Az Egyiptomi Mezőgazdasági Múzeum a második legjelentősebb „mezőgazdaságra” szakosodott múzeum a világon, a magyar fővárosban, Budapesten található Mezőgazdasági Múzeum után. Ennek a múzeumnak a létrejötte több dologban is magyar vonatkozású, hiszen a budapesti Mezőgazdasági Múzeum ihlette meg Fouad királyt a múzeum alapítására, és a magyar múzeum tervezőjét, Alpár Ignácot bízták meg az Egyiptomi Mezőgazdasági Múzeum tervezésével.
A Kairói Mezőgazdasági Múzeum komplexum, a Salah Salem utcában található, Dokki szomszédságában. A múzeum igen érdekes, hiszen a tárgyi gyűjtemények és archív állományok gyöngyszeme. Gyűjteményei a mezőgazdasággal, élelmiszerekkel, természettudományokkal, politikai gazdaságtannal, vidéki egyiptomi történelemmel és közmunkával foglalkozó történészek és társadalomtudósok érdeklődésére tarthatnak számot a fáraó kortól napjainkig. A múzeum ritka lelet a modern Egyiptom anyagi kultúrája és múzeumi tanulmányai iránt érdeklődők számára is. A múzeum kiállításai a természettudományok, az antropológia, az élelmiszertudomány, a vizuális kultúra és a kurátori gyakorlatok fejlődéséről tanúskodnak, mivel számos gyűjtemény és dioráma érintetlen maradt a huszadik század első fele óta.
A Mezőgazdasági Múzeum Egyiptom területe 125 ezer négyzetméter. A múzeum három épületből áll az első épület, a növényvilág, a második épület az állatvilág kiállításainak, a harmadik épületben pedig az egyiptomi mezőgazdaság történeti kiállítása a történelem előtti kortól napjainkig. A múzeumban van könyvtár és mozitermek, előadások, valamint a rovarcsoport is.
A kairói Mezőgazdasági Múzeumot 1930-ban Fouad egyiptomi király hozta létre, Fatima hercegnő, a nagy Ismail khedive lányának palotájában. Ez a második mezőgazdasági múzeum a világon – az első, a budapesti Királyi Mezőgazdasági Múzeum után. A múzeumot hivatalosan Farouk király avatta fel 1938-ban, amikor kiválasztotta a 18. Nemzetközi Pamutkongresszus helyszínét. A Mezőgazdasági Múzeumot egy sor mezőgazdasági kiállítás előzte meg, melyet a Khedival Agricultural Society (később Royal Agricultural Society) szervezett, egy olyan szervezet, ami az egyiptomi mezőgazdasági módszerek és „a fellahok sorsának” javítására törekedett. A társaság 1920-ban egy kis mezőgazdasági múzeumot hozott létre. Ezt az eredeti gyűjteményt végül pamutmúzeummá alakították át, mely később a Mezőgazdasági Múzeum részévé vált, amikor megnyílt a nagyközönség előtt.
A múzeum kezdeti gyűjteményei egy sor olyan tárgyat tartalmaztak, melyeket különböző egyiptomi tudományos intézmények adományoztak a múzeum részére, köztük a Királyi Földrajzi Társaságtól, a Királyi Mezőgazdasági Társaságtól és az Egyiptomi Régiségek Tanszékétől. Mivel a múzeum a budapesti Mezőgazdasági Múzeum mintájára lett létrehozva, így magyar szakemberek felügyelték a múzeum első kiállításainak elkészítését, berendezését és gondozását. A múzeum tematikus felépítése „félúton feküdt” a természettudományi múzeum és a tisztán mezőgazdasági múzeum között. A múzeum a hatvanas évekig kulturális és oktatási térként is működött. Majd az 1970-es évektől a múzeum lényegében tetszhalott állapotba süllyedt. Műtárgyainak és tárgygyűjteményeinek nagy része raktárba került, a kiállítótermeket pedig ideiglenes kormányhivatalokká alakították át, feltehetően a Földművelésügyi Minisztérium munkatársai számára. Szerencsére 1990-es években lassan változások történtek és megkezdődtek a múzeum helyreállítási projektjei. Ahogy elkészültek a múzeum egyes területei, azokat újra megnyitották a nagyközönség előtt, kezdve az ókori egyiptomi mezőgazdasági csarnokkal és a gyapotmúzeummal 1996-ban. Jelenleg a múzeumkomplexum jónéhágy tematikus kiállítóteremből áll, valamint szakosodott könyvtár, kutatólaboratóriumok, üvegházak tartoznak még a múzeum kutatórészlegéhez. A múzeumot körülvevő területet gyönyörű kertként tartják fenn, két fáraó stílusú kerttel az ókori egyiptomi mezőgazdaság bejárata közelében.
A Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár a kutatók és a téma iránt érdeklődő turisták számára könnyen elérhető. Az arabul beszélőknek könnyebb dolguk lesz, bár a múzeumi és könyvtári dolgozók közül sokan tudnak angolul.
A Mezőgazdasági Múzeum kiállítótermei:
Tudományos gyűjtemények
A Tudományos Gyűjteménycsarnok a legrégebbi kiállítóterem a múzeumban. Az első emeletet az egyiptomi fellah-ok társadalmi és gazdasági életét bemutató néprajzi anyagoknak szentelték. Ennek az épületnek a leglenyűgözőbb kiállítási tárgyai életképek a régi vidéki életből: egy vidéki esküvői menet nagy, életnagyságú diorámái, egy falusi piac és egy kávézó galabéját viselő férfiakkal, akik vízipipát szívva nevetnek, és még egy női jósnő is a jövendőt mond… Vannak vidéki kézműves termékekre és foglalkozásokra és szokásokra szakosodott szobák, és van egy külön terem, ami a Nagy Gát -ra specializálódott.
A második emeleten található az Egyiptomban és Szudánban őshonos taxidermiás állatok nagy természetrajzi gyűjteménye, a házi haszonállatok, rovarok és növényi kártevők életciklusára specializálódott helyiségekkel, valamint egy helyiséggel, ahol népszerű egyiptomi termékek és élelmiszeripari termékek találhatók, az 1940-es és 1950-es évekből.
Botanikai csarnok
Ezt a „Növénybirodalom Múzeumnak” is nevezett termet 1935-ben hozták létre, és a kiállítások egyiptomi szántóföldi növényeket, kertészeti és kerti növényeket, valamint népszerű mezőgazdasági gépeket mutatják be. Az első emeleten bizonyos tárlatok olyan gabonanövényekre specializálódtak, mint például búza, árpa, kukorica és rizs, és van egy szoba a hagymának és a fokhagymának is. A második emelet rostnövényekre specializálódott, a szobákban pedig gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek stb. lettek bemutatva.
A gyapotmúzeum
Sok szempontból a Mezőgazdasági Múzeum gyapotmúzeumának eredeti gyűjteménye, a Királyi Mezőgazdasági Társaság által 1920-ban létrehozott a Cotton Museum gyűjteményén alapszik. A kollekciók feltárják a gyapottermés jelentőségét az egyiptomi történelem hosszú ideje alatt, sokféle formájában a szántóföldtől a késztermékig, és ritka gyapotot, valamint a világ különböző részein termesztett gyapotnövények különböző fajtáiból származó magvakat és rostokat mutatnak be.
Az ókori egyiptomi mezőgazdaság
Ez a gyűjtemény kiemeli a Nílus szerepét és a mezőgazdaság jelentőségét a fáraói civilizáció gazdasági, társadalmi és spirituális birodalmában. E gyűjteményben látható tárgyak közül sokat 1932 és 1938 között szereztek be adományként az Egyiptomi Régészeti Múzeumtól. A tárlat pont attól érdekes, hogy valódi ókori mezőgazdasági eszközöket, mutat be, és ismerteti a kor mezőgazdasági technológiáit is.
Mezőgazdaság a görög, római, kopt és iszlám korszakban
Ezek a gyűjtemények a korai egyiptomi mezőgazdaság fejlődésének második szakaszát képviselik i.e. 332-től, amikor Nagy Sándor meghódította Egyiptomot, egészen Mohamed Ali uralmáig bezáróan. Az anyagok többsége azonban a görög és római korszakra koncentrálódik. Kiemeli a növények társadalomban betöltött szerepét (a közkedvelt szántóföldi növényektől az orvoslásig), az állattenyésztést és a paraszti osztályok társadalmi életét ezekben az időszakokban.
A szíriai csarnok
Az 1961. július 31-én felavatott kiállítás Egyiptom és Szíria rövid életű, az Egyesült Arab Köztársaság formájában 1958 és 1961 között létrejött egyesülésének állít emléket. Tartalma információkat tartalmaz a két ország közötti kereskedelemről, valamint szíriai kézműves termékek és termékek gyűjteményét tartalmazza.
Az Egyiptom-Kína Barátság Kiállítás
A 2013-ban megnyílt kiállítás nagyrészt Kínából származó műtárgyakból és kerámiákból áll, hogy szemléltesse Egyiptom és Kína virágzó politikai kapcsolatát.
Nílus folyó csarnoka
Ebben a részben a római korban a Nílus istenének csodálatos szobrát láthatjuk a Krisztus utáni első vagy második századból, és páratlan komplett krokodilmúmiákat.
Papirusz csarnok
Ebben a teremben a papirusz termesztésének, előállításának lépéseit és formáját bemutató színes képsor látható.
Madárcsarnok
Ebben a teremben kezdődik a madarak bemutatása. Például a thébai kacsamúmiák, csirkecsontok, csirketojások az az Újbirodalom korából (i.e. 1400 körül) valamint íbiszmúmiák a késői korból, valamint állatkoporsók, szobrok, és madármúmiák.
Állatcsarnok
Ebben a teremben az ókori Egyiptomban élő állatok maradványait mutatják be. Az első dinasztia 5000 évvel ezelőtti kecskecsontjai, különféle koponyák és körülbelül 2200 évvel ezelőtti birkamúmiák láthatók. És hatezer éves állatcsontvázak és koponyák. A múzeum egyedülálló az Apis borjú csontvázainak bemutatásával, amik az erő és a termékenység szimbólumai volt. Látható egy 2500 éves ló szarkofágja és csontváza Szakkarából. A terem számos ritka gyűjteményt is tartalmaz, köztük disznók, hiénák, kutyák, sakálok, macskák, majmok, szarvasok, szarvasok, vadkosok koponyái, csontvázai kerültek bemutatásra. És az ókori sírokban talált egyéb állatok, például: egerek, nyulak, sünök és mongúzok, hüllők, mint például: kígyók és gyíkok, valamint rovarok, mint például: sáskák és legyek. Számos múmiát mutatnak be a vízi élőlényekből is, mint például: fehérhal, qomnia, harcsa, márna, tilápia és mások 3500 évvel ezelőttről. Halfigurák és horgászeszközök is bemutatásra kerültek.
Emellett számos állatistenség szobra is bemutatásra került: Tawarert a vizilóistennő, aki megvédi a várandós és szoptató anyákat és az újszülötteket, Szobek a krokodilisten, a víz istenének szimbóluma volt, Szekhmet az oroszlánistennő, a hatalom és az erő szimbóluma, a szerencsét hozó skarabeuszok, és alabástrom teknősök.
Kósa Ildikó – Egypt Forever
