Hórusz és Széth harca

Széth és Hórusz örök küzdelme – Az egyiptomi világ rendjéért vívott isteni dráma

A Hórusz és Széth története az ókori Egyiptom egyik legdrámaibb, legszínesebb és legmélyebb mondaköre. Bár gyökerei sokkal ősibbre nyúlnak vissza, az i. e. 12. században lejegyzett változat – amely csaknem teljes egészében fennmaradt a Chester Beatty I. papiruszon – az Ozirisz-mítosz látványos befejezése. Ez a történet nem csupán két isten ellentétéről szól, hanem az emberi társadalom fejlődéséről, a legitim hatalom kérdéséről, és arról, hogy mit jelent az igazság az istenek és az emberek világában.

A testvérpár, akik a kozmosz két oldalát testesítették meg

Ozirisz és Széth sohasem voltak egyformák. Ozirisz a termékenység, a rend, a civilizáció, a Nílus-ajándék harmóniájának istene. Széth viszont a sivatag, a vihar, a kiszámíthatatlanság és a káosz megszemélyesítője. Kettejük karaktere, birodalma és gondolkodása már önmagában előrevetít egy elkerülhetetlen konfliktust. Míg Ozírisz a élelmiszerben, növényzetben, vízben gazdag Nílus-völgyben uralkodik, Széth a sivatagokat kapja lakhelyéül.

A mítosz szerint a viszály nem egyetlen okból fakadt, hanem sok rétegű, emberi és isteni indulatokból álló összecsapássá nőtte ki magát:

• féltékenység a hatalomra, hiszen Ozirisz uralkodott az egész Nílus-völgy felett
• mélységes személyes sérelem, mert Ozirisz – részben ittasan – Széth feleségével, Nephthüsszel hál, és e nászból Anubisz születik
• ősi rend kérdése, miszerint ki legyen Egyiptom királya: a legidősebb, legéleterősebb, vagy az elsőszülött?

A haragvó Széth végül megöli Oziriszt, majd testét darabokra tépi és szétszórja Egyiptom földjén, mintha magát a világ rendjét akarná széttörni.

A történet szerint Széth haragból és féltékenységből megöli Oziriszt. Széth haragja igen összetett testvére ellen. Először is Ozírisz egyszer ittasan Széth feleségének Nephtüsznek a hálószobájába „tévedt”, és ebből a nászból gyermek is születik, aki nem más, mint Anubisz. Széth megcsalt és felszarvazott férjként is haragot táplál testvérével szemben. Emellett Széth féltékeny Ozíriszre hatalmi helyzete miatt is, hiszen ő uralkodik Egyiptom fölött. A haragvó Széth megöli testvérét Oziriszt, testét feldarabolja, és szétszórja Egyiptomban. Ízisz istennő megkeresi férje testrészeit, Thot isten segítségével összerakja, és összeragasztja a test részeit. Majd sólyom képében férje fölé repül, halott férje falloszára ereszkedik, és ebből a nászból születik Hórusz. A várandós Ízisz, Széth bosszúja elől a Nílus mocsaraiba menekül. Buto város vidékén bújkál. Itt szüli meg gyermekét Hórusz, és a terület kígyóistenének védelme menti meg életüket. Hórusz felnőttként harcba indul Széth ellen, hogy apját megbosszulja. Mindketten Ozirisz királyságát akarják.

Hórusz és Széth hatalmi szembekerülése nem más, mint a társadalomfejlődés egy fontos állomása, mikor a törzsi hatalmi rendeződést (szeniorátus – legidősebb aktív korú családtag örökli a hatalmat, hogy mindig erős törzsi vezető legyen hatalmon), felülírja az egyenesági (primagenatúra – elsőszülött örökli a hatalmat) öröklődési rend.

A törzsi öröklődési rend alapján Ozírisz halála után Széth örökölne, mint legidősebb férfi rokon, aki uralkodásra alkalmas korú és fizikailag is jó erőben van, ami a törzsi hatalomszemléletben nagyon fontos tényező volt. Más kérdés, hogy az öröklés legitimálásaként ebben az esetben Ízisznek hozzá kellett volna mennie Széthez (férje gyilkosához). Természtesen Ízisz ezt nem akarta. Így elsőszülöttségre hivatkozva, gyermekét a csecsemő Hóruszt jelöli meg Ozírisz örökösének.

Széth és Hórusz csatái a hatalomért, Egyiptom fölötti uralkodás jogáért, az öröklődési rend változása miatt kezdődnek. Széth szerint Hórusz nem lehet jogos örököse Ozirisznek, hiszen annak halála után fogant. És a valós logika és etika szerint ez hagy némi kételkedésre okot. Hiszen igaza van Széthnek abban, hogy Ozírisz halála pillanatában Hórusz még nem is létezett, tehát nem lehet az örököse.

Ízisz: a feleség, aki a halált is legyőzi

Ízisz, a mágia és a hűség istennője, fáradhatatlanul bejárja az országot, hogy férje szétszórt részeit felkutassa. Minden megtalált darabot összeköt a gyógyítás, a szeretet és Thot isten bölcsességének erejével. A mítosz itt válik igazán misztikussá: a halott Oziriszre sólyom alakjában ereszkedik le, és e mágikus nászból fogan meg a bosszú és igazság útjára rendelt Hórusz.

A várandós Ízisz Széth haragja elől a Nílus mocsaras vidékeire menekül, Buto környékére. Itt oltalma alá veszi őt a helyi kígyóisten, így Hórusz életét már születése előtt a túlvilág és a természeti erők védelme fonja körbe.

Az öröklési rend forradalma – mitológiai köntösben

A Hórusz–Széth konfliktus mélyén egy nagyon is emberi dilemma húzódik meg.
A társadalmak fejlődéstörténetében két öröklési rendszer ütközik:

• Szeniorátus: a legidősebb, cselekvőképes férfit illeti a hatalom.
• Primogenitúra: az elsőszülött fiú örököl, akár csecsemőként is.

A törzsi hagyományok szerint Ozirisz halálával Széthnek kellett volna trónra lépnie. Ám Ízisz ezt megakadályozza: ő a vér szerinti elsőszülöttet – Hóruszt – nevezi meg örökösnek, még akkor is, ha a gyermek Ozirisz halála után fogant. Széth tiltakozása tehát logikus és jogilag védhető… éppen ez teszi a történetet olyan izgalmassá.

A hatalmasok harca – csaták az istenek birodalmában

Hórusz felnőve hadra kel apja gyilkosa ellen. Hórusz, amikor már úgy érezte, hogy felkészült a bosszúállásra apja gyilkosa, Széth ellen, maga köré gyűjtötte az Oziriszhez hű egyiptomiakat, és Ízisz bátorítására hadba lépett a zsarnok ellen. Az Oziriszhez hűséges egyiptomiak mögé állnak, míg Széth hívei állatokká változva – krokodilként, kígyóként, vízilóként – jelennek meg mellette.

A csaták hosszú, véres és látványos sorozatot alkotnak. Egyik legdramatikusabb epizódjuk:

• Edfunál csapnak össze, ahol Hórusz sólyomként az égből lesújt Széthre, aki ekkor víziló alakjában bujkál.
• A küzdelemben Hórusz elveszíti bal szemét – a későbbi Hórusz-szem, vagy udzsat eredetét –, Széth pedig heréjét veszti el.

A Hórusz-szem később az örök megújulás, a gyógyulás, és a királyi hatalom folyamatos fennmaradásának jelképévé válik.

Széth is összetoborozta híveit, akik valamennyien különféle állatokká változtak: krokodilokból, kígyókból, vízilovakból, gazellákból állt a csapata. A kegyetlen összecsapások, véres csaták egymást érték, de egyik fél sem tudott győzedelmeskedni. A történet szerint kettőjük háborújának kimenetele igen változó. Hol Széth, hol Hórusz kerül ki győztesen az adott csatából. A mitologikus történetek részletesen elmesélik az eseményeket… például: a két sereg Edfu közelében mérkőzött meg egymással. Hórusz sólyom alakjában felemelkedik, megkeresi ellenfelét, víziló képében is megtalálja őt, és ekkor lecsap rá. A harcban Hórusz súlyos fejsebet kap, és elveszíti a bal szemét. (Az egyiptomiak Hórusz bal szemével a Holdat, jobb szemével a Napot azonosították.) Széth pedig elveszíti heréjét…. stb.

Tágabb értelemben a Hórusz-szem az állandó megújulási képesség szimbóluma, s mint ilyen biztosítja a királyság intézményének folyamatosságát, valamint az istenek, a királyok, az élők és – a rendszeresen juttatott áldozatok révén – a holtak életét. A Hórusz-szem amuletté vált formája az udzsat-szem. A harcban Hórusz is megcsonkította Széthet, de egyiküknek sem sikerült a másik fölé kerekednie. Az istenek végül megelégelik a küzdelmet és a két ellenfelet a bíróság elé idézik. Thot először begyógyítja sérüléseiket, majd elkezdődik a tárgyalás. Az istenek véleménye is megoszlik a kérdésben… Vannak akik Széthet, vannak akik Hórusz támogatják. Hórusz bebizonyítja, hogy ő Ozirisz és Ízisz fia, és emlékezteti Széthet és az isteneket az erőszakra melyet Széth elkövetett Ozírisz ellen.

Az istenek bírósága – a 80 évig tartó per

Széth szerint azonban Hórusz nem törvényes örököse Ozirisznek, mivel Ozirisz halála után fogant és született. Az éleselméjű Hórusz ékesszólóan bebizonyítja, hogy Széth érvelése nem helytálló, ő igenis Ízisz és Ozirisz fia, s ezen a címen teljes joggal illeti meg őt a trón. Ráadásul emlékeztet nagybátyja valamennyi bűnös cselekedetére. A döntés sora ezután az isteneken van. Thot vissza szeretné adni Hórusznak atyja birodalmát, Geb viszont az ország megosztását javasolja: a Delta-vidék legyen Hóruszé, míg a Nílus-völgyet kapja meg Széth. Thoth és Su isten Hórusz mellett állnak, és arra kérik az isteneket, hogy az igazság győzze le az erőszakot.

A viszály annyira elmérgesedik, hogy az istenek végül belefáradnak a véget nem érő csatákba, és összehívják a világ talán legősibb „bírósági tárgyalását”. Thot begyógyítja a sérüléseket, majd kezdődik a vita:

• egyesek Széthet támogatják – az erőt, a rendkívüli testi hatalmat, a szeniorátust
• mások Hórusz mellé állnak – az igazságot, az ártatlan örököst, a jövőt képviselve

A döntés olyan nehéz, hogy az istenek még:

• Hnum kos-istennel,
• Neith-tel,
• és a mindenség urával, Atummal is konzultálnak.

Neith egyértelműen kijelenti: Hóruszé a trón, különben mérhetetlen igazságtalanságot követnek el. Atum azonban óvatosságra intene, mondván: Hórusz még túl fiatal és tapasztalatlan.

A vita így tovább húzódik, mígnem 80 év után az istenek végül meghozzák a döntést:

• Hórusz Egyiptom törvényes uralkodója, Ozirisz trónjának örököse.
• Széth – bár nem pusztul el – más szerepet kap: a sivatag, a vihar, az erőszak, az idegen népek és a határvidék istenévé válik, egyfajta kozmikus „antinómia”, aki nélkül a világ egyensúlya nem lenne teljes.

A mítosz üzenete: rend és káosz örök tánca

A Hórusz–Széth történet az egyiptomi gondolkodás egyik alapköve.
Nem a jó győzelmét hirdeti a gonosz felett, hanem azt, hogy:

• a világ rendje (Ma’at) csak akkor maradhat fenn, ha a káosz (Széth ereje) korlátok közé szorul, de nem tűnik el
• a hatalom nem csupán fizikai erő, hanem igazság, jogosultság és isteni akarattal való összhang
• a király – mint Hórusz élő megnyilvánulása – mindig a világ rendjének fenntartója

Ez a történet tehát nem csupán mítosz: a fáraók legitimitásának, az egyiptomi állam világszemléletének és a Ma’at–Isfet örök küzdelmének allegóriája.