Egy igen különleges dekoráció, mely a denderai Hathor Templom egyik emeleti szentélyének mennyezetét díszíti. Jelenleg a templomban egy másolat látható, az eredeti kőlapot a Louvre-ban, Párizsban lehet megtekinteni.

Mitől különleges ez a zodiákus? Mint azt a neve is mutatja, ez egy csillagtérkép. Látható rajta a 12 asztrológiai jegy, amik valójában csillagképek, illetve naprendszerünk bolygói, valamint a sarkcsillagok… Igen többesszámban. Hat csillag lesz sarkcsillag a 12×2160 év alatt, ami eltelik egy preciziós teljes kör alatt, vagyis 25920 év alatt.

A zodiákus nem csak általánosságban mutatja a csillagképeket, hanem a megjelenített csillagállások egy konkrét dátumra utalnak, vagyis naptárkőként megörökít egy pontos dátumot. Az egyik fényképen látható, a 12 asztrológiai csillagkép fehér színnel, öt ismert bolygó világoskék színnel, és az Oriont és a Szíriuszt csillagképek pedig sárga színnel.

Amikor Napóleon megszálló csapatai először látták a Dendera állatövöt, úgy gondolták, hogy ez megkérdőjelezi a Biblia történeti idővonalat, mivel csillagászatilag megelőzi a bibliai eseményeket. Abban a korban ugyanis az egyház “kiszámolta”, hogy ha összeadják a bibliában szereplők megadott életkorát, akkor kb. 4500 évvel korábban teremtette Isten a Földet. A denderai zodiákus, mint naptárkő igen erősen ellentmondott ennek az elképzelésnek. 1802-ben Joseph Fourier időszámításunk előtt 15000-re datálta a denderai zodiákuson megjelenített dátumot, és két évtizeden át heves viták folytak a Zodiákus kora miatt. Vagyis egészen 1822-ig, amikor is egy 31 éves Jean-François Champollion a zodiákus oldalára ráírt hieroglifákat sikeresen azonosította, és megállapította, hogy a műtárgy sokkal frissebb faragású, vagyis a ptolemaiosz korban készült. Ez elnyerte VII. Pius pápa tetszését (természetesen 🙂 hiszen nem mondott ellent az akkori, eléggé ostoba egyházi elképzelésnek) és annyiban is maradt a zodiákus elemzése.

Mivel a denderai templom amit most látogatlatunk valóban a ptolemaiosz korban épült, de egy sokkal régebben ott álló templom rekonstrukciójaként. Így semmi ellentmondás sincs abban, hogy a zodiákus kőtáblája ebből a korszakból való. A ptolemaiosz korszak nagy erénye volt, hogy meg akarta őrizni a régi tudást, ezért kőbefaragtatott sok-sok információt a templomok falán, így menekítve meg az utókor számára.

A szomorú az, hogy azóta is csak igen keveset tudunk ezen naptárkövön megjelölt időpontról, pedig ha valamit ilyen fontos helyen vésnek kőbe, rögzítenek az örökkévalóságnak, akkor az igazi fontossággal bír…. vagyis jobban figyelni kellene rá, kutatni, tanulmányozni és értelmezni.

Érdekes megjegyezni, hogy Joseph Fourier matematikus és fizikus, aki egyike volt annak a 167 tudósnak, akik elkísérték Napóleont Egyiptomba, és ő volt a felelős a híres “Description de L’Egyiptom” összeállításáért, amely dokumentálta az oszmánkori Egyiptom felfedezéseit. Szintén érdekes, hogy ebben a hatalmas tudományos munkában Fourier fő munkatársa nem más volt, Jacques-Joseph Champollion (Jean-Francois Champollion testvére).

Pontszám
Kattints a post értékeléséhez!
[Összesen: 1 Átlag: 5]