A Nílus-deltában található az Iseum, vagyis Ízisz istennő temploma Behbeit el Hagarban. Ízisz nagy kultikus központjaként épült, akit ott szinte primordiális princípiumként imádtak: tetteinek volt köszönhető férje, Ozirisz feltámadása és átalakulása, valamint fiuk, Hórusz mágikus fogantatása, és Hórusz személyében a király isteni “prototípusa’ és ereje.
Az Iseum valószínűleg egy korábbi, a 26. dinasztia idején épült kisebb templom helyére épült. A 30. dinasztia idejében II. Nektanebo építette a templom nagy részét sötét gránitból, ami egy impozáns, szigorú szerkezetet hozott létre, mely a 30. dinasztia építésére volt jellemző. A király csak egy fontos kápolnát tudott feldíszíteni a második perzsa invázió előtt.
A II. Nektanebo befejezte a templom tetején álló Osiris kápolna díszítését. Az istennek ez az aspektusa kulcsfontosságú momentum Ozirisz Behbeit el Hagar liturgikus átalakulásában, és a kápolnát valószínűleg a templom rituális működésének prioritásaként tekintették. A megmaradt blokkokon a király tömjént és nyakéket kínál az istennek. Különlegesség, hogy Osiris nem múmiaforma megjelenésű, mint máshol. Maga a dombormű befejezetlen – például az isten jogara és ankh hiányzik a kezéből a blokk jobb felében. Minden jelenet szokatlan jellemzője az istent a felajánló királytól elválasztó függőleges vonal. A hosszú, kecses figurák finoman vannak belevésve a nehéz kőbe.
A templomépítő munkálatokat csak II. Ptolemaiosz uralkodása alatt folytatták, aki befejezte a szentély és a kápolnák díszítését. Végül III. Ptolemaiosz kiegészítette és díszítette a hüposztil csarnokot és a nyugati homlokzatot i.e. harmadik században. Később a templom teljesen összeomlott. Okkal feltételezhetjük, hogy az i.e. 24-ben történ erőteljes földrengés teljesen ledöntötte az épületet.


















