Héliopolisz az ókori Egyiptom egyik legrégebbi települése és jelentős vallási központ volt. Jelenleg Kairó északkeleti kerületében található. Az Óbirodalom és Középbirodalom alatt épült templomkomplexumok mára már elpusztultak, hiszen a templomok építőanyagát a középkori Kairó építésére használták fel. Az ókori városról a legtöbb információ feljegyzésekben maradt fenn. Héliopolisz legnagyobb fennmaradt műemléke az Ré-Atum templom obeliszkje, melyet a XII. dinasztia idejében I. Szenuszret állított fel, és még mindig a helyén áll. A 21 méter magas vörös gránit obeliszk súlya kb. 120 tonna, és úgy vélik, hogy ez a világ legrégebbi fennmaradt obeliszkje. Augustus császár idejében, a rómaiak elvitték Montecitorio obeliszkjét Heliopolisból Rómába, ahol jelenleg is látható. A két kisebb obeliszk, a Kleopátra tűi Londonban és New Yorkban szintén Heliopolis városából származtak.
Az ókori Egyiptomban Héliopolisz regionális központ volt a predinasztikus időkben. Elsősorban Atum napisten kultikus központja volt, akit Rével, majd Hórusszal, később Ré-Harakthyval azonosítottak. A város elsődleges temploma a Nagy Ház néven volt ismert. Papjai azt állították, hogy Atum vagy Ré volt az első lény, aki önmagát teremtette az ősvizekből. A Ré-kultusz jelentőségének hanyatlása az V. dinasztia idején az Ennead (isteni kilencség) kialakulásához vezetett. A XVIII. dinasztia Amarna – korszakban Ehnaton fáraó bevezette Aton, (a Napkorong) imádatát. Építési projektjei részeként egy templomot épített a napkorong istenének Heliopolisban, melynek kövei ma is láthatók Kairó középkori városfalának néhány kapujában. A greco-roman korszakban a város megújult. Nagy Sándor felkereste a város fő templomát, mikor Memphisbe tartott.
Később a Ptolemaiosz-kor elején Ré Temploma a királyi feljegyzések kiemelt gyűjteménye volt. Hérodotosz azt állította műveiben, hogy az egyiptomiak közül a héliopoliszi papok voltak a legjobban tájékozottak az ország történelmével kapcsolatos témákban, és a héliopoliszi templom rendelkezett a legrégibb papiruszokkal, feljegyzésekkel. Héliopolisz a görög korszakban újra felvirágzott a tanulás központjaként. A filozófiai és csillagászati és matematikai iskolákat állítólag Orfeusz, Homérosz, Püthagorasz, Platón, Szolón, Hérodotosz, és más görög filozófusok látogatták. És a kor híres tudósai oktattak a templom iskolájában pl: Ichonuphys, Eudoxus. A heliopoliszi templom főpapja volt Manetho, akit II. Ptolemaiosz kért fel, hogy gyűjtse össze Egyiptom ősi királyainak történetét, és listáját a templom archívumából.
A későbbi görög uralkodók valószínűleg kevés érdeklődést mutattak Ré, a napisten iránt, mivel a görögök sohasem voltak nagy napimádók, a Ptolemaioszok pedig Szerapis kultuszát részesítették előnyben. Alexandria fejlődésével, az alexandriai könyvtár és a Museion megépítése után Heliopolis jelentősége háttérbe szorult. Ré temploma, mint oktatási intézmény elhagyatott lett, hiszen a kor jelentősebb tudósai Alexandriát részesítették előnyben a későbbiekben. I.e. 1. században Strabo azt írta, hogy tulajdonképpen elhagyatottnak találta a templomokat, bár papok még mindig jelen voltak.
A római korban Egyiptom kulturális és gazdasági téren is lesüllyedt egy távoli római provincia szintjére, így nem csak Héliopolisz, de minden egyiptomi város hanyatlásnak indult.
A 3-4. században, a keresztény időszakban Alexandria volt az ország legjelentősebb városa, de ezen időszakban szisztematikusan rombolták le az ókor nagy templomait, kultuszközpontjait. Ré templomának pusztulása is ehhez az időszakhoz köthető. A középkorban el Fustat az arab katonai tábor a közelben épült fel, melyből a későbbi Kairó városa alakult ki. A középkorban a korábban feldúlt, lerombolt ókori templomok szanaszét heverő építőanyagát újrahasznosították a városépítésre. A középkori épületek jelentős része épült fel az ókori templomok köveiből, oszlopaiból. De Heliopolis Nap templomának neve később is fennmaradt a középkori Kairó területeinek elnevezésében, hiszen a helyet a “Nap szeme” (Ayn Shams), az arab al-Ḥiṣn névvel illették.
A heliopoliszi napkultusz fontosságát az ókori pogány és a jelenlegi monoteista hiedelmek egyaránt tükrözik. A klasszikus ókori mitológia szerint az egyiptomi Bennu istenség (főnix madár), aki Ré napisten bá lelke volt, Héliopoliszban született újjá. A héber Biblia Heliopoliszra általában úgy hivatkozik, mint a kiemelkedő pogány kultuszár helyszíne. Ézsaiás, Jeremiás és Ezékiel is a „Nap városa”-ként utal próféciáiban Heliopoliszra. Állítólag egy Egyiptomból kivándorolt papkolónia alapította meg napkultuszát a “libanoni Heliopoliszban” Baalbek-ben.
2023. 02.27. – Kósa Ildikó (Egypt Forever)
