Az ókori Egyiptom hatása az ókori világ tudományaira…

Az ókori Egyiptom a tudomány és bölcselet egyik központja volt, mely hatással volt számos ókori görög és római gondolkodóra. Íme egy lista azokról a híres ókori tudósokról és filozófusokról, akik tanultak Egyiptomban, jártak ott, vagy hasznosították az egyiptomi tudást:

Matematikusok és csillagászok:

• Thalész (kb. i. e. 624–546) – Az első ismert görög filozófus és matematikus, Egyiptomban tanult, és innen sajátította el a geometria alapjait.
• Püthagorasz (kb. i. e. 570–495) – A híres püthagoreus iskola alapítója, állítólag Egyiptomban tanult matematikát és misztikus tanokat.
• Eudoxosz (kb. i. e. 408–355) – Görög matematikus és csillagász, aki Egyiptomban ismerkedett meg a geometria és az égi mozgások részleteivel.
• Hipparkhosz (kb. i. e. 190–120) – Az egyik legnagyobb ókori csillagász, aki valószínűleg felhasználta az egyiptomiak csillagászati megfigyeléseit.
• Klaudiosz Ptolemaiosz (kb. i. sz. 100–170) – Az Alexandriai Könyvtárban dolgozott, és az egyiptomi csillagászat ismereteire is támaszkodott.

Filozófusok:

• Platón (kb. i. e. 427–347) – Egyiptomban járt, és állítólag a papság tanította, filozófiai rendszerére hatással lehettek az egyiptomi gondolatok. Híres Atlantiszról szóló írásaihoz az információ az ókori Egyiptomból származik.
• Arisztotelész (kb. i. e. 384–322) – Bár nincs egyértelmű bizonyíték rá, hogy Egyiptomban járt, az ottani tudományos eredmények befolyásolták munkásságát.
• Iamblichosz (kb. i. sz. 245–325) – Neoplatonista filozófus, aki az egyiptomi misztikus tanokat is beépítette filozófiájába.

Fizikusok és mérnökök:

• Arkhimédész (kb. i. e. 287–212) – Bár nem biztos, hogy járt Egyiptomban, az ottani tudományos eredmények hatottak mechanikai és matematikai munkáira.
• Hérón (kb. i. sz. 10–70) – Az alexandriai iskola egyik kiemelkedő mérnöke és matematikusa, akinek munkáját erősen befolyásolták az egyiptomi technikai vívmányok.

Történészek és történetírók:

• Hérodotosz (kb. i. e. 484–425) – Az ókori világ egyik legfontosabb történetírója, hosszasan utazott Egyiptomban, és részletes beszámolókat írt az egyiptomi kultúráról.
• Diodórosz (kb. i. e. 90–30) – A „Történeti könyvtár” című művében egyiptomi forrásokra támaszkodott.
• Sztrabón (kb. i. e. 64 – i. sz. 24) – Földrajztudós és történetíró, aki bejárta Egyiptomot és leírta annak földrajzát, történelmét.

Orvosok és biológusok:

• Hippokratész (kb. i. e. 460–370) – Az orvostudomány atyja, aki az egyiptomi gyógyászati ismereteket is felhasználta.
• Galenosz (kb. i. sz. 129–216) – Az ókori orvostudomány egyik legnagyobb alakja, aki egyiptomi anatómiai és gyógynövényes ismereteket is átvett.

Egyéb tudósok és polihisztorok:

• Manethón (kb. i. e. 3. század) – Egyiptomi pap és történetíró, aki a fáraók dinasztiáit összegezte, művei a görögök és rómaiak számára forrásként szolgáltak.
• Démokritosz (kb. i. e. 460–370) – Az atomelmélet egyik megalkotója, aki állítólag járt Egyiptomban, hogy ott tanuljon.

Ezek az ókori gondolkodók nagyban hozzájárultak az európai tudomány fejlődéséhez, és sokan közülük az egyiptomi bölcsességet és tudományt saját munkásságukba is beépítették.