, királynéi szerepében fontos dinasztikus kapocs volt. II. Amenhotep anyja. Sírja Dahsúrban található.
- Keminub – ókori egyiptomi királyné volt a középbirodalom idején. Egyes feltételezések szerint II. Amenemhat felesége, mert az ő dahsúri piramisa, a Fehér piramis mellett temették el. Ám koporsója és temetkezése stílusa jobban hasonlít a XIII. dinasztia kori temetkezésekhez. Emellett egy Amenhotep nevű kincstárnokot temettek mellé, akit pecsétjei stílusa alapján a XIII. dinasztia idejére, IV. Szobekhotep uralkodása utánra datáltak, így lehet, hogy Keminub nem a XII. dinasztiához tartozott, és lehet, hogy nem II. Amenhotep felesége, hanem csak későbbi leszármazottja lehetett. Sírján kívül máshonnan nem ismert.
- Henemet – ókori egyiptomi hercegnő volt a XII. dinasztia idején. A hercegnő neve a sírjából ismert. Nem tudni, melyik uralkodó lehetett Henemet apja. Mivel a hercegnő sírja II. Amenemhat piramisa mellett található, valószínűnek tűnik, hogy az ő lánya volt. Újabb kutatások szerint azonban a temetkezési kellékek inkább jellemzőek a XII. dinasztia végére, ahogy a sírban talált kerámiák stílusa is. Amennyiben mégis II. Amenemhat lánya volt, úgy jóval apja halála után halt meg. Henemet sírját Jacques de Morgan fedezte fel 1895-ben, melyet érintetlenül találták a legkiemelkedőbb leletekkel. Henemet testét számos ékszer ékesítette, köztük egy széles nyakékek, valamint kar- és bokaperecek. A test mellett több fegyver feküdt, ami jellemző volt a középbirodalmi királyi temetkezésekre. A szarkofág mellett további ékszerek voltak, köztük két korona és egy aranynyaklánc darabjai. A sírból kanópuszláda és kozmetikai edények is előkerültek.
- Kaneferu – Kaneferu királyné feltehetőleg II. Amenhotep fáraó másik felesége.
- I. Henemetneferhedzjet – II. Szenuszert felesége, III. Szenuszert királyi anyaként és vallási szereplőként is ismert. Hathor-kultuszhoz kapcsolódó szerepe is volt.
- Meretseger – („Aki szereti a csöndet”) ókori egyiptomi királyné a XII. dinasztia idején, III. Szenuszert egyik feleségeként említik, de csak későbbi kori írásokban. Létezése emiatt kétséges, főként, hogy neve megegyezik egy újbirodalmi istennőével.
- Szithathorjunet („a denderai Hathor leánya”) ókori egyiptomi hercegnő és királyné a XII. dinasztia idején. Valószínűleg II. Szenuszert leánya és III. Szenuszert felesége. Sírjában talált ékszereiről ismert.
- Aat (neve jelentése: „a hatalmas”) ókori egyiptomi királyné a XII. dinasztia idején, III. Amenemhat fáraó egyetlen olyan felesége, akinek a neve ismert.
- Hotepti – Valószínűleg III. Amenemhat felesége vagy ágyasa, akit Medinet Maadiban ábrázolnak egy domborművön, és aki a fáraó utódjának, IV. Amenemhatnak az anyja volt. Őt azonban sehol nem említik királynéként, csak királyi anyaként, és nem teljesen biztos, hogy IV. Amenemhat III. Amenemhat fia volt.
- Noferuptah – III. Amenemhat lánya, akit talán lehetséges örökösnek tekintettek. Végül azonban nem ő követte apját a trónon (talán fiatalon meghalt).
- Szobeknoferuré – Az ókori egyiptomi XII. dinasztia nyolcadik, utolsó fáraója. Az első teljes bizonyossággal ismert megkoronázott női fáraó, (bár korábbiakben is elképzelhető, hogy nők is teljesjogú uralkodóként irányították a birodalmat. Például az I. dinasztia végén élt Meritneith, vagy a VI. dinasztia végén Neithikret) Feliratai mindenhol III. Amenemhat fáraóval hozzák összefüggésbe, így minden bizonnyal az ő lánya volt. Manethón szerint IV. Amenemhat testvére, de erre más bizonyíték nincs; hiszen sehol nem viselte „a király testvére” címet. Sírját nem azonosították teljes bizonyossággal, de lehetséges, hogy az övé egy feliratok nélküli piramiskomplexum Mazghunában, IV. Amenemhat hasonló piramiskomplexumától közvetlenül északra. Fennmaradt szobrai közül csak az egyiken látható az arca is, ez a Szobeknoferuré-szobor azonban a II. világháború során elveszett.
Kósa Ildikó idegenvezető – Egypt Forever
Hasonló cikkek:
- Az Óbirodalom uralkodói és uralkodónői
- Az archaikus kor uralkodói és uralkodónői
- A Narmer-paletta
- Egyiptom mítikus királyai
- Predinasztikus királysírok…
- Fekete Piramis