Egy igazi különleges sztélét mutatok be, melynek mágikus erőt tulajdonítottak. Ennek a sztélének a felső felét ügyesen faragták a kemény, sötét színű gránitkőbe. A középső figurapanel alatti részen hieroglifák sorakoznak, amik tizenhárom varázsigét írnak le, melyek a mérges harapások és sebek ellen védenek, illetve az általuk okozott betegségeket gyógyítják.
A sztélét Esatum nevű pap állíttatta fel egy templom nyilvános részében. Az kígyómarás áldozatával a gyógyító pap olyan vizet itatott, melyet előtte a sztélén lévő varázsszavakra és képekre öntöttek. Mitikus precedensként az alap körüli hieroglif felirat azt a mágikus gyógymódot írja le, amelyet Thot, a bölcsesség és az írás istene dolgozott ki a csecsemő Hórusz részére.
A sztélén a továbbiakban Ízisz beszél és elmeséli, hogy miközben ő és Hórusz még a mocsarakban bujkáltak Széth haragja elől, a gyermek Hórusz rosszul lett. Anyja kétségbeesésében segítségért kiáltott az „Örökkévalóság csónakjához” (a naphajóhoz, melyben a Napisten az égen utazik), „a napkorong pedig megállt vele szemben, és nem mozdult el a helyéről”. Thot istent a naphajóról küldték, hogy segítsen Ízisznek, és egy varázslat felolvasásával meggyógyította a beteg Hóruszt. A különleges gyógyító varázslatok mindig a “a szenvedők védelme” kifejezéssel végződtek, jelezve, hogy ezeknek a varázslatoknak a használatával az emberi lények bármilyen szenvedése meggyógyul.
A sztélének látványos része, ahol a gyermek Hórusz úgy bukkan bukkan elő a háttérből, szinte, mint egy valódi háromdimenziós szobor, bal lábával előrefelé, fejével pedig közvetlenül a néző felé néz. A fiatal istenséget hagyományos egyiptomi formában ábrázolják, vagyis meztelenül, és ifjúsági hajfürtben viseli a haját. Hórusz istenség testének lágy, lekerekített formái jellemzőek a kor stílusára.
Varázserejét úgy mutatja meg Hórusz, hogy kígyókat és skorpiókat tart a kezében, valamint egy antilopot (szarvánál fogva) és egy oroszlánt (a farkánál). A lába két krokodilon nyugszik. Fölötte Besz feje látható, a törpe istenség, aki hagyományosan védte a háztartásokat, a gyermekeket és a szülő anyákat. Hórusz mellett három istenség áll, akik összetekeredett kígyókon állnak. A jobb oldalon Thot látható, akit íbiszfeje azonosít, a bal oldalon pedig Ízisz. Mindkettő egy ívelt nádkunyhó, egy ősi kápolna falát tartja védőként, melyben a gyermek Hórusz együtt áll Re-harakhty, a felkelő nap istenének alakjával, valamint két, papirusz- és lótuszoszlop formájú etalonnal.
A sztélé tetején lévő kőbe vésett képek a nap veszedelmes éjszakai utazását mutatják be, amint áthalad a föld alatti alvilágon. A nap minden reggel megtörténő újjászületését a sztélé legfelső pontján mutatják be, ahol Thot, négy pávián és a térdelő II. Nectanebo király felemeli karját az imádat és az ima gesztusaként. II. Nectanebo volt az ókori Egyiptom utolsó őslakos királya. Bátran küzdött a perzsa birodalom ellen, de végül vereséget szenvedett. Az elvesztett csata után Felső-Egyiptomba menekült. Az uralkodó későbbi életéről és halálának körülményeiről semmit sem tudni.
