A hagyományos “hétvége”:
Péntek és szombat szabadnap Egyiptomban, amikor a közhivatalok, bankok és iskolák zárva tartanak.
Állami ünnepnapok:
- Január 7. (keleti ortodox karácsony)
- Január 25. (Egyiptomi forradalom napja)
- Április 25. (Sínai-félsziget felszabadulásának napja)
- Május 1. (Munka ünnepe)
- Június 30. (Forradalom napja)
- Július 23. (1952-es Júliusi Forradalom Napja)
- Október 6. (Fegyveres Erők Napja)
Ezeken a napokon a bankok, intézmények, iskolák, üzletek és vállalkozások (polgári és vallási) zárva tartanak, és a tömegközlekedés csak korlátozottan közlekedik.
Az iszlám ünnepnapok:
Mivel az iszlám ünnepek a holdnaptáron alapulnak, a pontos dátumuk évente változik.
Ramadán
A ramadán a kilencedik és egyben legszentebb hónap az iszlám naptárban, és 29-30 napig tart. Ezen időszak alatt a muszlimok minden nap böjtölnek a nap teljes időtartama alatt, napkeltétől napnyugtáig. Ilyenkor a legtöbb étterem zárva tart, amíg alkonyatkor meg nem szűnik a böjt. A böjtölés teljes étel- és folyadékmegvonást jelent, hajnaltól napnyugtáig semmit (beleértve a cigarettát is) nem fogyasztanak a helyiek. A nem muszlimok mentesülnek ez alól, de továbbra is tartózkodniuk kell a nyilvános helyen történő evéstől és ivástól, mivel ezt nagyon udvariatlan a többi böjtölővel szemben. Az üzleti világban is csökken a munkaidő. A ramadán pontos dátumai a helyi csillagászati megfigyelésektől függenek, és országonként némileg eltérhetnek. A ramadán az Eid al-Fitr fesztivállal zárul, amely több napig is eltarthat, a legtöbb országban általában három napig tart.
A ramadán időpontjai a következő időszakban:
- 2025. március 1. – március 29. ( 1446 AH )
- 2026. február 18. – március 19. ( 1447 AH )
- 2027. február 8. – március 8. ( 1448 AH )
- 2028. január 28. – február 25. ( 1449 AH )
Eid el- Fitr
A ramadán végén háromnapos ünnep az Eid el-Fitr. Egyiptom fővárosában, Kairóban tartják a legnagyobb ünnepségeket, de a kisebb városokban az ünnepségek is hangulatosak. Ilyenkor az egyiptomiak parkokba, botanikus kertekbe, családi parkokba, állatkertekbe özönlenek, és meglátogatják családtagjaikat és barátaikat. A gyerekek ilyenkor a legboldogabbak, mivel új ruhákat, cipőket és kisebb összegű pénzt kapnak a családtagoktól. Az egyiptomiak ilyenkor különleges, a ramadán végén édességeket és süteményeket esznek. Ez az egyiptomi ünnep nagyon családcentrikus.
Eid el-Adha
A muszlim naptárban ugyanilyen fontos a negyedik áldozati nap, amely Ábrahám Isten iránti engedelmességét és fiának feláldozására való hajlandóságát ünnepli. Ekkor zajlik a mekkai zarándoklat (haddzs) is. Minden muszlim arról álmodik, hogy Mekkában lehet ezen az ünnepen, mert ez az iszlám egyik pillére. A gazdag egyiptomiak részt vesznek ezen a zarándoklaton, és akik ezt nem tehetik meg, Egyiptomban ünnepelnek egy juh vagy borjú feláldozásával, a húst pedig felosztják a családtagok, szomszédok, barátok és szegények között. Az állatokat házak előtt és az utcákon ölik le. Ezért az Íd al-Adha előtti héten sok juhot lehet látni az egyiptomi városok utcáin.
Egyiptomi iszlám újév
Körülbelül három héttel az Áldozati Ünnep után érkezik a Ras as-Sana al-Hajj, a muszlim újév, amely Muharram hónap első napjára esik. (A január 1-jére eső újév napját általában nem ünneplik.) Néhány kormányhivatal és állami iskola ilyenkor nyitva tart, különösen Egyiptom déli részén.
Mohamed próféta születésnapja
Egyiptom negyedik fontos ünnepe Mohamed próféta (Mawlid an-Nabi) születésnapja. Ezt a napot a korai iszlámban nem ünnepelték. A nap megünneplésének szokása a 10-11. században alakult ki Egyiptomban, talán a keresztények hatására, akik nagy jelentőséget tulajdonítottak Krisztus születésnapjának. Azonban nem minden muszlim hatóság ismeri el ezt az ünnepet. A vahhabiták szerint ez az ünnep ellentmond a Koránnak, mert Allahon (Istenen) kívül mást imád. A muszlim misztikusok, a szúfik számára, akik Mohamed prófétát „tökéletes embernek” tartják, ez az ünnep nagy jelentőséggel bír. Ezen a napon a mecsetekben a prófétát dicsérő verseket szavalnak. Emellett felvonulások haladnak át az utcákon, és ünnepi vásárokat tartanak.
Egyiptomban minden gyerek várja a Mawlid an-Nabi ünnepét, mivel ezen a napon az apák különleges édességeket hoznak haza. Ezek az ünnepi édességek 2-3 héttel a Mawlid an-Nabi előtt és néhány nappal az ünnep utána kaphatók a pékségekben és az utcai árusoknál. Ezen időszakon kívül nem készítik ezeket a süteményeket. Ezért olyan különleges, mert az egyiptomiak évente csak néhány napon élvezhetik őket az egyiptomi ünnep alatt. A Mawlid an-Nabi édességeinek fő összetevője a cukormáz, amelyet szárított kókuszreszelékkel, mazsolával, földimogyoróval vagy zselével kevernek. Ezek az édességek szezámmagos, diós és mandulás szeleteket is tartalmaznak. A téglalap és kerek formák mellett a halala (édesség) kakasok, lovak, babák stb. formájában is megjelenhet. Mindez azért van, hogy az egyiptomi ünnep legfiatalabb rajongói számára a lehető legszórakoztatóbb legyen.
Az egyiptomiak kívánságokat/ígéreteket tesznek, és további imákkal ünneplik ezt a napot, gyakran böjtöléssel, a nők pedig finomabb vacsorát készítenek. Hagyományosan az egész család délután találkozik otthon, éttermekben vagy kávézókban. A szabadban mini-pikniket szerveznek édességekkel. Kisvárosokban és falvakban a menyasszony és a vőlegény édességet és egy bizonyos összeget ajándékoz a vendégeinek.
Kopt Ünnepek
A keresztények a Julián-naptár szerint tartják az ünnepeiket, amelyet az ortodox egyház is használ. Ez vonatkozi minden vallási ünnepekre Egyiptomban.
- karácsony (január 7. ),
- vízkereszt (január 19.),
- Boldogságos Szűz Mária üdvözlete (március 21.)
- Virágvasárnap
- Húsvét
A virágvasárnap, a húsvétot megelőző nagyhét és a kapcsolódó ünnepek dátumát a kopt naptár alapján számítják ki. Ennek eredményeként a kopt húsvéti ünnep dátuma egy hónappal eltérhet mind az ortodox, mind a katolikus hagyományok által ünnepelt húsvéti dátumoktól.
Sám el-Nesszim – Tavaszfesztivál
Számos jelenlegi egyiptomi ünnepi szokás egészen az ősi időkig nyúlik vissza, beleértve a Sham el Nessim néven ismert fesztivált is. A Sham el Nessim szó szerint azt jelenti, hogy „a szél szippantása”, és a tavasz kezdetét jelzi. A kopt húsvét utáni első hétfőn ünneplik. Az egyiptomi ünnep az ókori Egyiptom mezőgazdaságához, konkrétan a termékenységi rítusokhoz kapcsolódik, amelyeket később a kereszténységhez és a húsvéti ünnepekhez is hozzáadtak. Úgy tartják, hogy az egyiptomiak ünnepelték először ezt az eseményt. Az egyiptomi ünnep neve valójában az ókori egyiptomi aratási időszakból származik, amit “Shamo”-nak hívtak. Az ókori egyiptomiak először Kr. e. 2700-ban, a Harmadik Dinasztia vége felé ünnepelték a Shamo-t. Plutarkhosz krónikái szerint az ókori egyiptomiak sózott halat, salátát és hagymát ajánlottak fel isteneiknek ezen a napon. A tavaszi ünnep egybeesett a tavaszi napéjegyenlőséggel, és az ókori emberek úgy képzelték, hogy ez a nap a teremtés kezdetét szimbolizálja. A Sham El Nessim dátuma ezért nem volt szigorúan meghatározott. A “Shamo” szó jelentése “élet megújulása”, ezt a jelentést később a koptok “shamm”-ra (szagolgatás vagy belégzés) változtatták, és hozzáadták a “nessim” (szél) szót.
A Sham el Nessim ünnepet hagyományos ételekkel, azaz sózott hal (makréla, szardínia), főtt festett tojás, újhagyma és saláta fogyasztásával ünneplik. Az ételt a természet ölelésében, egy fűre kiterített takarón vagy szőnyegen ülve fogyasztják.
- Az ókori Egyiptomban úgy hitték, hogy a halak isteneknek való felajánlása jó termést biztosít. A sózott hal a termékenységet és a jólétet jelképezte. A halászat bőséges volt, amikor a Nílus vize a tavaszi áradások után visszahúzódott, így a halak sekély vizekben maradtak, ahol könnyen ki lehetett fogni őket.
- A fáraók idejében a tojásokat festették és a templomokban akasztották fel az élet újjászületésének szimbólumaként. A színes tojások nemcsak az új élet szimbólumai, hanem apró műalkotások is voltak, amelyek gyönyörködtették a tavaszi egyiptomi ünnepi piknikek résztvevőit. A fáraók korából származó festett tojások a mai húsvéti tojások közvetlen előfutárai.
- A zöldhagymának (újhagymának) is különleges jelentése van a Tavaszi Fesztiválon. Felfedezték, hogy az ókorban a múmiák szemébe tömték a hagymát, és ezt a zöldséget a sírok falára is rajzolták. A mai egyiptomiak számára a hagyma más szimbolikus jelentéssel bír. Véd a szemmel verés és az irigység ellen, emellett gyógyító tulajdonságokkal is rendelkezik.
- A saláta ezzel szemben optimizmust kölcsönöz a tavasz kezdetén.
A Sham el Nessim egyiptomi ünnep, amely mentes a munkától és a tanulástól. Nem minden muszlim ünnepli a tavasz első napját, mivel a Sham el Nessim-et Egyiptomban keresztény, nem iszlám ünnepnek tekintik. Sok muszlim azonban kifogást keres arra, hogy megtörje a hét megszokott rutinját, és ezen a napon elmenjen a családjával a városból, időt töltsön a természetben, étkezzen a szabadban, és élvezze a tavaszi szellőt.
Az ünnep régiónként változik. Alexandriában a Montazah-palota ezen a napon megnyitja meg kertjét a nagyközönség előtt. Néptánccsoportok lépnek fel a szabadban, katonai bemutatók, felvonulások és koncertek zajlanak. A Nílus mentén fekvő városokban piknikeket rendeznek a folyó partján. Akik a tengerparton élnek, aznap a tengerparton reggeliznek. Más helyeken azonban az egyiptomiak parkokban, botanikus kertekben találkoznak, sőt, állatkerti kirándulásokat is szerveznek.
Világi ünnepek
Anyák napja
Az anyák napja fontos ünnep Egyiptomban. Március 21- én minden egyiptomi anya ünnepli a naptár egyik legszebb ünnepét, az Íd al-Umm-ot. Ez a nap különleges, ünnepélyes és egyedülálló, mert minden anyának szentelt nap. 1956. március 21-én ünnepelte Egyiptom az első nemzeti anyák napját, ezzel kezdetét véve ennek a becses hagyománynak. Az ünnepséget képeslapok, virágok, jókívánságok és családi összejövetelek kísérik. Apró ajándékokat nemcsak a gyerekek, hanem a férjek is adnak az anyáknak, akik gyakran ajándékoznak a feleségüknek. Ily módon kifejezik tiszteletüket, szeretetüket és hálájukat a gyermeknevelésbe fektetett erőfeszítésekért. Az óvodákban és iskolákban művészeti programokat készítenek az anyák napjára, amelyek során a diákok dalokat énekelnek, verseket szavalnak és táncokat adnak elő. Ezeknek az előadásoknak a díszvendégei természetesen az anyák.
Valentin-nap
Egyre népszerűbb ünnep Egyiptomban az Európában és Amerikában ismert, február 14-én ünnepelt romantikus ünnepnak, a Valentin-nap. A közösségi média által vált népszerűvé ez az ünnepnap. A nagyvárosokban, mint Kairó és Alexandria, február 14.-én a virágboltok zsúfolásig megtelnek, és a férfiak virággal kedveskednek a szeretett hölgyeknek. Ilyenkor vörös rózsát és piros luftballonokat ajándékoznak. Sőt közösségi élményként akár közös lufireptetést is tartanak. Többnyire a fiatalok ünneplik ezt a napot.
A fáraók földjén minden egyiptomi hagyomány és ünnepnap családi jellegű, mélyen gyökerező családi kötelékekkel, a hagyományok részét képezik. Nehéz elképzelni, hogy a muszlimok vagy a keresztények a családjuktól távol ünnepelnék az ünnepeiket.
Az egyiptomi vallási ünnepek, mind a muszlim, mind a keresztény ünnepek, az örömteli nyilvános egyiptomi ünneplés időszakai, és részét képezik az egyiptomi kulturális élményének. Ilyen napokon egyedülálló vendégszeretet uralkodik Egyiptomban, amit érdemes megtapasztalni.
Kósa Ildikó idegenvezető – Egypt Forever