Az Iszlám Művészeti múzeum Kairóban található kivételes gyűjteményével. Ha érdekel az orientális közel-keleti művészet, akkor ez a múzeum nagyon fog tetszeni.
Az elmúlt években a múzeum mintegy 4500 műtárgyat mutatott be 25 teremben, de több mint 100 000 tárgyat őriz a többi raktárában. A gyűjtemény a Korán ritka kéziratait is tartalmazza, néhány ezüst tintával írt kalligráfiával, díszes szegélyű oldalakon. Valamint ritka fa- és gipsztárgyakat, fém-, kerámia-, üveg-, kristály- és textiltárgyakat tartalmaz minden korszakból, az egész iszlám világból.
A múzeum régészeti ásatásokat végzett a Fustat környékén, és számos országos és nemzetközi kiállítást szervezett. A múzeum 2003-ban felújítás miatt bezárt, majd 8 évvel később, 2010 augusztusában nyitotta meg újra kapuit. Az épület és a múzeum restaurálása közel 10 millió USD-be került. Majd egy szerencsétlen esemény miatt 2014-ben újra bezárt a múzeum és hatalmas helyreállítási műveleteket kellett végezni az épületen és a múzeumban kihelyezett tárgyakon is.
A múzeum története
Egyiptomban 1850-től több múzeumot is létrehoztak… És 1880-ban kedive Iszmáil pasa jóváhagyta az iszlám művészeti múzeum létrehozására irányuló javaslatot a Bajbarsz-mecset udvarán. Julius Franz, egy magyar származású osztrák tudós, az Awqaf műszaki osztályának vezetője 1881-ben azt javasolta, hogy a fátimida kalifa, al-Hakim romos mecsetje, amely a Bab al-Futuh mellett áll , szolgáljon a múzeum ideiglenes székhelyéül. Ennek megfelelően egy galériát rendeztek be a keleti árkádban, mely kezdetben 111 építészeti darabból állt, melyeket más műemlékekből vettek át.
A helyzet javult, amikor ugyanebben az évben Khedive Tawfiq jóváhagyta az „Arab Régiségek Bizottságát”, melynek feladatai közé tartozott egy Arab Múzeum működtetése, tárgyakkal való ellátása, valamint a műemlékek megőrzése. Ennek eredményeként a mecset árkádjai zsúfolásig megteltek. 1884-ben egy kétszintes épületet építettek az udvaron a 900 tárgyból álló gyűjtemény elhelyezésére, bár az akkori személyzet még csak egy kurátorból és egy ajtónállóból állt.
1887-ben Herz Miksa, a szintén osztrák-magyar építész, váltotta Julius Franzt, és számos változtatásba kezdett, mint műemlékvédelmi tisztviselő. Ő javasolta a múzeum nevét akkoriban Arab Régiségek Galériájaként. 1895-re a gyűjtemény 1641 darabra nőtt, és az új épület túl zsúfolttá vált, ezért felkérte az Awqafot, hogy építsenek egy nagyobb múzeumot. 1899-ben rakták le a jelenlegi nagyobb épület alapjait Kairó Bab Al-Khalq negyedében.
Az új és jelenlegi épületet Alfonso Manescalo tervezte, és 1902-ben készült el neomameluk stílusban, felső emeletén a Nemzeti Könyvtár kapott helyet. Az al-Hakimban található régi múzeumot az 1970-es években bontották le a mecset felújítása során.
A múzeum épülete
A múzeum a történelmi Kairóra néz. Két bejárattal rendelkezik: az egyik az északkeleti, a másik a délkeleti oldalon. Egykor egy gyönyörű, szökőkúttal ellátott kert vezetett az első bejárathoz, melyet később eltávolítottak. A Port Szaíd utcai bejárat nagyon fényűző homlokzattal rendelkezik, gazdag díszítésekkel és fülkékkel, melyeket az egyiptomi iszlám építészet különböző korszakai ihletett. A múzeum egy kétszintes épület.
Bomba okozta károk és az újranyitás
2014. január 24-én egy autóba rejtett pokolgép-támadás történt a kairói rendőrség főhadiszállása ellen az utca túloldalán, ami jelentős károkat okozott a múzeumban és számos műtárgyat megsemmisített. Becslések szerint a műtárgyak 20-30%-a restaurálásra szorult. A robbanás súlyosan megrongálta az épület homlokzatát is, eltörölve a bonyolult iszlám stílusú mintákat. Az ugyanebben az épületben található Nemzeti Könyvtárban is súlyos sérülések keletkeztek. Az autóba rejtett bomba okozta károkat követően egy újjáépítési és restaurálási időszak következett, melynek során a sérült tárgyak nagy részét megőrizték, és a legnagyobb odafigyeléssel helyreállították. A múzeum 2017 januárjában nyitotta meg újra kapuit.
Gyűjtemény
A gyűjtemény Egyiptomból, Észak-Afrikából, Andalúziából, az Arab-félszigetről és Iránból származó tárgyakat tartalmaz a 7. és 19. század közötti időszakból. A múzeum jobbszárnyábak kiállított tárgyai az omajjád , az abbaszida , az ajúbida, a mameluk és az oszmán korszakokra tagolódnak. A múzeum balszárnyábak kiállított tárgyai tudomány, csillagászat, kalligráfia, érmék, kövek és textíliák szerint csoportosulnak, különböző korszakokat felölelve.
